A 2008-as válságot idézhetik a Tisza-kormány megszorításai: munkahelyek és beruházások kerülhetnek veszélybe

A Gyurcsány-korszak legsúlyosabb válságéveit idéző költségvetési kiigazításra készülhet a Tisza-kormány Sebestyén Géza közgazdász szerint. Miközben Kármán András pénzügyminiszter az igazságosság és a fejlődés költségvetéseként mutatta be a 2027-es büdzsét, a számok jelentős kiadáscsökkentést és adóbevétel-növelést mutatnak. A szakértő arra figyelmeztet, hogy a megszorítások visszafoghatják a vállalkozások beruházásait, veszélyeztethetik a munkahelyeket, és végső soron a gazdasági növekedést is fékezhetik.

November 16-án megkezdődött a 2027-es költségvetési törvényjavaslat általános vitája az Országgyűlésben. A kormány terveit Kármán András pénzügyminiszter ismertette, aki szerint a következő év az államháztartás rendezéséről, a társadalmi igazságosságról és a gazdasági fejlődés újraindításáról szól majd. A tárcavezető azt ígérte, hogy a költségvetés egyszerre teremti meg a pénzügyi egyensúlyt és biztosít többletforrásokat az alacsonyabb jövedelműeknek. A kabinet a beruházások élénkülésével, az export erősödésével és az uniós támogatások felszabadításával számol, amelyek Kármán szerint megalapozhatják Magyarország hosszabb távú gazdasági növekedését.

A kormányzati várakozásokkal azonban nem minden közgazdász ért egyet. Sebestyén Géza egyetemi docens a Hír TV-nek adott értékelésében arra figyelmeztetett, hogy a tervezett hiánycsökkentés a korábbi válságévekben látott költségvetési kiigazításokat idézheti. Véleménye szerint az intézkedések a vállalkozások működésére, beruházási hajlandóságára és a foglalkoztatásra is kedvezőtlenül hathatnak. A szakértő különösen azt tartja kockázatosnak, hogy a kormány jelentős állami kiadáscsökkentést és adóbevétel-növelést tervez egy olyan gazdasági környezetben, amelyben a növekedés már jelenleg is mérsékelt.

A költségvetés körüli vita így alapvetően a tervezett gazdaságpolitikai fordulat következményeiről szól. A Tisza-kormány szerint a szigorúbb gazdálkodás teremtheti meg a fenntartható fejlődés feltételeit, Sebestyén viszont attól tart, hogy a vállalkozásokra nehezedő terhek és a visszafogott állami támogatások éppen a növekedés lehetőségeit szűkítik. A különbség azért jelentős, mert a költségvetési hiány csökkentése mellett a kabinet a gazdaság élénkülését is ígéri. A kérdés az, hogy a két cél a tervezett intézkedésekkel valóban összeegyeztethető-e.

A 2008-as kiigazítás kétszeresét tervezi a kormány?

Sebestyén Géza a 2008-as gazdasági válság időszakával vetette össze a mostani költségvetési terveket. Felidézte, hogy az akkori balliberális kormány a GDP arányában 1,3 százalékponttal mérsékelte az államháztartási hiányt, amit jelentős költségvetési kiigazításként értékelt. A Tisza-kormány ennél jóval nagyobb változást tervez: Kármán András októberben ismertetett számai szerint az idei 7,5 százalékos GDP-arányos hiányt 2027-ben 4,9 százalékra csökkentenék. Ez 2,6 százalékpontos mérséklést jelent, vagyis számszerűen pontosan kétszer akkora változást, mint amekkorát a közgazdász a 2008-as évből kiemelt.

Sebestyén ebből arra következtetett, hogy Magyar Péter kormánya a 2008-as költségvetési kiigazítás kétszeresével felérő megszorítást hajthat végre. A hiánycsökkentés mértéke ugyanakkor önmagában nem jelenti azt, hogy a gazdaságot érő tényleges megszorítások is pontosan kétszer akkorák lesznek, hiszen az egyenleg alakulásában egyszeri kiadások megszűnése és más tényezők is szerepet játszhatnak. A közgazdász azonban a bevételi és kiadási intézkedések együttes hatását tartja különösen aggasztónak, mert szerinte ezek a vállalkozások mozgásterét és a gazdasági növekedés feltételeit is szűkíthetik.

Közel 1500 milliárd forintos kiadáscsökkentés

A kormány költségvetési terveiben csaknem 1500 milliárd forintnyi állami megtakarítás szerepel. Ennek részeként a minisztériumok és az állami vállalatok működési kiadásait tíz százalékkal csökkentenék, felülvizsgálnák a koncessziós szerződéseket, és egyes gazdaságfejlesztési támogatásokat is visszafognának. A kabinet szerint az intézkedések célja a pazarló kiadások megszüntetése és az államháztartás fenntarthatóbb működése. Kármán András a parlamenti vitában hangsúlyozta, hogy az állam saját működésén kezdi a takarékoskodást, és a megtakarítások révén kívánja rendezni az ország pénzügyeit.

Sebestyén Géza szerint azonban a gazdaságfejlesztési támogatások csökkentése közvetlenül is érintheti a vállalkozásokat. Ha a cégek kevesebb állami forráshoz jutnak, miközben bevételeik is mérséklődnek, óvatosabbá válhatnak a beruházásokkal és a munkaerő-felvétellel kapcsolatban. Ez különösen azokat a vállalkozásokat hozhatja nehezebb helyzetbe, amelyek fejlesztéseiket részben támogatásokból finanszírozták. A szakértő szerint a beruházások elhalasztása és a foglalkoztatás visszafogása végül a fogyasztás és a GDP növekedésének lassulásához vezethet.

Adóemelésekből 929 milliárd forintos többletbevételt várnak

A kiadások csökkentése mellett a költségvetési egyensúly javításának másik fontos eszköze az adóbevételek növelése lenne. Kármán András korábbi tájékoztatása szerint a tervezett adóintézkedések összesen 929 milliárd forinttal növelnék az állam bevételeit, miközben a kabinet 264 milliárd forintnyi lakossági adócsökkentéssel is számol. A két intézkedés egyenlege így 665 milliárd forintos nettó többletbevételt jelentene. A kormány az adórendszer átalakítását igazságosabb közteherviselésként mutatja be, a tervek között pedig a vagyonadó bevezetése és a nagyvállalatok nagyobb teherviselése is szerepel.

A közgazdász értékelése szerint ugyanakkor a vállalkozásokat érő többletterhek és az állami támogatások mérséklése együttesen kedvezőtlen gazdasági folyamatokat indíthat el. A cégek ilyen környezetben elhalaszthatják fejlesztéseiket, visszafoghatják a munkaerő-felvételt, vagy óvatosabban tervezhetik következő évi működésüket. Amennyiben ez szélesebb körben bekövetkezik, a háztartások fogyasztása és a gazdaság teljesítménye is gyengülhet. Sebestyén szerint ezért a költségvetési egyensúly javítását célzó intézkedések végső soron a kormány növekedési terveit is veszélyeztethetik.

Kérdéses, megvalósulnak-e a kormány növekedési tervei

A 2027-es költségvetés 2,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol, szemben az idei évre várt 1,7 százalékkal. A kabinet a beruházások élénkülésétől, az export bővülésétől és az uniós források nagyobb arányú felhasználásától várja a kedvező fordulatot. A kormány szerint az uniós támogatásokból megvalósuló fejlesztések összege jövőre jelentősen emelkedhet, ami lendületet adhatna a gazdaságnak. Ennek azonban fontos feltétele, hogy a remélt források valóban rendelkezésre álljanak, és a tervezett ütemben fel is használják őket.

Sebestyén Géza szerint a jelentős költségvetési szigorítás könnyen a kormány várakozásaival ellentétes hatást válthat ki. Ha a vállalkozások kevesebbet ruháznak be, visszafogják a foglalkoztatást, és a lakossági fogyasztás is mérséklődik, akkor a GDP növekedése elmaradhat a tervezettől. A Tisza-kormány tehát egyszerre vállalt jelentős hiánycsökkentést és gyorsuló gazdasági növekedést, miközben a két cél összeegyeztethetőségét a szakértő vitatja. A 2008-as válságévekkel vont párhuzam figyelmeztetésként szolgálhat: egy jelentős költségvetési kiigazítás gazdasági következményeit a vállalkozások és a munkavállalók is megérezhetik.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük