Hiába módosította a Tisza-kormány a sportvezetői összeférhetetlenségről szóló törvénytervezetet, Kubatov Gábor eltávolítása a Ferencváros éléről továbbra sem lefutott ügy. A parlamenti bizottság november 9-én olyan kiegészítést nyújtott be, amely már kifejezetten a volt országgyűlési képviselőkre is kiterjesztené a négyéves eltiltást. Csakhogy Kubatovot október 27-én újabb négy évre választották meg a klub élére, így a tervezett szabályozás komoly alkotmányossági vitát vethet fel. A végső döntésben akár Baka András köztársasági elnöknek és az Alkotmánybíróságnak is szerepe lehet.
Magyar Péter miniszterelnök szeptemberben jelentette be, hogy a kormány szigorú összeférhetetlenségi szabályokkal választaná szét a politikai és a sportvezetői tisztségeket. A tervezet az 500 főnél több sportolót foglalkoztató egyesületeket is érinti, így a Ferencvárost és az MTK-t egyaránt. Bár a kabinet általános szabályozásként mutatta be az elképzelést, a politikai vita kezdettől fogva elsősorban Kubatov Gáborról és Deutsch Tamásról szólt.
Kubatovot a Fradi elnöksége október 27-én egyhangúlag újraválasztotta, Magyar Péter pedig röviddel később azzal reagált, hogy legfeljebb néhány hétig maradhat a posztján. A miniszterelnöki kijelentés azonban jogilag korántsem volt ennyire egyértelmű. Több sportjogász is felhívta a figyelmet arra, hogy az eredeti javaslat a hivatalban lévő országgyűlési képviselők jogállásából indult ki, miközben Kubatov parlamenti mandátuma már tavasszal megszűnt.
A kormányoldalon láthatóan érzékelték ezt a problémát, mert a november 9-én benyújtott bizottsági módosító javaslat már külön nevesíti azokat a volt országgyűlési és európai parlamenti képviselőket, akiknek mandátuma négy éven belül szűnt meg. A változtatás alapján Kubatovra is kiterjedhetne az összeférhetetlenség. Az új szöveg ugyanakkor újabb vitát nyit arról, hogy a jogalkotó milyen feltételekkel korlátozhat egy korábban jogszerűen megszerzett és jelenleg is betöltött egyesületi tisztséget.
Már a volt képviselőkre is kiterjesztenék a tiltást
A módosított javaslat szerint a nagyobb sportegyesületek vezetéséből kizárnák a pártok meghatározott vezető tisztségviselőit, valamint azokat a volt országgyűlési és európai parlamenti képviselőket, akiknek megbízatása négy éven belül ért véget. A korlátozás az elnöki, alelnöki és elnökségi tagságot egyaránt érintheti. Kubatov esetében a volt országgyűlési képviselőkre vonatkozó rendelkezés lehet döntő, hiszen húsz év után, 2026 tavaszán távozott a parlamentből.
A jogi vita középpontjában a visszaható hatály tilalma és a szerzett jogok védelme áll. Kubatov szerint a törvény elfogadása azért is kifogásolható lehet, mert az FTC tagsága, illetve elnöksége még a szabályozás hatálybalépése előtt döntött a megválasztásáról. A kormányoldal ugyanakkor arra hivatkozhat, hogy a törvény a hatálybalépése utáni sportvezetői tisztségviselést szabályozná, vagyis a korábbi képviselői megbízatás csupán az új összeférhetetlenségi feltétel alapja lenne.
Az alkotmányossági kérdés ezért összetettebb annál, mint hogy egy korábbi politikai tisztséget egyáltalán figyelembe lehet-e venni. A jogszabály arányosságát, a korlátozás indokoltságát és az átmeneti rendelkezéseket is vizsgálni kellhet. Kubatov már az újraválasztását követő sajtótájékoztatón jelezte, hogy nem tartja magát legyőzöttnek, és szükség esetén jogi úton is kész megvédeni pozícióját.
A Fradi vezetéséről a klub már döntött, a kormány még változtatna rajta
Kubatov Gábor 2011 óta vezeti a Ferencvárost, és a legutóbbi tisztújítás előtt több mint száz klublegenda és sportoló állt ki mellette. Támogatói között voltak korábbi és jelenlegi válogatott játékosok, olimpiai bajnokok és a klub meghatározó alakjai. Az FTC elnöksége az októberi közgyűlés után ismét bizalmat szavazott neki, így jelenlegi megbízatását a klub belső szabályai szerint jogszerűen tölti be.
Magyar Péterék ugyanakkor éppen ezt a helyzetet kívánják megváltoztatni az új törvénnyel. A kormány érvelése szerint a sportot meg kell szabadítani a közvetlen pártpolitikai befolyástól, a bírálók viszont arra figyelmeztetnek, hogy a szabályozás az egyesületi önrendelkezésbe is beavatkozhat. Különösen akkor válik kényessé a helyzet, amikor a miniszterelnök már a parlamenti szavazás előtt nyilvánosan közli, meddig maradhat hivatalában egy sportegyesület megválasztott elnöke.
A tervezet november végén kerülhet zárószavazásra, addig azonban még változhat a szövege. Elfogadása esetén Baka András köztársasági elnök dönthet arról, hogy aláírja-e a törvényt, vagy alkotmányossági vizsgálatot kezdeményez. Az államfő a közelmúltban már élt ezzel a lehetőséggel egy másik jogszabály ügyében.
A Ferencváros vezetőjének sorsát tehát egyelőre nem Magyar Péter Facebook-kommentjei döntik el. A kormány módosíthatja a jogszabályokat, de azoknak az alkotmányos követelményeknek is meg kell felelniük. Kubatov Gábor mögött ott áll a klub döntése és a sportolók jelentős részének nyilvános támogatása. A Tisza-kormánynak pedig előbb olyan törvényt kell alkotnia, amely a jogi próbát is kiállja.





