Merz után az osztrák kancellár is üzent Magyar Péternek: az uniós pénzeket Ukrajna támogatásához kötnék

Újabb európai vezető állt Friedrich Merz német kancellár mellé az Ukrajna finanszírozása körül kialakult vitában. Christian Stocker osztrák kancellár a pénteki dublini EU-csúcson világossá tette, hogy szerinte azok az országok sem vonhatják ki magukat a közös pénzügyi kötelezettségek alól, amelyek jelentős támogatásokat kapnak az uniós költségvetésből. Az üzenet Magyar Péter miniszterelnöknek is szólhat, miután a Tisza-kormány továbbra sem kíván részt venni az újabb ukrán hitelfelvételben. A német kezdeményezés tétje egyre nagyobb: Berlin az Ukrajnának nyújtott támogatásokat az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről szóló tárgyalásokkal kapcsolná össze.

A november 13-i dublini informális EU-csúcson Friedrich Merz német kancellár egyre határozottabb támogatást kapott ahhoz az elképzeléséhez, amely szerint valamennyi tagállamnak részt kell vállalnia Ukrajna további finanszírozásából. Merz már a találkozó előtt jelezte, hogy a 2028 és 2034 közötti uniós költségvetésről szóló megállapodást összekapcsolná az ukrán pénzügyi támogatások kérdésével. A német kancellár szerint elfogadhatatlan, hogy egyes országok jelentős összegeket fordítsanak Ukrajna megsegítésére, miközben más tagállamok kimaradnak a közös hitelkonstrukciókból. A dublini sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy álláspontja széles körű támogatást kapott az európai vezetőktől.

A kezdeményezés mellé most Christian Stocker osztrák kancellár is felsorakozott, aki szerint az európai szolidaritás nem működhet egyirányú utcáként. Úgy fogalmazott, azoknak az országoknak, amelyek részesülnek a közös uniós költségvetésből, a közös feladatok finanszírozásából is ki kell venniük a részüket. Az osztrák kormányfő szerint a kötelezettségek alóli kivonulás nem jelenthet hosszú távon elfogadható megoldást. Kijelentése egyértelműen erősíti Merz pozícióját, miközben Magyarország, Szlovákia és Csehország továbbra is ellenzi, hogy újabb közös hitelekből finanszírozzák Ukrajnát.

Magyarország szempontjából a vita azért különösen fontos, mert az uniós források sorsa már most is meghatározó gazdaságpolitikai kérdés. Magyar Péter miniszterelnök azzal az állásponttal érkezett Dublinba, hogy Magyarország nem kíván részt venni az újabb ukrán pénzügyi segítségnyújtásban, a német kancellár azonban éppen az ilyen kivételezéseket szeretné megszüntetni. Ha Berlinnek sikerülne politikailag összekapcsolnia a két ügyet, a magyar kormány a következő költségvetési tárgyalásokon is komoly nyomással szembesülhetne. Az uniós támogatások tényleges megvonásáról egyelőre nincs döntés, a német kezdeményezés azonban már most vitát váltott ki a tagállamok között.

Ausztria is felsorakozott Merz mögött

Stocker mellett több európai vezető is támogatásáról biztosította a német kancellárt. Kristen Michal észt miniszterelnök szerint Ukrajna támogatása az európai biztonság közös finanszírozásának része, ezért azoknak az országoknak is hozzá kell járulniuk, amelyek a következő uniós költségvetés elfogadását szeretnék. Andris Kulbergs lett kormányfő teljes egyetértéséről biztosította Merzet, míg Luc Frieden luxemburgi miniszterelnök szintén a közös pénzügyi teherviselés fontosságát hangsúlyozta. A német javaslat támogatói szerint az ukrajnai háború következményei egész Európát érintik, ezért a finanszírozásból sem maradhatnak ki egyes tagállamok.

A számok jelentős összegekről szólnak. A jelenlegi becslések szerint Ukrajnának 2027-ben további 70 milliárd euróra lehet szüksége, amelyből mintegy 45 milliárd eurót az Európai Unió biztosítana. A közösség korábban már jóváhagyott egy 90 milliárd eurós hitelkeretet a 2026 és 2027 közötti időszakra, Magyarország, Szlovákia és Csehország azonban elérte, hogy annak finanszírozásából kimaradhasson. Az újabb hitelkonstrukcióban Bulgária sem kívánna részt venni, így a német kezdeményezés közvetlenül legalább négy tagállam korábban kialakított álláspontját érinti.

Fico zsarolásnak nevezte, az ír miniszterelnök is aggódik

Robert Fico szlovák miniszterelnök már korábban keményen bírálta Merz fellépését, és egyenesen zsarolásnak nevezte az uniós költségvetés és az ukrán támogatások összekapcsolását. A szlovák kormányfő szerint a tagállamoknak joguk van önálló álláspontot képviselni a közös hitelfelvételekről, és ezt nem lehet a nekik járó uniós forrásokkal kapcsolatos nyomásgyakorlással megváltoztatni. Csehországból szintén érkeztek bírálatok, mivel a következő hétéves költségvetésről szóló tárgyalások önmagukban is rendkívül összetettek. Egy újabb politikai feltétel bevezetése tovább nehezítheti a szükséges megállapodás kialakítását.

Micheál Martin ír miniszterelnök ugyancsak fenntartásokat fogalmazott meg Dublinban. Bár megérti azoknak az országoknak az álláspontját, amelyek eddig jelentős pénzügyi támogatást nyújtottak Ukrajnának, aggályosnak tartja a két kérdés összekapcsolását. Írország szerint a következő uniós költségvetésről szóló egyeztetéseket jelentősen megnehezítheti, ha a tagállamoknak előbb az ukrán támogatások ügyében kellene megegyezniük. A vita tehát egyelőre korántsem dőlt el, Merz azonban láthatóan egyre több támogatót tud maga mellé állítani.

Magyar Péter előtt újabb brüsszeli konfliktus körvonalazódik

A német kancellár kezdeményezése különösen kellemetlen helyzetbe hozhatja a Tisza-kormányt, amelynek egyszerre kellene megőriznie az újabb ukrán hitelekből való kimaradás lehetőségét és biztosítania Magyarország érdekeit a következő uniós költségvetés tárgyalásain. Merz álláspontja alapján a legnagyobb nettó befizetők egy része már nem kívánja külön kezelni a két kérdést, ami jelentősen szűkítheti a magyar kormány tárgyalási mozgásterét. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Németország az Európai Bizottság eredeti javaslatánál kisebb uniós költségvetést szeretne, vagyis a következő pénzügyi ciklusban eleve éles vita várható az elosztható források nagyságáról.

A közös költségvetésből származó támogatások és az Ukrajnának nyújtott hitelek jogilag különböző konstrukciók, ezért egy politikai figyelmeztetés önmagában még nem jelent automatikus forráselvonást. A következő hétéves pénzügyi keret elfogadásához ugyanakkor valamennyi tagállam egyetértésére szükség van, így a német kezdeményezés komoly alkupozíciót teremthet a tárgyalásokon. Magyarországnak ezért arra is fel kell készülnie, hogy az ukrán finanszírozással kapcsolatos álláspontját egyre erősebb politikai nyomás mellett kell megvédenie.

A dublini csúcson nem született végleges megállapodás Ukrajna újabb finanszírozásáról, az erőviszonyok azonban láthatóan változnak. Friedrich Merz mögé immár az osztrák kancellár és több más európai vezető is felsorakozott, miközben a közös hitelfelvételt ellenző országok egyre nagyobb nyomással szembesülnek. A következő fontos állomás a november 26–27-i rendkívüli EU-csúcs lesz, ahol az ukrán finanszírozás és a 2028–2034-es költségvetés ügye ismét napirendre kerül. Magyar Péternek addigra választ kell találnia arra, hogyan őrizheti meg a magyar pénzügyi érdekeket egy olyan vitában, amelyben Berlin már a teljes uniós költségvetést tárgyalási eszközként használja.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük