Újabb éles összecsapás bontakozott ki Magyar Péter és Toroczkai László között a parlamentben. A Mi Hazánk elnöke szerint a miniszterelnök megfélemlítéssel próbálja befolyásolni a Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság munkáját, miután kilátásba helyezte az ellenzéki politikus eltávolítását a testület éléről. Toroczkai úgy véli, a kormányfőt Varga Judit korábbi meghallgatása zavarhatja, és arra figyelmeztetett, hogy a vizsgálóbizottságok munkájának akadályozásával válaszolhatnak az esetleges hatalmi visszaélésre. A pártelnök kijelentette: sem a korábbi kormányok, sem Magyar Péter nem tudják megfélemlíteni.
A november 17-i parlamenti ülésen ismét egymásnak feszült a miniszterelnök és a Mi Hazánk elnöke. Magyar Péter napirend előtti felszólalásában a Seszták–Jellinek–Szivek-ügy kapcsán élesen bírálta a korábbi kormánypártokat, de Toroczkai Lászlót sem kímélte. Azt állította, hogy a Mi Hazánk politikusai a Fidesz érdekeit szolgálják, és eltávolodtak saját választóik elvárásaitól.
Toroczkai válaszában visszautasította a vádakat, és kijelentette, hogy pártja következetesen fellép a rendszerszintű korrupció ellen. Felidézte, hogy már hétfőn is ismertette álláspontját a Seszták-ügyben, ezért szerinte Magyar Péter tudatosan ferdíti el a Mi Hazánk véleményét. A pártelnök azt is kifogásolta, hogy a miniszterelnök felszólalási szándékáról az ellenzéki frakciók csak röviddel az ülés kezdete előtt értesültek.
Toroczkai szerint ez sértette a parlamenti házszabályt, Forsthoffer Ágnes házelnök azonban később cáfolta az állítását. Tájékoztatása szerint a miniszterelnöknek legalább egy órával korábban kell bejelentenie napirend előtti felszólalását, és ez megtörtént. A házelnök szerint ezért nem történt eljárási szabálysértés.
A politikai foglyok emlegetését is visszautasította
Toroczkai a Seszták-üggyel kapcsolatban különösen súlyos hibának nevezte, hogy a Fidesz–KDNP egyes politikusai politikai fogolyként hivatkoznak a letartóztatásban lévő korábbi kormányzati szereplőkre. Szerinte ezzel összemossák a köztörvényes bűncselekmények gyanújával folyó eljárásokat azoknak az embereknek a történetével, akiket valóban politikai meggyőződésük miatt üldöztek.
A Mi Hazánk elnöke saját korábbi rendőrségi ügyeit is felidézte. Elmondása szerint 2006 és 2010 között egy tüntetésről bilincsben vitték el, később azonban felmentették, mert a bíróságon kiderült, hogy a rendőrtanúk valótlanul vallottak. Beszélt egy 2012-es esetről is, amikor állítása szerint a banki károsultak melletti kiállása miatt fogták el civil ruhás rendőrök, miközben gyermekét vitte óvodába. Néhány órával később szabadon engedték.
Toroczkai ezekkel az esetekkel kívánta érzékeltetni, miért tartja elfogadhatatlannak a politikai fogoly kifejezés használatát a jelenlegi korrupciós ügyekben. A büntetőeljárások érintettjeit természetesen megilleti az ártatlanság vélelme, a letartóztatás azonban önmagában nem bizonyítja a politikai üldöztetést.
Varga Judit meghallgatása állhat a konfliktus hátterében?
A felszólalás legsúlyosabb része a Toroczkai által vezetett Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság jövőjéről szólt. A pártelnök szerint Magyar Péter hétfőn megfenyegette azzal, hogy eltávolítják a testület éléről. Toroczkai úgy véli, a miniszterelnök elégedetlenségét elsősorban volt felesége, Varga Judit november 11-i bizottsági meghallgatása válthatta ki.
A meghallgatás már korábban is politikai vitát okozott. Varga Judit a végrehajtási rendszerrel kapcsolatos kérdések mellett saját álláspontját is részletesen ismertette a nyilvánosság előtt, ami miatt Toroczkait különböző oldalakról bírálták. A Mi Hazánk elnöke szerint Magyar Péter azt sérelmezi, hogy túl sokáig engedte beszélni volt feleségét, miközben a fideszes képviselők éppen azzal támadták, hogy három alkalommal félbeszakította.
Toroczkai ezért azt kérte számon politikai ellenfelein, hogy legalább abban jussanak közös nevezőre, pontosan miért is kifogásolják az ülésvezetését. Álláspontja szerint a vizsgálóbizottság elnökeként pártatlanul jár el, és kizárólag a végrehajtási rendszer visszásságainak feltárása vezérli.
Két büntetőfeljelentést is tett a bizottság
A Mi Hazánk elnöke felszólalásában részletesen beszélt az általa vezetett testület munkájáról. Hangsúlyozta, hogy az öt parlamenti vizsgálóbizottság közül az övék kezdte meg elsőként a tényleges vizsgálatokat, és eddig ez a testület tartotta a legtöbb meghallgatást. Állítása szerint egyedüliként nem kértek határidő-hosszabbítást a következő nyárig, mivel az eredetileg kijelölt időpontig el kívánják végezni feladatukat.
A bizottság korábban meghallgatta Varga Juditot, majd november 13-án több korábbi igazságügyi minisztert, köztük Navracsics Tibort, Trócsányi Lászlót és Tuzson Bencét is. A vizsgálat célja a végrehajtási rendszerben kialakult visszaélések, a kinevezési gyakorlat és az esetleges politikai befolyásolás feltárása. Toroczkai közlése szerint a munka eredményeként már két büntetőfeljelentést tettek.
A pártelnök szerint ezek az eredmények önmagukért beszélnek, ezért elfogadhatatlannak tartaná, ha a kormányoldal politikai megfontolásból változtatna a bizottság vezetésén. Különösen azt sérelmezi, hogy miközben a kormány a korábbi visszaélések feltárását ígérte, most éppen az egyik aktívan dolgozó vizsgálóbizottság elnökének leváltása került szóba.
Toroczkai: ha visszaélnek a hatalmukkal, megbénítják a bizottságok munkáját
Toroczkai arra figyelmeztette Magyar Pétert, hogy a Tisza kétharmados parlamenti többsége önmagában nem elegendő minden vizsgálóbizottsági döntés keresztülviteléhez. Állítása szerint a testületekben paritásos elv érvényesül, ezért az ellenzéki képviselők együttműködésére is szükség van a munkájuk befejezéséhez.
A Mi Hazánk elnöke kijelentette, hogy pártja támogatja a korábbi visszaélések feltárását, amennyiben a vizsgálatok pártatlanul zajlanak. Ha azonban a kormány politikai célokra kívánná felhasználni a bizottságokat, vagy eltávolítaná őt az általa vezetett testület éléről, akkor a Mi Hazánk kész megakadályozni a további munkát. A pártelnök ezt azzal indokolta, hogy nem hajlandó közreműködni olyan vizsgálatokban, amelyek szerinte előre meghatározott politikai érdekeket szolgálnának.
Toroczkai az esetleges leváltását a politikai üldöztetés bizonyítékának tekintené, és úgy véli, az ilyen lépés a hatalommal való visszaélés veszélyét jelezné. Fontos ugyanakkor, hogy egy parlamenti bizottság elnökének leváltása önmagában nem jelent politikai fogságot; a pártelnök kijelentése a kormányzati szándékokkal kapcsolatos politikai figyelmeztetésként értelmezhető.
Felszólalását azzal zárta, hogy korábban sem sikerült megfélemlíteni, és Magyar Péternek sem fog. A két politikus konfliktusa így már a parlamenti szóváltásokon túl az egyik legfontosabb ellenőrző testület további működését is érintheti.
A végrehajtási visszaélések áldozatai számára azonban az a legfontosabb, hogy a vizsgálóbizottság valóban feltárja a történteket, és a megállapításainak szükség esetén jogi következményei is legyenek. A politikai csatározások közepette különösen lényeges, hogy a meghallgatások, a beszerzett dokumentumok és az eddigi feljelentések ne váljanak egy újabb hatalmi konfliktus mellékszereplőivé.





