„A Tisza Párt egy harmincfős valami” – már a Republikon kutatója is belső válságról és pártszakadásokról beszél

Hiába a választási győzelem és a kormányalakítás, Magyar Péter pártjának belső működése továbbra is súlyos kérdéseket vet fel. A Republikon Intézet kutatója szerint a Tisza valójában egy rendkívül szűk szervezet, amelynek gyors politikai felemelkedését nem követte megfelelő szervezetépítés. Schlanger Márton a Tisza-szigetek identitásválságáról és a jövőbeni pártszakadások lehetőségéről beszélt, miközben a Magyar Közöny podcast műsorvezetője azt kifogásolta, hogy szinte semmit sem lehet tudni Magyar Péter belső döntéseiről és demokratikus vezetési elveiről.

A Magyar Közöny november 9-i adásában Schlanger Márton, a Republikon Intézet kutatója és Zimon András műsorvezető a Tisza Párt kormányra kerülését követő szervezeti problémákat elemezte. A beszélgetésből az derült ki, hogy a korábbi ellenzéki mozgalom rendkívül gyors politikai növekedése komoly belső feszültségeket eredményezhetett. Az elemző szerint a választási siker önmagában még nem jelenti azt, hogy egy párt szervezetileg is felkészült a hosszú távú kormányzásra.

"A Tisza Párt maga egy harmincfős valami" - fogalmazott Schlanger, aki ezzel a formális pártszervezet szűk körére utalt. Szerinte a párt mögött kialakult széles támogatói hálózat és a tényleges döntéshozatali struktúra között jelentős különbség van. A választási kampányban fontos szerepet vállaló Tisza-szigetek pedig a kormányalakítás után nehezen találják meg új feladatukat.

A kutató a Tisza gyors felemelkedését egy olyan gyermek fejlődéséhez hasonlította, aki már képes látványos sportteljesítményekre, mozgásának összehangoltsága azonban még elmarad a fizikai képességeitől. A hasonlattal arra utalt, hogy a párt rövid idő alatt jutott el a kormányzásig, miközben a szervezetépítés több természetes fejlődési szakasza kimaradt. A hiányosságok most, a kormányzati felelősség időszakában válhatnak igazán láthatóvá.

Magyar Péter demokratikus működéséről is keveset tudni

A beszélgetés egyik legélesebb megállapítását Zimon András tette, aki a Tisza belső döntéshozatalának átláthatatlanságát kifogásolta. Szerinte a párt működéséről éppen olyan kevés információ jut el a nyilvánossághoz, mint korábban a Fidesz belső folyamatairól. Nem világos, milyen szempontok alapján születnek a személyi döntések, kik vesznek részt azok előkészítésében, és mekkora beleszólásuk van a párt különböző közösségeinek.

"Nem tudjuk azt, hogy Magyar Péter demokráciafelfogása milyen, hogy sakkozik az embereivel, mi a kiválasztás alapja" - fogalmazott a műsorvezető. Zimon a közmédia átalakításával kapcsolatos kinevezéseket is példaként említette, mert szerinte a korábban ígért nyilvános kiválasztási eljárások nem minden esetben követhetők. A beszélgetésben az is felmerült, hogy egyes személyi döntéseknél a kapcsolatrendszer szerepe is kérdésessé teheti a szakmai szempontok érvényesülését.

A kifogások különösen érzékenyen érinthetik a Tiszát, amely ellenzékben az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot politikai programjának fontos részévé tette. A szervezet belső működésére vonatkozó információhiány ugyanakkor önmagában nem bizonyít szabálytalanságot vagy jogellenes döntéshozatalt. Arra azonban rámutat, hogy a választók és a párt támogatói számára sem feltétlenül ellenőrizhető, miként érvényesülnek a meghirdetett demokratikus elvek a gyakorlatban.

A kutató szerint elkerülhetetlenek lehetnek a szakadások

Schlanger Márton a Tisza hosszabb távú politikai egységével kapcsolatban is fenntartásokat fogalmazott meg. A párt rendkívül sokféle világnézetű választót és aktivistát fogott össze, akik a korábbi kormány leváltásában közös célt találtak. A kormányzás során azonban már konkrét gazdasági, társadalmi és kulturális döntéseket kell meghozni, amelyekről ezek a csoportok eltérően gondolkodhatnak.

"Biztos vagyok benne, hogy elkerülhetetlenek a kisebb-nagyobb szakadások" - jelentette ki a Republikon kutatója. Schlanger szerint a széles politikai gyűjtőpártoknál természetesek a belső törésvonalak, különösen akkor, ha a választási együttműködést nem követte megfelelő szervezeti és értékrendi egyeztetés. A kijelentés ugyanakkor elemzői várakozás, nem pedig már bekövetkezett pártszakadásról szóló információ.

A Tisza-szigetek identitásválsága szintén ehhez a problémához kapcsolódhat. A helyi közösségek korábban a mozgalom építésében, a kampányban és a választók mozgósításában játszottak fontos szerepet, a kormányra kerülés után azonban megváltozott a helyzetük. Egyelőre kérdéses, hogy a párt vezetése milyen intézményes szerepet szán nekik a további politikai munkában.

Magyar Péter kommunikációját sem kímélték

A podcastban a miniszterelnök nyilvános szereplései is szóba kerültek. Zimon András egy parlamenti videó kapcsán bírálta Magyar Péter viselkedését, amelyben a kormányfő egy meztelen nőt ábrázoló képre reagált. A műsorvezető szerint a politikus macsó kommunikációs stílusa a Tisza baloldali és liberális szavazóinak egy részében is ellenérzéseket kelthet.

Schlanger Márton ugyancsak kifogásolta az említett megnyilvánulást, és Magyar Péternek az azonos neműek kapcsolatáról tett egyes kijelentéseivel kapcsolatban is fenntartásokat fogalmazott meg. A beszélgetés résztvevői szerint a rendkívül széles választói bázis hosszabb távú megtartását megnehezítheti, ha a párt vezetőjének kommunikációja rendszeresen ütközik egyes támogatói csoportok értékrendjével.

A Magyar Közöny beszélgetése alapján a Tisza számára a választási győzelem után új, szervezeti kihívások jelentkeztek. A szűk pártvezetés, az átláthatatlan személyi döntések és a különböző politikai nézeteket képviselő támogatók együttműködése egyaránt komoly feladatot jelenthet Magyar Péternek. Különösen figyelemre méltó, hogy ezekre a problémákra ezúttal nem a kormány politikai ellenfelei, hanem egy kutató és egy, a Tisza működését kritikus szemmel vizsgáló podcast műsorvezetője hívta fel a figyelmet.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük