Feszült éjszakát éltek át a balti államok lakói, miután több azonosítatlan drónt észleltek a NATO keleti határvidékén. Litvániában a legmagasabb, vörös fokozatú légiriadót is elrendelték, a lakosságot menedékhelyekre küldték, Vilnius és Kaunas repülőterének működését pedig átmenetileg korlátozták. A NATO vadászgépeit kétszer is riasztották, és az egyik pilóta nélküli eszközt megpróbálták lelőni, ám a beavatkozás sikertelen maradt. Lettországban és Észtországban szintén veszélyjelzéseket adtak ki, Finnország pedig elővigyázatosságból korlátozta a légi és tengeri forgalmat.
Kedd késő estétől szerda hajnalig egymást érték a légvédelmi riasztások a Baltikumban. A litván hatóságok először november 10-én, este 11 óra körül figyelmeztették Vilnius és Utena térségének lakosságát, miután Fehéroroszország irányából gyanús légi objektumokat észleltek. A kezdetben sárga fokozatú figyelmeztetést éjfél után feloldották, ám rövidesen újabb drón közeledését jelezték, ami már jóval kiterjedtebb készültséget váltott ki.
A második riasztás Alytus térségéből indult, majd Litvánia középső és északi részére is kiterjedt. A hatóságok több területen vörös fokozatra emelték a figyelmeztetést, és felszólították a lakosságot, hogy keressenek biztonságos menedéket. A veszélyjelzés Kaunast, az ország mintegy háromszázezer lakosú második legnagyobb városát is érintette, miközben a katonai radarok folyamatosan követték az azonosítatlan légi eszközök mozgását.
A litván válságkezelő központ szerdai tájékoztatása szerint a térségben összesen négy drónt észleltek, közülük legalább egy átrepült Litvánia területén. A NATO vadászgépei az éjszaka folyamán többször felszálltak, és megpróbálták megsemmisíteni az egyik eszközt. A beavatkozás nem járt sikerrel, a drón végül északi irányban elhagyta Litvánia légterét.
Kétszer próbálták lelőni a drónt, rakétamaradványokat találtak
A szerdai litván tájékoztatás egyik legfontosabb részlete, hogy a NATO vadászgépei nem elégedtek meg az azonosítatlan eszköz követésével. A pilóták két alkalommal is megkísérelték a drón lelövését, a célpontot azonban egyik esetben sem sikerült megsemmisíteni. A litván hatóságok szerint a kedvezőtlen időjárás és a lakott területek biztonságával kapcsolatos körülmények is nehezítették a beavatkozást.
Mindaugas Sinkevičius litván miniszterelnök szerda reggel arról számolt be, hogy Biržai közelében egy NATO-vadászgépről indított rakéta feltételezett maradványait találták meg. A hatóságok megkezdték a helyszín vizsgálatát, miközben tovább elemzik a drón útvonalát és a katonai beavatkozás körülményeit. Az esemény különösen érzékeny, hiszen az azonosítatlan eszköz lakott területek közelében haladt át az országon.
Litvánia válságkezelő központjának vezetője, Vilmantas Vitkauskas szerint az első riasztás idején három drónt követtek Fehéroroszország területén, ezek azonban nem léptek be Litvánia légterébe. A későbbi incidens során egy másik eszköz a déli Druskininkai közelében érkezhetett az országba, majd több régión áthaladva észak felé folytatta útját. A hatóságok azt is vizsgálják, hogy a drón rövid időre Lengyelország légterét is érintette-e.
Repülőtereket zártak le, több száz utas utazása akadt meg
A légvédelmi készültség a polgári repülést is érintette, mivel Vilniusban és Kaunasban átmeneti légtérkorlátozásokat rendeltek el. A litván repülőterek működésében fennakadások keletkeztek, a vilniusi repülőtéren három kereskedelmi járat menetrendje módosult. A hatóságok szerint a korlátozások több mint négyszáz utast érintettek, miközben a légiforgalmi irányításnak a katonai műveletekhez is alkalmazkodnia kellett.
A riasztások idején a lakosság mobiltelefonokon és hivatalos figyelmeztető rendszereken keresztül kapott tájékoztatást. A vörös fokozatú légiveszély esetén az embereket arra szólították fel, hogy vonuljanak zárt, biztonságos helyre, és kerüljék az ismeretlen tárgyak megközelítését. A litván hatóságok hajnali fél három körül valamennyi érintett térségben feloldották a figyelmeztetést.
Az éjszakai események során személyi sérülésről nem érkezett jelentés. A drónok pontos típusa, indítási helye és célpontja azonban továbbra sem tisztázott, ezért a katonai és polgári szervek megkezdték a radaradatok részletes kiértékelését. Az incidens után a litván kormány a légvédelmi reagálás körülményeit is vizsgálja.

Lettországban és Észtországban is megszólaltak a riasztások
A légtérsértések veszélye a szomszédos Lettországban is készültséget váltott ki. A lett fegyveres erők több keleti régióban, köztük Ludza, Krāslava és Augšdaugava térségében rendeltek el sárga, illetve narancssárga fokozatú figyelmeztetést. A katonai vezetés drónelfogó egységeket és légvédelmi alakulatokat helyezett készenlétbe, miközben a NATO légtérellenőrző vadászgépeit is aktiválták.
A lett tájékoztatás szerint az azonosítatlan légi eszközök Fehéroroszország irányából érkeztek, és több esetben észak, illetve Oroszország felé haladtak tovább. Az érintett településeken élőket arra figyelmeztették, hogy maradjanak biztonságos helyen, és kövessék a hatóságok utasításait. A veszélyjelzéseket hajnalra feloldották, miután az észlelt objektumok elhagyták a veszélyeztetett térséget.
Észtország déli részén szintén több megyét érintő légiveszélyre figyelmeztették a lakosságot, és a NATO-vadászgépek ott is készenlétbe kerültek. Finnország pedig a Finn-öböl keleti részén ideiglenes légi és tengeri korlátozásokat vezetett be, hogy biztosítsa a hatóságok mozgásterét egy esetleges drónfenyegetés esetére. A korlátozásokat később valamennyi érintett országban megszüntették.
Ukrán drónok tévedhettek NATO-légtérbe?
Az éjszakai események idején Ukrajna jelentős dróntámadásokat indított Oroszország északnyugati területei ellen. Az oroszországi Leningrádi terület kormányzója szerint több tucat pilóta nélküli eszközt semmisítettek meg, miközben az Uszty-Luga kikötő térségében tűz ütött ki. Az orosz hatóságok három sérültről is beszámoltak, a katonai jelentések egy részét azonban független forrásból nem lehetett megerősíteni.
A balti államok hatóságai egyelőre nem tudták megállapítani, hogy az országuk légterében megjelent drónok orosz vagy ukrán eredetűek voltak-e. Korábban már előfordult, hogy ukrán katonai drónok a célpontjuktól eltérve NATO-tagállamok légterébe kerültek, ami komoly diplomáciai és katonai feszültségeket váltott ki. Kijev szerint az ilyen esetek hátterében gyakran az orosz elektronikai hadviselés által alkalmazott GPS- és rádiózavarás áll.
Moszkva ezzel szemben korábban azzal vádolta Ukrajnát, hogy a NATO légterét is felhasználja az oroszországi célpontok elleni támadások során. A balti NATO-tagállamok az egyre gyakoribb incidensekért elsősorban Oroszországot teszik felelőssé, hangsúlyozva, hogy a háború megindítása és folytatása súlyos biztonsági kockázatokat teremtett a térségben. A mostani drónok eredetéről azonban az állítások és feltételezések ellenére továbbra sincs végleges hatósági megállapítás.
Egyre veszélyesebb a NATO keleti határvidéke
A november 11-i éjszakai események ismét megmutatták, milyen gyorsan válhat a szomszédos háború közvetlen biztonsági fenyegetéssé a NATO tagállamai számára. Egyetlen azonosítatlan drón miatt vadászgépek szálltak fel, rakétákat indítottak, repülőterek működését állították le, és több százezer embert érintő légvédelmi figyelmeztetéseket adtak ki. A lakosság számára mindez már nem távoli katonai konfliktust, hanem saját otthonuk biztonságát érintő veszélyhelyzetet jelentett.
Az incidens különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy a NATO országai az elmúlt hónapokban jelentős erőforrásokat fordítottak a keleti határvidék légvédelmének megerősítésére. A drónok elleni védekezés azonban továbbra is nehéz feladat, különösen akkor, ha a pilóta nélküli eszközök lakott területek fölött haladnak, és kilövésük további veszélyeket jelenthet a civilekre. A litvániai sikertelen elfogási kísérlet ezt a problémát is látványosan felszínre hozta.
A szerdai riasztásokat már feloldották, a katonai vizsgálatok azonban folytatódnak. A hatóságoknak tisztázniuk kell, honnan érkeztek a drónok, milyen céllal repültek a NATO légterébe, és miért nem sikerült megsemmisíteni az egyik eszközt a két elfogási kísérlet során. A balti országok számára az éjszaka újabb figyelmeztetés volt arra, hogy az orosz–ukrán háború veszélyei egyre közvetlenebbül érintik a szövetség keleti határait.



