Vagyonvisszaszerzés közvagyon nélkül? Egyre több kérdés merül fel Orbán Áron ügyében

Miközben a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal első ügyeiben milliárdos közpénzes visszaélések gyanúját vizsgálja, a kiemelt eljárások közé bekerült Orbán Viktor volt miniszterelnök testvérének büntetőügye is. Csakhogy Orbán Áron esetében egyelőre nem ismert olyan közvagyoni veszteség, amelynek visszaszerzésére szükség volna. A Magyar Nemzet ezért arra keresi a választ, milyen szakmai és jogi indokok alapján vonta magához az eljárást az Unger Anna vezette hivatal. A kérdés annál is érdekesebb, mert Magyar Péter korábban maga hangsúlyozta: a vagyonvisszaszerzés nem válhat politikai leszámolás eszközévé.

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) első négy kiemelt eljárása közül három közpénzek felhasználásával kapcsolatos feltételezett visszaéléseket érint. A vizsgálatok között önkormányzati megbízásokhoz kötődő korrupciógyanú, a Volánbusz beruházásainál feltételezett milliárdos visszaélések, valamint a Szuverenitásvédelmi Hivatal több mint 3,6 milliárd forintos kommunikációs és rendezvénykiadásai szerepelnek.

A negyedik ügy azonban egészen más természetű. Orbán Áront és társait a hatóságok üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett embercsempészéssel, illetve befolyással üzérkedéssel gyanúsítják. A nyomozás szerint a gyanúsítottak vietnámi állampolgárok magyarországi vízumügyintézésében közreműködhettek, amiért pénzt kérhettek. Az eljárásban november 11-én Orbán Áron és élettársa egy hónapos letartóztatását is elrendelte a bíróság.

A kétféle ügytípus között lényeges különbség van. Míg a másik három eljárásban közpénzek esetleges jogellenes felhasználása áll a középpontban, Orbán Áron ügyében eddig nem került nyilvánosságra azonosított közvagyoni veszteség. Ez önmagában nem zárja ki a hivatal hatáskörét, hiszen az NVVH meghatározott közhatalomhoz kapcsolódó bűncselekményekben is eljárhat. Az ügy kiemelésének szakmai indokai azonban egyelőre nem ismertek.

Magyar Péter korábban maga óvott a politikai leszámolástól

Magyar Péter augusztus 7-i sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatalnak elsősorban a legfontosabb, legnagyobb vagyoni eredménnyel kecsegtető ügyekre kellene összpontosítania. A miniszterelnök szerint a hivatal sikerének egyik legfontosabb mércéje az lesz, mennyi vagyont képes visszaszerezni a költségvetés számára.

A kormányfő akkor azt is hangsúlyozta, hogy az új szervezet nem használható fel politikai bosszúra. Az elv világos, alkalmazásának gyakorlata azonban most különösen fontos vizsgálat tárgya lehet.

Orbán Áron ugyanis az előző miniszterelnök testvére. Ez a családi kapcsolat természetesen sem büntetőjogi mentességet, sem különleges elbánást nem indokolhat. Ugyanakkor éppen a politikai érzékenység miatt volna különösen fontos, hogy a hatóság átlátható és ellenőrizhető szakmai indokokkal támassza alá az ügy átvételét.

A Magyar Nemzet ezért kérdéseket küldött az NVVH-nak. A lap egyebek mellett arra kíváncsi, milyen jogi és szakmai szempontok alapján került Orbán Áron ügye a hivatal első négy eljárása közé, és azonosítottak-e benne visszaszerezhető közvagyont.

A védő szerint már az elfogási akció is indokolatlan volt

Az ügy kiválasztásának körülményei mellett a hatósági intézkedések arányossága is vitatottá vált. Orbán Áron védője, Schalkház Éva Edit a letartóztatás után közölte, hogy ügyfele már hetekkel korábban felvette a kapcsolatot az NVVH-val, megadta elérhetőségeit, és jelezte, hogy idézésre megjelenik.

Az ügyvéd szerint védence a lakásában és a cégének székhelyén található, a nyomozás szempontjából esetleg jelentős iratokról és tárgyakról is tájékoztatta a hatóságokat. A védelem ezért indokolatlannak tartja a november 9-i elfogási akciót és az azt követő letartóztatást. A bírósági döntéssel szemben fellebbezést nyújtott be.

A Fővárosi Törvényszék tájékoztatása szerint ugyanakkor a bíróság a bűncselekmények súlyára, a gyanúsítottak külföldi kapcsolatrendszerére és a bizonyítás befolyásolásának veszélyére tekintettel rendelte el a két érintett letartóztatását. A végzés nem jogerős.

A védelem a gyanúsítás megalapozottságát is vitatja, többek között arra hivatkozva, hogy álláspontja szerint a rendelkezésre álló iratokból fontos tények és bizonyítékok hiányoznak. Ezek az állítások azonban egyelőre a védő jogi álláspontját tükrözik, amelyről az eljárás során az illetékes hatóságoknak kell dönteniük.

Vagyonvisszaszerzés vagy más nyomozati szempont?

Az NVVH hatásköre a közvagyon visszaszerzésénél szélesebb. A befolyással üzérkedés gyanúja például önmagában is magyarázhatja, hogy a hivatal miért vesz részt az ügyben. Ráadásul egy büntetőeljárásban a jogellenesen megszerzett magánvagyon elkobzása is szóba kerülhet, még akkor is, ha közvetlen állami vagyoni kár nem keletkezett.

A kérdés tehát elsősorban az, milyen szempontok alapján döntöttek az ügy átvételéről, és mi indokolta annak kiemelt kezelését. A nyomozás 2024-ben indult, és a korábbi beszámolók szerint hosszabb ideig viszonylag kevés előrelépés történt. Az idei kormányváltás után azonban felgyorsultak az események, majd az eljárás az új hivatalhoz került.

A hatósághoz kerülő ügyekben az NVVH hozzáférést kap a nyomozati iratokhoz és a bizonyítékokhoz, valamint a törvényes hatáskörén belül meghatározhatja a további nyomozati cselekményeket. Az ügy átvételének ezért jelentősége van, függetlenül attól, hogy végül milyen büntetőjogi megállapítások születnek.

Magyar Péter politikai bosszútól óvta a vagyonvisszaszerzési hivatalt, most mégis éppen politikai ellenfelének családtagja került a szervezet első kiemelt ügyei közé. Ráadásul úgy, hogy az eljárásban egyelőre nyoma sincs visszaszerezhető közvagyonnak. Az Unger Anna vezette hivatalnak ideje lenne megmagyaráznia, milyen szakmai szempontok indokolták az ügy átvételét. Mert a közvagyon visszaszerzésére létrehozott szervezet első látványos akcióinak egyikében éppen a volt miniszterelnök testvére kerül bilincsbe, az aligha alkalmas a politikai pártatlanságba vetett bizalom erősítésére.

Orbán Áron büntetőjogi felelősségét a nyomozásnak és szükség esetén a bíróságnak kell tisztáznia. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak pedig arra kellene választ adnia, miért éppen ezt az ügyet emelte első eljárásai közé, és milyen konkrét szakmai cél indokolta az átvételét. Magyar Péter maga ígérte, hogy a hivatal nem válik politikai bosszú eszközévé. Ennek az ígéretnek a hitelességét az ilyen, politikailag különösen érzékeny eljárások átláthatósága is meghatározza.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük