Polt Péter Strasbourgban támadja meg az eltávolítását: „Politikai okból kellett távoznom”

Az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult Polt Péter, Magyarország korábbi legfőbb ügyésze és az Alkotmánybíróság volt elnöke. A Tisza-kormány által kezdeményezett alaptörvény-módosítással megszüntetett megbízatása miatt elsősorban erkölcsi elégtételt követel, eltávolítását ugyanis politikai döntésnek tartja. A KözTér műsorában az Elios-ügyről, a felgyorsult büntetőeljárásokról és a letartóztatások törvényességéről is beszélt, egyértelművé téve, hogy legfőbb ügyészként egyetlen konkrét ügybe sem avatkozott be.

Polt Péter a KözBeszéd keddi adásában részletesen beszélt arról, miért fordult Strasbourghoz. Az Alkotmánybíróság éléről a Tisza-kormány által kezdeményezett 17. alaptörvény-módosítás következtében kellett távoznia, miután szeptember 1-jével megszűnt a megbízatása. A korábbi legfőbb ügyész szerint Magyarországon nem állt rendelkezésére megfelelő jogorvoslati lehetőség, ezért az Emberi Jogok Európai Bíróságától várja annak kimondását, hogy eltávolítása jogsértő volt.

Polt hangsúlyozta, hogy elsősorban erkölcsi elégtételt szeretne, mert meggyőződése szerint a döntés valódi oka politikai természetű volt. Helyzetét Baka András korábbi főbíró ügyéhez hasonlította, akinek megbízatása szintén jogszabályi változtatás következtében szűnt meg idő előtt. A strasbourgi eljárásban azt szeretné elérni, hogy független nemzetközi bíróság vizsgálja meg a történteket.

A volt alkotmánybírósági elnök arról is beszélt, hogy sajnálatosnak tartja: az Alkotmánybíróság nem tudott érdemben állást foglalni a személyét érintő módosítás alkotmányossági kérdéseiről. Úgy véli, a testület ezzel fontos lehetőséget szalasztott el a jogállami garanciák tisztázására.

"Sem ebben, sem másik ügyben nem avatkoztam be"

Az interjúban az Elios-ügy is előkerült, amellyel kapcsolatban Poltot korábban számos politikai bírálat érte. A volt legfőbb ügyész határozottan visszautasította, hogy személyesen befolyásolta volna a nyomozást vagy annak lezárását. Mint fogalmazott: „Ha a legfőbb ügyész beavatkozna egy konkrét ügybe, annak biztos, hogy nyoma van.”

Polt hozzátette, hogy sem az Elios-ügyben, sem más konkrét eljárásban nem avatkozott be. Elmondása szerint az Elios-nyomozás megszüntetéséről nem az ügyészség, hanem a nyomozóhatóság döntött, a határozat pedig az akkor hatályos büntetőjogi szabályozáson alapult. A korábbi legfőbb ügyész ezzel visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint politikai szempontok alapján avatkozott volna be egyes ügyekbe.

Polt a felgyorsult eljárásokról és a letartóztatásokról is beszélt

A beszélgetés során szóba kerültek a 2026-os kormányváltás után felgyorsult büntetőeljárások is. Polt hangsúlyozta, hogy ezekben már nem volt döntési felelőssége, ugyanakkor fontos jogállami alapelvre figyelmeztetett: előbb kell rendelkezésre állniuk a gyanúsítást megalapozó bizonyítékoknak, és csak azután lehet valakit meggyanúsítani. Fordított sorrendben az eljárás szerinte nem felelne meg a jogállami követelményeknek.

A letartóztatásokkal kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy a megalapozott gyanú önmagában nem elegendő a szabadságelvonáshoz. Szükséges valamilyen további törvényes indok, például a szökés, az elrejtőzés vagy a bizonyítás veszélyeztetésének kockázata. Ha ilyen körülmény nem áll fenn, a letartóztatás jogellenes lehet, amit az Emberi Jogok Európai Egyezménye is tilt.

Polt Péter a politikai nyomás lehetőségéről is beszélt, és reményét fejezte ki, hogy az ügyészség és a bíróságok a jelenlegi politikai környezetben is képesek megőrizni függetlenségüket. Saját ügyében ugyanezt a jogállami mércét szeretné érvényesíttetni Strasbourgban. A volt alkotmánybírósági elnök szerint az ő eltávolítása politikai döntés volt, amelynek jogszerűségéről most az Emberi Jogok Európai Bírósága mondhatja ki a végső szót.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük