A vártnál gyorsabb gazdasági növekedést jósol Magyarországnak az Európai Bizottság, a költségvetés helyzetét azonban már jóval kedvezőtlenebbül ítéli meg. A november 17-én közzétett őszi előrejelzés szerint 2027-ben 2,8 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság, az államháztartási hiány viszont meghaladhatja a Tisza-kormány által tervezett szintet. Brüsszel arra számít, hogy az államadósság a következő két évben tovább emelkedik, miközben az infláció is újra gyorsulhat.
Az Európai Bizottság kedden közzétett gazdasági prognózisa több ponton eltér a magyar kormány 2027-es költségvetési terveitől. A bizottság 2026-ra 1,8 százalékos, jövőre 2,8 százalékos, 2028-ra pedig 2,9 százalékos GDP-növekedéssel számol. A jövő évi előrejelzés még kedvezőbb is a kabinet 2,4 százalékos várakozásánál, a gyorsuló gazdaság azonban önmagában nem elegendő a költségvetési problémák rendezéséhez.
A legnagyobb eltérés az államháztartási hiány és az államadósság várható alakulásában mutatkozik. A Tisza-kormány tervei szerint az idei 7,5 százalékos GDP-arányos hiányt 2027-re 4,9 százalékra csökkentenék, miközben az államadósság arányát is mérsékelnék. Az Európai Bizottság ugyan jelentős hiánycsökkenést vár, de a kormány által kitűzött célt nem tartja teljesíthetőnek a jelenlegi intézkedések alapján.
A keddi előrejelzés azért is figyelemre méltó, mert a kormány jövőre jelentős kiadáscsökkentést és bevételnövelő intézkedéseket tervez. A költségvetés stabilizálásának árát így a minisztériumok, az állami intézmények és közvetve a gazdaság szereplői is megérezhetik. Brüsszel számításai szerint azonban még ezekkel az intézkedésekkel sem sikerülhet az államháztartási hiányt a GDP öt százaléka alá szorítani.
A kormány csökkenő, Brüsszel növekvő államadósságot vár
Az Európai Bizottság 2026-ra 7,3 százalékos, 2027-re 5,2 százalékos költségvetési hiányt jelez előre. Ez ugyan számottevő javulás, de a jövő évre tervezett 4,9 százalékos kormányzati célnál 0,3 százalékponttal magasabb érték. A különbség az államadósság pályájában még látványosabb.
A magyar kormány 77,5 százalékról 77,2 százalékra csökkenő GDP-arányos államadóssággal számol, az Európai Bizottság viszont 2026-ra 77,3, 2027-re 77,7, 2028-ra pedig már 78,2 százalékot prognosztizál. Brüsszel szerint tehát a gazdasági növekedés ellenére tovább emelkedhet az ország eladósodottsága.
A bizottsági jelentés az adósság növekedését elsősorban a tartósan magas költségvetési hiánnyal magyarázza. A 2026-os adósságnövekedéshez a helyreállítási alapból felvett hitelek is hozzájárulnak, miközben a forint erősödése részben mérsékli a devizaadósság forintban számított értékét.
Közel 1500 milliárdos kiadáscsökkentéssel számol a kabinet
A kormány költségvetési tájékoztatója szerint a jövő évre tervezett takarékossági intézkedések mintegy 1465 milliárd forinttal javítanák az államháztartás egyenlegét. Ez a GDP nagyjából 1,5 százalékának megfelelő összeg. A megszorító intézkedések között szerepel a minisztériumi kiadások csökkentése, miközben az idei egyszeri költségvetési tételek megszűnése is javíthatja az egyenleget.
Az Európai Bizottság számításaiban megjelennek az új bevételnövelő intézkedések is, köztük a vagyonadó, a társasági adó emelése, valamint a dohánytermékek és szeszes italok jövedéki adójának növelése. Ezek együttesen a GDP 0,6 százalékának megfelelő többletbevételt eredményezhetnek. Ugyanakkor a közszférában tervezett béremelések, a családi támogatások és egyes adócsökkentések továbbra is jelentős kiadásokkal járnak.
A bizottság arra számít, hogy a költségvetési hiány még 2028-ban is magas, 5,3 százalékos marad. Ebben szerepet játszhat egyes ágazati különadók kivezetése is, amelyek kieső bevételeit más forrásokból kellene pótolni.
Gyorsulhat az infláció, lassulhat a bérek emelkedése
A gazdasági növekedés mellett az árak alakulása is kedvezőtlenebb lehet a következő évben. Az Európai Bizottság szerint a harmonizált infláció 2026-ban 2,2 százalék körül alakulhat, 2027-ben azonban 3,4 százalékra emelkedhet. A drágulást elsősorban az energia- és élelmiszerárak növekedése, valamint a dohánytermékek jövedéki adójának emelése hajthatja.
A jelentés a bérek növekedésének lassulásával is számol. A nominális keresetek emelkedése az idei mintegy 10 százalékról jövőre 6,8 százalékra mérséklődhet, ahogy a korábbi közszférabeli béremelések és a minimálbér-emelés hatása fokozatosan kifut. A foglalkoztatás ugyanakkor javulhat, a munkanélküliségi ráta pedig 2028-ra 4 százalék körüli szintre csökkenhet.
Brüsszel 2028-ra az infláció mérséklődését várja, ugyanakkor figyelmeztet arra is, hogy az ETS2 kibocsátáskereskedelmi rendszer bevezetése emelheti az energiaárakat. Ez a lakossági és vállalkozói költségeket is érintheti.
Az Európai Bizottság előrejelzése összességében kedvezőbb gazdasági növekedéssel, de továbbra is magas költségvetési hiánnyal és növekvő államadóssággal számol. A Tisza-kormány tehát a tervezettnél gyorsabb gazdasági bővülés ellenére is nehéz helyzetbe kerülhet, ha a bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedések nem hozzák a várt eredményt.





