Orosz követelésről szólnak a hírek: Finnország lépjen ki a NATO-ból, Helsinki keményen reagált

Éles diplomáciai vitát váltott ki az a német sajtóértesülés, amely szerint Oroszország az ukrajnai béketárgyalások részeként Finnország NATO-tagságának megszüntetését és a balti államokban működő szövetséges katonai támaszpontok felszámolását is felvetette. Antti Häkkänen finn védelmi miniszter felháborítónak nevezte az elképzelést, és világossá tette, hogy Helsinki biztonságpolitikai döntései nem képezhetik alku tárgyát. A történetnek azonban van egy lényeges részlete: a Kreml tagadja, hogy ilyen követelést fogalmazott volna meg, és a finn védelmi miniszter sem tudta megerősíteni, hogy az valóban elhangzott.

A német Bild november 13-án számolt be arról, hogy az Egyesült Arab Emírségekben, Abu-Dzabiban zajló, amerikai közvetítéssel folytatott ukrajnai békeegyeztetésekhez kapcsolódóan orosz részről egy átfogó európai biztonságpolitikai javaslatcsomag is felmerült. A lap értesülése szerint az elképzelés túlterjeszkedne az ukrajnai háború lezárásának feltételein, és a NATO kelet-európai jelenlétét is jelentősen korlátozná. Ennek részeként Finnországnak vissza kellene vonnia 2023-as NATO-csatlakozását, Észtországban, Lettországban és Litvániában pedig megszüntetnék a szövetség katonai támaszpontjait.

A Bild szerint a javaslat Ukrajna tartós katonai semlegességét is előírná, ugyanakkor nem zárná ki az ország későbbi európai uniós csatlakozását. A tervezetben Oroszország megtartaná az általa elfoglalt ukrán területeket, és a teljes Donbasz feletti ellenőrzésre is igényt tartana. Moszkva állítólag cserébe vállalná, hogy kivonja nukleáris fegyvereit Belaruszból, és nem telepít oda közepes hatótávolságú rakétákat. Ezeket az információkat azonban egyelőre nem támasztja alá nyilvánosságra hozott, hivatalosan hitelesített orosz dokumentum.

A finn vezetés a sajtóértesülésekre rendkívül határozottan reagált. Antti Häkkänen védelmi miniszter szerint Oroszország évek óta arra törekszik, hogy a NATO-tagállamok saját tevékenységüket Moszkva érdekeihez igazítva korlátozzák. A finn politikus ezt elfogadhatatlannak nevezte, és hangsúlyozta, hogy egy ország szövetségi tagságáról nem dönthetnek más államok a feje fölött. Elina Valtonen külügyminiszter szintén leszögezte, hogy Finnország NATO-tagságával kapcsolatos kérdésekben kizárólag Helsinki és a szövetség illetékes.

A Kreml tagad, a finn miniszter pszichológiai nyomásgyakorlásról beszél

A német lap beszámolóját követően Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője határozottan cáfolta, hogy Moszkva Finnország kilépését követelte volna a NATO-ból. Kijelentette, hogy tudomása szerint ilyen javaslat nem hangzott el, és a kérdés nem szerepelt a tárgyalások napirendjén. A Bild értesülését más, független forrásból egyelőre nem sikerült egyértelműen megerősíteni.

A finn STT hírügynökség beszámolója szerint Häkkänen maga is elismerte, hogy nincs közvetlen információja arról, valóban előterjesztették-e a szóban forgó követelést. A miniszter ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy Oroszország korábban is megfogalmazott olyan biztonságpolitikai elképzeléseket, amelyek a szomszédos országok önálló döntési lehetőségeit korlátoznák. A mostani sajtóhírt ezért egy szélesebb orosz nyomásgyakorlási stratégia részeként értékelte.

Häkkänen szerint Moszkva azt is próbára teheti, milyen messzire hajlandó elmenni az Egyesült Államok és Európa az ukrajnai béke érdekében. Úgy vélte, az ilyen követelések a nyugati országok közötti nézeteltérések erősítésére is alkalmasak lehetnek. A finn politikus ugyanakkor megnyugtatta honfitársait, hogy egy Abu-Dzabiban zajló tárgyaláson nem lehet Finnország NATO-tagságának megszüntetéséről megállapodni.

Finnország számára történelmi jelentősége van a NATO-tagságnak

Finnország évtizedeken át katonai el nem kötelezettségre építette biztonságpolitikáját, és a hidegháború után sem csatlakozott az észak-atlanti szövetséghez. A helyzetet Oroszország 2022 februárjában megindított ukrajnai inváziója változtatta meg, amely alapvetően átformálta a finn társadalom és politikai vezetés biztonsági megfontolásait. Helsinki 2022 májusában kérte felvételét a NATO-ba, majd 2023. április 4-én hivatalosan is a katonai szövetség tagjává vált. A döntéssel a NATO Oroszországgal közös szárazföldi határa több mint 1300 kilométerrel meghosszabbodott.

A finn biztonságpolitikai gondolkodást máig meghatározzák a Szovjetunióval vívott háborúk emlékei. Az 1939 novemberében kezdődött téli háborúban a szovjet hadsereg megtámadta Finnországot, amely jelentős túlerővel szemben védte függetlenségét. A 105 napig tartó küzdelem 1940 márciusában finn területi veszteségekkel zárult, az ország azonban megőrizte önállóságát. A konfliktus idején magyar önkéntesek is jelentkeztek a finnek támogatására.

Az 1941 és 1944 közötti folytatólagos háború újabb súlyos katonai és területi következményekkel járt Finnország számára. A második világháborút követően Helsinki ezért hosszú időn át igyekezett egyensúlyt tartani saját nyugati kapcsolatai és a Szovjetunióval fenntartott viszony között. A NATO-tagság 2023-as elnyerése e több évtizedes biztonságpolitikai korszak lezárását jelentette, amelyet a finn vezetés jelenleg nem kíván újranyitni.

Az ukrajnai béketárgyalások tétje Európa biztonsági rendje is lehet

A finn NATO-tagság körül kialakult vita arra is ráirányította a figyelmet, hogy az ukrajnai háború lezárásáról szóló egyeztetéseken milyen további biztonságpolitikai kérdések merülhetnek fel. Oroszország már a háború 2022-es kezdete előtt is követelte a NATO keleti katonai jelenlétének korlátozását, és többször bírálta a szövetség bővítését. A Bild által ismertetett elképzelés így illeszkedne Moszkva korábban hangoztatott biztonságpolitikai céljaihoz, még akkor is, ha a konkrét javaslat előterjesztését a Kreml most tagadja.

A finn védelmi miniszter szerint az ilyen elképzelések elfogadása veszélyes precedenst teremtene, mert más országok biztonságpolitikai döntéseit tenné külső alkuk tárgyává. A finn külpolitikai álláspont ezért változatlan: az ország NATO-tagsága lezárt kérdés, annak felülvizsgálata nem szerepel Helsinki tervei között. Az ukrajnai béketárgyalásokon felmerülő szélesebb európai biztonságpolitikai elképzelések azonban továbbra is komoly vitákat válthatnak ki.

A Bild értesülése alapján Moszkva akár Finnország NATO-tagságának feladását is az ukrajnai rendezéshez kötné, de ennek tényleges előterjesztése egyelőre nem bizonyított. A Kreml tagadja a hírt, Helsinki viszont már a felvetés lehetőségét is elfogadhatatlannak tartja. A finn vezetés világossá tette, hogy az ország biztonságáról és szövetségi tagságáról nem lehet más államok tárgyalóasztalán dönteni.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük