Súlyos létszámhiány, elégedetlen rendőrök és egyre élesebb szakszervezeti viták nehezítik a magyar rendőrség helyzetét. A Tisza-kormány 2027 januárjától átlagosan 15 százalékos béremelést tervez a hivatásos állománynak, a Független Rendőr Szakszervezet szerint azonban legalább 50 százalékra lenne szükség ahhoz, hogy megállítsák a pályaelhagyást. Pongó Géza főtitkár arra figyelmeztetett, hogy a rendőrség jövője is múlhat a bérek rendezésén. Közben a Közszolgálati Rendőr Szakszervezet már arról számolt be, hogy más érdekképviseletek részéről a kormány esetleges megsértődésével riogatták őket a határozott fellépésük miatt.
A rendvédelmi dolgozóknak jövőre biztosan magasabb fizetést ígérnek, az érdekképviseletek szerint azonban az emelés mértéke messze elmarad a szükségestől. Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) főtitkára az Egyrészt–Másrészt november 17-i műsorában arról beszélt, hogy a 2027-es költségvetésben biztosított források nem elegendők a rendőrség megfelelő működési feltételeinek megteremtéséhez. A bérezés rendezése szerinte különösen sürgető, mivel a testület már most jelentős létszámhiánnyal küzd.
A kormány tervei alapján január elsejétől átlagosan 15 százalékkal emelkedne a hivatásos állomány illetménye. Pongó tájékoztatása szerint a minisztérium azt ígérte, hogy senki nem kap ennél kisebb emelést, egyes munkakörökben pedig a növekedés a 20 százalékot is elérheti. Az FRSZ mégsem kötött megállapodást a felajánlott mértékről, mert a rendőrök megtartásához lényegesen nagyobb bérfejlesztést tart szükségesnek.
A szakszervezet álláspontját egy, a rendőrségi dolgozók körében végzett felmérésre alapozza. A több ezer válaszadó alapján az érdekképviselet arra a következtetésre jutott, hogy legalább 50 százalékos emelés teremthetne olyan jövedelmi helyzetet, amely érdemben csökkentené a pályaelhagyást. A követelés tehát nem egyszeri jutalomról, hanem a rendőri életpálya hosszabb távú vonzerejéről szól.
Kilencezer rendőr hiányzik, egyre kevesebb a pályakezdő
Pongó Géza szerint egy kezdő rendőr tiszthelyettes jelenleg hozzávetőleg bruttó 460 ezer forintos fizetéssel számolhat, míg a tisztek és főtisztek bére jellemzően 600–800 ezer forint között alakul. Különösen kedvezőtlen a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak helyzete, akik között sokan a minimálbérhez vagy a garantált bérminimumhoz közeli jövedelemből élnek. Ide tartoznak többek között az iskolaőrök és egyes fegyveres biztonsági őrök is.
A főtitkár elmondása szerint a belügyminiszter maga is elismerte, hogy alacsonyak a rendőrségi bérek, és mintegy kilencezer rendőr hiányzik az állományból. Ez a létszám több mint három vármegyei rendőr-főkapitányság teljes személyi állományának felel meg. A hiány elsősorban az utcai szolgálatot ellátó tiszthelyetteseket érinti, akiknek munkája közvetlenül befolyásolja a közterületi rendőri jelenlétet.
A helyzetet az utánpótlás visszaesése is súlyosbítja. Pongó szerint tíz-húsz évvel ezelőtt évente még 1500–2000 új tiszthelyettes végzett, napjainkban azonban mindössze 400–500 fő kerül ki a képzésből. Az ilyen mértékű csökkenés mellett a nyugdíjba vonulók és a pályaelhagyók pótlása egyre nehezebbé válik.
Az érdekképviselet ezért azt szeretné elérni, hogy a mostani emelés egy több évre szóló bérfelzárkóztatási program első lépése legyen. Pongó szerint a fizetések mellett a kiszámítható szolgálatszervezésre, az előmeneteli lehetőségek javítására és a rendőri életpálya vonzerejének növelésére is szükség van.
Kormányzati sértődéstől tartanak? Éles vita a szakszervezetek között
A bérkövetelések körüli feszültség időközben az érdekképviseletek kapcsolatára is átterjedt. A Közszolgálati Rendőr Szakszervezet (KRSZ) november 10-i Facebook-bejegyzésében arról számolt be, hogy egy szakszervezeti egyeztetésen más szervezetek képviselői kifogásolták a KRSZ nyilvános fellépését és kommunikációját.
A bejegyzés szerint olyan figyelmeztetést is kaptak, hogy határozott kritikáik miatt a kormányzat, illetve a Belügyminisztérium megsértődhet, ami végső soron az érdekegyeztetés eredményességét is veszélyeztetheti. A KRSZ ezt a megközelítést élesen bírálta, különösen azért, mert álláspontja szerint a szakszervezetek feladata éppen a dolgozók érdekeinek következetes képviselete, még akkor is, ha ez kényelmetlen a politikai vezetés számára.
A szervezet azt is sérelmezte, hogy egyes érdekképviseleti szereplők kifogásolták a korábban kilátásba helyezett sztrájkot. Állításuk szerint olyan vélemények is elhangzottak, hogy egy esetleges munkabeszüntetés mögött nem állna felsorakozva a rendőri állomány. A KRSZ ugyanakkor kitart amellett, hogy a dolgozók támogatása nélkül semmilyen érdekvédelmi fellépés nem lehet eredményes, a szakszervezetnek azonban kötelessége lehetőséget biztosítani az elégedetlenség kifejezésére.
A rendőrségi munkabeszüntetés lehetősége külön jogi kérdéseket is felvet, mivel a hivatásos állomány sztrájkjogát törvényi korlátozások érintik. A KRSZ bejegyzésében szereplő felvetések ezért önmagukban nem jelentenek meghirdetett vagy jogszerűen előkészített sztrájkot.

A politikai kettős mércét is számon kérte a KRSZ
A szakszervezet szerint az egyeztetésen azt is nehezményezték egyes résztvevők, hogy képviselőik megjelentek a Tisza tavaszi évértékelő rendezvényén. A KRSZ ezt kettős mérceként értékelte, és felidézte, hogy 2022-ben más szakszervezeti vezetők Márki-Zay Péterrel tárgyaltak, majd közös megállapodást is aláírtak.
A bejegyzés Powell Pál korábbi érdekképviseleti szerepvállalását is szóba hozta, és kifogásolta a Belügyi Érdekegyeztető Tanácshoz kapcsolódó korábbi politikai kapcsolatokat. A KRSZ további állításokat is megfogalmazott a titkosszolgálati szakszervezeti szerveződéssel kapcsolatban, ezek független igazolása azonban nem áll rendelkezésre. Az érintettek álláspontja nélkül a felvetéseket nem lehet bizonyított szabálytalanságként kezelni.
A KRSZ szerint a legfontosabb kérdés változatlanul a rendvédelmi dolgozók érdekeinek képviselete. A szervezet úgy véli, hogy a szakszervezeti vezetőknek nem egymás politikai kapcsolataival vagy a tagságuk megőrzésével kellene foglalkozniuk, hanem közösen fellépniük a bérek, a szolgálati körülmények és a létszámhiány rendezéséért.
A rendőrség működőképessége a tét
A rendőrségi bérek körüli konfliktus egyre inkább megmutatja, milyen nehéz helyzetben van a Tisza-kormány a közszolgálati ágazatok finanszírozásával. Miközben a kabinet jelentős béremeléseket ígért, a szakszervezetek egy része szerint a rendelkezésre álló források nem elegendők a felhalmozódott problémák megoldására. A rendőrségnél ráadásul a létszámhiány már közvetlenül érintheti a napi feladatellátást.
Pongó Géza a keddi interjúban úgy fogalmazott, hogy a rendőrség számára ideális finanszírozási helyzet megteremtéséhez valószínűleg soha nem áll majd rendelkezésre korlátlan forrás. Ettől függetlenül szerinte addig kell folytatni a bérrendezést, amíg a pálya ismét vonzóvá válik a fiatalok számára, és sikerül megállítani a tapasztalt rendőrök távozását.
Az ügyben most két probléma is megoldásra vár. A kormánynak olyan jövedelmi és munkafeltételeket kellene biztosítania, amelyek mellett megfelelő létszámú rendőr vállal szolgálatot, az érdekképviseleteknek pedig közös álláspontot kellene kialakítaniuk a követelésekről. A kilencezer fősre becsült létszámhiány és a csökkenő utánpótlás ugyanis olyan gond, amelyet önmagában egyetlen százalékos béremelési bejelentés sem rendez.


