281 milliárdos lyukak fenyegetik a Tisza-kormány költségvetését: az Állami Számvevőszék súlyos kockázatokra figyelmeztet

Komoly figyelmeztetést kapott a Tisza-kormány a 2027-es költségvetés parlamenti vitájának kezdetén. Az Állami Számvevőszék ugyan összességében megalapozottnak és teljesíthetőnek minősítette a tervezetet, a részletes vizsgálat 281 milliárd forintnyi közvetlen pénzügyi kockázatot azonosított. A problémák között alultervezett kiadások, bizonytalan adóbevételek, hiányzó háttérszámítások és egy olyan uniós bírság is szerepel, amelyet a kormány egyszerűen kihagyott a jövő évi költségvetésből. Ha a feltárt kockázatok teljes egészében jelentkeznek, a kabinet szabadon felhasználható tartalékainak szinte egésze elfogyhat.

Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke hétfőn az Országgyűlésben ismertette a 2027-es költségvetési törvényjavaslatról készített véleményt. A közel százoldalas elemzés alapján a kormány által tervezett 2,4 százalékos gazdasági növekedés és 3 százalékos infláció összhangban áll a hazai és nemzetközi elemzőintézetek várakozásaival. A részletes számítások azonban több olyan feltételezést is tartalmaznak, amelyek teljesülése korántsem tekinthető biztosnak.

A kormány például 4,1 százalékos lakossági fogyasztásnövekedésre számít, ami valamennyi vizsgált független előrejelzésnél magasabb. A kabinet a családi pótlék megduplázásától, az adójóváírásoktól és a kisnyugdíjak emelésétől várja a fogyasztás élénkülését. Amennyiben azonban a háztartások kevesebbet költenek a tervezettnél, az közvetlenül veszélyeztetheti a közel 9160 milliárd forintra tervezett áfabevételek teljesülését.

A beruházásoknál hasonlóan optimista a kormányzati várakozás. A tervezet 5,7 százalékos növekedéssel számol, elsősorban az uniós források beáramlására és a javuló üzleti környezetre alapozva. Eközben az állami beruházási kiadások és több vállalkozásfejlesztési támogatás csökken, a vállalkozásoknak pedig újabb adóterhekkel és kedvezőtlenebb hitelfeltételekkel kell számolniuk.

1372 milliárd forintnyi többletbevételt várnak az adóváltozásoktól

A 2027-es költségvetés egyik legfontosabb eleme az adórendszer jelentős átalakítása. Az ÁSZ szerint tizennégy lényeges adónemnél a bevételi tervek teljesülése még elfogadásra váró jogszabály-módosításoktól függ. Ezek együttes pénzügyi hatása 1372,4 milliárd forint.

A társasági adóból a kormány 1431,6 milliárd forintot vár, ami 41,9 százalékos emelkedést jelent. Az 500 millió eurónál nagyobb árbevételű vállalatoknál 15 százalékra emelnék az adókulcsot, miközben megszüntetnék a látvány-csapatsportok támogatásához kapcsolódó adókedvezményeket és adófelajánlási lehetőségeket. A pénzügyi szervezetek befizetéseiből 533,7 milliárd, a biztosítási adóból 249,9 milliárd forintot terveznek beszedni.

Új elemként jelenik meg a 200 milliárd forintos vagyonadó is. Az Állami Számvevőszék szerint azonban a vagyonértékeléshez felhasznált adatbázisok és a törvénytervezet módszertana eltér egymástól, ami komoly gyakorlati problémákat okozhat az adózóknak. A bevallások feldolgozása és az ellenőrzések a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra is jelentős többletfeladatot rónának, miközben a NAV működési és beruházási kereteit csökkentik.

A migrációs bírságot kihúzták a költségvetésből

A számvevőszék összesen 95,9 milliárd forintnyi bevételi és 185,1 milliárd forintnyi kiadási kockázatot azonosított. A bevételi oldalon különösen a bányajáradék, az új szén-dioxid-adó, a népegészségügyi termékadó és a kiskereskedelmi adó tervezett összege bizonytalan.

A kiadásoknál a legnagyobb problémát egy 135 milliárd forintos tétel jelenti. A Tisza-kormány ugyanis azzal számolt, hogy 2027-ben már nem kell megfizetni a migrációs ügyben Magyarországra kiszabott uniós bírságot. A bírság megszüntetéséről azonban az ÁSZ vizsgálatának időpontjáig nem született hivatalos döntés, így a kihagyott összeg teljes egészében költségvetési kockázatot jelent.

A másik jelentős bizonytalanság a rezsivédelem finanszírozásánál jelentkezik. A Lakossági Rezsivédelmi Alap 1159,9 milliárd forintos keretét az ÁSZ 34 milliárd forinttal elégtelennek találhatja a tényleges energiaárak alapján. A kormány a tervezés során az MVM két kalkulációja közül az alacsonyabbat választotta, miközben a földgáz- és olajpiaci árak novemberre már meghaladták a költségvetésben feltételezett szinteket.

A gyermekvédelemnél, az egészségügyben és Paks II.-nél is hiányoznak számítások

A számvevőszék több nagy összegű előirányzat esetében nem kapott megfelelő háttérszámításokat. A Paks II. Zrt. 175 milliárd forintos tőkeemelésénél például nem sikerült megmagyarázni, miért szerepel a költségvetési indokolásban 355,6 milliárd forintos összeg. A két adat közötti különbség 180,6 milliárd forint.

Hiányosságokat találtak a gyermekétkeztetés 169,6 milliárdos támogatásánál, a nagyértékű gyógyszerfinanszírozás 330 milliárdos előirányzatánál, valamint több szociális támogatási tételnél is. A szociális és gyermekvédelmi ágazati pótlékok 49,2 milliárdos keretéhez kapcsolódó adatokat ráadásul a minisztérium késve és hiányosan küldte meg.

Az ÁSZ az állami infrastruktúra alulfinanszírozottságára is figyelmeztetett. Az országos közúthálózat felújítására tervezett 100 milliárd forint messze elmarad a Magyar Közút által szükségesnek tartott évi 333 milliárdtól. Az állami kórházaknál pedig a műszaki eszközök jelentős része elöregedett, miközben az éves értékcsökkenés pótlására csupán 1,1 milliárd forintot terveztek.

Szinte teljesen elolvadhat a kormány pénzügyi tartaléka

A 281 milliárd forintnyi azonosított kockázattal szemben a költségvetés mindössze 295 milliárd forintnyi szabadon felhasználható tartalékot tartalmaz. Ebből 210 milliárd forint a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló keret, 85 milliárd pedig az új gazdaságfejlesztési tartalék. A különbség mindössze 14 milliárd forint.

Ez különösen szűk mozgásteret jelenthet egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, az árfolyamváltozások és a gazdasági teljesítmény alakulása is jelentős bizonytalanságot hordoz. A kormány 364,3 forintos euróárfolyammal számolt, miközben a számvevőszék szerint a forint tízforintos gyengülése önmagában 0,7 százalékponttal emelheti a GDP-arányos államadósságot.

A 2027-es költségvetés 4,9 százalékos GDP-arányos hiányt irányoz elő, az államadósságot pedig 77,5 százalékról 77,2 százalékra kívánja mérsékelni. Az ÁSZ érzékenységvizsgálata szerint azonban már a tervezettnél valamivel gyengébb gazdasági növekedés vagy a vártnál nagyobb adósságnövekedés is veszélyeztetheti az alkotmányos adósságszabály teljesítését.

A Tisza-kormány 2027-es költségvetése tehát úgy készül jelentős adóváltoztatásokra, szigorú hiánycélokra és gazdasági növekedésre építve, hogy az Állami Számvevőszék 281 milliárd forintnyi közvetlen pénzügyi kockázatot talált benne. A számvevőszék összességében teljesíthetőnek ítélte a tervezetet, de a feltárt hiányosságok kijavítása nélkül a kormány tartalékainak döntő része veszélybe kerülhet. Különösen kellemetlen helyzetet teremtene, ha az energiaárak, az adóbevételek vagy az uniós bírság miatt a jövő év elején már újabb költségvetési korrekciókra lenne szükség.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük