Alig kilenc hónapja alakult meg Rob Jetten holland miniszterelnök kormánya, máris a szétesés szélére sodródott egy vagyonadó-emelés miatt. A parlament csütörtök este a kormány egyik saját koalíciós pártjának ellenkezése dacára fogadta el az adócsomagot, amely a magasabb vagyoni hozamok erőteljesebb megadóztatását is tartalmazza. A liberális VVD szerint a lépés veszélyezteti a vállalkozásokat és megsérti a koalíciós megállapodást. A holland válság Magyar Péter számára is tanulságos lehet, hiszen a Tisza-kormány egymilliárd forint feletti vagyonokra tervezett adója körül itthon is egyre több a gazdasági aggály.
A holland képviselőház november 12-én, mindössze kétfős többséggel, 76 igen és 74 nem szavazattal fogadta el a 2027-es adócsomagot. A kormányzó D66 és a kereszténydemokrata CDA a baloldali ellenzékkel kötött megállapodást, miközben harmadik koalíciós partnerük, a vállalkozásbarát VVD határozottan ellenezte a módosításokat. A liberális párt végül saját kormányának adótervezete ellen szavazott, ami rendkívül súlyos koalíciós konfliktust idézett elő.
A megállapodás szerint az évi 60 ezer euró feletti megtakarítási és befektetési hozamokat 38,5 százalékos adó terhelné, az alacsonyabb hozamokra pedig 35,5 százalékos kulcs vonatkozna. Az örökléshez és ajándékozáshoz kapcsolódó adózási szabályokat is szigorítanák, a teljes csomag mintegy egymilliárd eurónyi többletbevételt céloz. Ennek jelentős részét az alacsonyabb jövedelműek adóterheinek mérséklésére fordítanák.
Rob Jetten péntekre rendkívüli egyeztetést hívott össze a koalíciós vezetőkkel, miután a VVD jelezte, hogy felülvizsgálja a kormányzati együttműködést. A kabinet egyik parlamenti házban sem rendelkezik önálló többséggel, így már egyetlen koalíciós partner távozása is végzetes lehet számára. A holland kormány politikai túlélése jelenleg egy olyan adóreformon múlik, amelyet saját szövetségeseinek egy része is elfogadhatatlannak tart.
Magyarországon is komoly ellenállást válthat ki a vagyonadó
A holland fejlemények különösen érdekesek a Tisza-kormány számára, amely az egymilliárd forintot meghaladó nettó magánvagyonokra évi egyszázalékos adót tervez. A korábban nyilvánosságra került minisztériumi tervezet szerint az adóalapba az ingatlanok, az értékpapírok és a vállalkozásokban meglévő tulajdonrészek is bekerülhetnek. A részletszabályok körül ugyanakkor továbbra is komoly viták zajlanak.
A Joint Venture Szövetség becslése szerint Magyarországon mintegy 6400 magánszemélyhez kapcsolódik legalább egymilliárd forint értékű vállalati vagyon, az érintett cégek összesített értéke pedig elérheti a 30 ezer milliárd forintot. A vállalkozói érdekképviseletek attól tartanak, hogy az új adó a termelőeszközökre és a vállalati részesedésekre is kiterjedhet, miközben ezek értéke nem feltétlenül jelent szabadon elkölthető pénzt a tulajdonos számára.
Egy családi vállalkozás értékét jelentős részben gépek, ingatlanok és gyártóberendezések adhatják. Ha ezek után a tulajdonosnak évente külön vagyonadót kell fizetnie, az komoly likviditási terhet jelenthet, különösen egy alacsony nyereséggel működő cégnél. A vállalkozók ezért attól tartanak, hogy a szabályozás végül a beruházások és a munkahelyek rovására mehet.
Magyar Péter előnye a parlamenti többség, a gazdasági következményeket azonban ez sem tünteti el
A magyar miniszterelnök helyzete egy fontos ponton kedvezőbb holland kollégájénál. A Tisza Párt kétharmados parlamenti többséggel rendelkezik, így Magyar Péternek nem kell attól tartania, hogy egy koalíciós partner a vagyonadó miatt megbuktatja a kormányát. A holland parlamenti patthelyzet tehát Magyarországon ebben a formában nem fenyeget.
A politikai mozgástér azonban nem jelenti azt, hogy a gazdasági aggályokat következmények nélkül figyelmen kívül lehet hagyni. A vállalkozói vagyon megadóztatása beruházások elhalasztásához, pénzügyi nehézségekhez és a tulajdonosi szerkezet átalakításához is vezethet, ha a szabályozás nem veszi figyelembe a cégek működésének sajátosságait.
Hollandiában már egy mérsékeltebb adóátrendezés is elegendő volt ahhoz, hogy a kormánykoalíció a szétesés határára kerüljön. Magyar Péter parlamenti többsége ugyan biztosíthatja a magyar vagyonadó elfogadását, a vállalkozások bizalmát azonban szavazógombokkal nem lehet megszerezni. A holland példa világosan jelzi, milyen súlyos politikai konfliktussá válhat egy rosszul előkészített vagyoni adóreform.




