Közel 1400 milliárdos adóemelésre készül a Tisza-kormány, miközben éppen a NAV forrásait vágja vissza

Tizennégy adónem módosításával összesen 1372,4 milliárd forintnyi többletbevételt tervez beszedni 2027-ben a Tisza-kormány, miközben az adók ellenőrzéséért és beszedéséért felelős Nemzeti Adó- és Vámhivatal fejlesztési forrásainak csaknem kétharmadát elvonná. A Magyar Nemzet az Állami Számvevőszék elemzése alapján mutatta be a jövő évi költségvetés ellentmondásait. Az adóemelések a nagyvállalatoktól a kisvállalkozásokon át a gépjármű-tulajdonosokig számos gazdasági szereplőt érintenek, miközben az új vagyonadó ellenőrzése is jelentős többletmunkát róna az adóhatóságra.

Kármán András pénzügyminiszter és Magyar Péter miniszterelnök október végén benyújtott költségvetési tervezete jelentős adópolitikai átalakításokra épül. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint tizennégy adónem bevételi előirányzata csak akkor teljesülhet, ha az Országgyűlés elfogadja a hozzájuk kapcsolódó törvénymódosításokat. Ezek együttes költségvetési hatása 1372,4 milliárd forint, amelyet a gazdaság szereplőinek kellene előteremteniük.

Windisch László, az ÁSZ elnöke hétfőn ismertette a számvevőszék megállapításait a parlamentben. A testület összességében megalapozottnak és teljesíthetőnek ítélte a 2027-es büdzsét, ugyanakkor 281 milliárd forintnyi közvetlen pénzügyi kockázatot azonosított. Az elemzés több olyan adóbevételi tervet is megnevez, amelynek teljesülése jelentős bizonytalanságokkal jár.

A legnagyobb ellentmondás azonban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal finanszírozásánál jelentkezik. Miközben a kormány új adóellenőrzési feladatokkal terhelné a szervezetet, a NAV működési előirányzata csökkenne, fejlesztési kerete pedig a jelenlegi összeg alig több mint harmadára zsugorodna. Így éppen annak az intézménynek a lehetőségeit szűkítenék, amelytől a rendkívüli többletbevételek beszedését várják.

a média sarcolása. bejelentés

Nagyvállalati adóemelések és dráguló cégautók

A 2027-es adócsomag egyik legjelentősebb eleme a társasági adó átalakítása. Az 500 millió eurónak megfelelő éves árbevételt elérő nagyvállalatoknál 15 százalékra emelnék az adókulcsot, ami önmagában 140 milliárd forintos többletbevételt jelenthet. A társasági adóból származó teljes bevétel előirányzata 41,9 százalékkal, 1431,6 milliárd forintra emelkedik.

A kormány megszüntetné a látvány-csapatsportok támogatásához kapcsolódó társaságiadó-kedvezményt és az adófelajánlási lehetőségeket is. Ezzel további 200 milliárd forint maradhatna az államkasszában. A pénzügyi szervezetek befizetéseit 43,5 milliárd forinttal növelnék, így azok összege elérné az 533,7 milliárd forintot.

A közepes vállalkozások sem kerülnék el a változásokat. Az innovációs járulék kulcsa 0,3 százalékról 0,5 százalékra nőne, ami 120 milliárd forintos többletbevételt hozhat. A biztosítási adó kedvezményeinek szűkítésétől 80 milliárd, a pénzügyi tranzakciós illeték módosításától pedig további 40 milliárd forintot várnak. A rehabilitációs hozzájárulás emelése a nagyobb munkáltatóknál 35 milliárd forinttal növelné a bevételeket.

A cégautóadó esetében különösen a nagyobb teljesítményű járművek tulajdonosai számíthatnak jelentős drágulásra. A 120 kilowatt alatti autóknál mindössze 1,2 százalékos emelést terveznek, az ennél erősebb, mintegy 76 ezer járműnél azonban 15 és 100 százalék közötti adónövekedés jöhet. Ez 19,7 milliárd forinttal gazdagíthatja a költségvetést.

A tervezet szerint adóalanyonként már csak egyetlen autó gépjárműadója lenne levonható a cégautóadóból, a 2025 előtt forgalomba helyezett plug-in hibridek pedig elveszítenék korábbi mentességüket. Emellett visszatérne a 2019 óta nulla százalékos reklámadó, amelyből 14 milliárd forintot várnak, a tömény szeszes italok jövedéki adója pedig 12 százalékkal emelkedne.

A KATA átalakításától is százmilliárdos többletet remélnek

A kisvállalkozói szektorban a KATA átalakítása jelentheti az egyik legnagyobb változást. A kormány a jelenlegi 75 milliárd forintról 238 milliárdra növelné az ebből származó bevételt, vagyis csaknem 163 milliárd forintos többlettel számol.

A tervek szerint megszűnne a kizárólag magánszemélyek részére történő értékesítés korlátozása, az éves bevételi értékhatár pedig 22 millió forintra emelkedne. Ezzel párhuzamosan nőne a havi tételes adó összege, amely a vállalkozó jogállásától függően eltérő lenne. A cégek felé történő számlázásnál 15 százalékos kiegészítő adót vezetnének be, amelyből a megfizetett tételes adó levonható.

A Pénzügyminisztérium számításai szerint százezer főállású és tízezer mellékállású átalányadózó választaná az új katát. Az ÁSZ azonban figyelmeztetett, hogy a tervezett bevétel csak akkor folyhat be, ha valóban ilyen nagy számban váltanak adózási formát a vállalkozók. A költségvetés tehát jelentős összeget alapoz olyan döntésekre, amelyeket még maguknak az érintetteknek kell meghozniuk.

Új vagyonadó, szűkülő családi kedvezmények

A személyi jövedelemadóból 5042,8 milliárd forintos bevételt vár a kormány. A minimálbéresek adóterhelését 9 százalékra mérséklő, a minimálbér kétszereséig fokozatosan kifutó adójóváírás mintegy 230 milliárd forintot hagyna a munkavállalóknál. Ezzel párhuzamosan azonban az anyák adókedvezményénél jövedelmi és életkori korlátozásokat vezetnének be, amivel 45 milliárd forintot vennének vissza a családoktól.

A legnagyobb újdonság a 200 milliárd forintos bevételre tervezett vagyonadó. Ennek bevezetése során az érintetteknek különböző vagyonelemeiket kellene felértékelniük, majd az adóbevallásban feltüntetniük. Az ÁSZ szerint azonban már az adóalanyok várható számának meghatározása is bizonytalan, mert a minisztérium olyan adatbázisokat használt a becslésekhez, amelyek értékelési módszertana eltér a törvényjavaslatban szereplőtől.

Az új rendszer jelentős adminisztratív terheket róhat az adófizetőkre és az adóhatóságra egyaránt. A vagyonbevallások feldolgozása, az értékbecslések ellenőrzése és a vagyonosodási vizsgálatok olyan feladatokat jelentenek, amelyek megfelelő informatikai és személyi háttér nélkül komoly nehézségeket okozhatnak.

Éppen az adóhivatalon spórolna a kormány

A Magyar Nemzet által bemutatott költségvetési adatok szerint a NAV működési előirányzata 2027-ben a 2026-os módosított összeg 97,9 százalékára csökkenne. A személyi juttatásokra fordítható forrás gyakorlatilag stagnálna, a dologi kiadások pedig a korábbi szint 92,7 százalékára esnének vissza.

A fejlesztéseknél ennél is jelentősebb visszavágást terveznek. A NAV felhalmozási kiadásai az idei szint 34,2 százalékára, ezen belül a beruházási források 31,7 százalékára zuhannának. Ez csaknem kétharmados elvonást jelentene éppen akkor, amikor az adóhatóságnak az új vagyonadó, a módosuló KATA és a számos egyéb adóváltozás miatt az eddiginél összetettebb ellenőrzési munkát kellene végeznie.

Az ÁSZ maga is kockázatként azonosította, hogy a növekvő feladatokhoz csökkenő működési és fejlesztési források társulnak. A megfelelő informatikai háttér és ellenőrzési kapacitás hiánya nemcsak a NAV működését nehezítheti meg, hanem a költségvetésben előirányzott adóbevételek teljesülését is veszélyeztetheti.

A Tisza-kormány gazdaságpolitikájának egyik legfeltűnőbb ellentmondása így éppen az adóbeszedésnél rajzolódik ki. A kabinet csaknem 1400 milliárd forintos többletbevételt vár az adószabályok átírásától, miközben az állami adóhatóság fejlesztésén takarékoskodna. A számlát a vállalkozásoknak és az adófizetőknek kellene állniuk, a beszedéshez szükséges feltételeken azonban már most spórolni készülnek.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük