Külföldi befektetők sorakoznak a magyar szélenergia-bizniszért: kiderült, kik építenének szélerőműveket

Osztrák, holland és török érdekeltségek is beszállnának a magyar szélenergia-piacra, ahol a következő években jelentős átrendeződés várható. A meghirdetett kapacitásokra háromszoros a túljelentkezés, a pályázók között pedig az állami MVM mellett hazai vállalkozások, magántőkealapokhoz köthető cégek és frissen alapított projektvállalatok is feltűntek. A nyertesek beruházásaival Magyarország szélenergia-kapacitása több mint háromszorosára nőhet.

Komoly verseny indult a magyar szélenergia-piacon, miután a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) meghirdette az új szélerőművek hálózati csatlakozását lehetővé tevő pályázatot. Az érdeklődés jóval meghaladta a rendelkezésre álló kapacitást, így a jelentkezők nagyjából kétharmada végül elutasító döntésre számíthat.

A Világgazdaság a hivatal által közzétett adatok alapján megvizsgálta, milyen vállalatok szeretnének szélerőműveket létesíteni Magyarországon. A lista meglehetősen színes: az állami energiacsoporttól a nemzetközi befektetőkön át egészen a néhány hete alapított magyar projektcégekig számos szereplő próbál helyet szerezni magának a következő évek egyik jelentős energetikai beruházási hullámában.

A pályázaton összesen 702 megawattnyi új szélerőművi kapacitás hálózati csatlakozására lehetett jelentkezni. Az eredményeket legkésőbb december 13-ig hirdetik ki, a beruházások megvalósulása azonban még éveket vesz igénybe.

Az Eurenergy-cégek és az állami MVM a legnagyobb pályázók között

A közzétett adatok alapján az Eurenergy névvel kezdődő vállalkozások összesen nyolc projekt keretében 537 megawattnyi szélerőművi kapacitást terveznek. Ezzel messze a legnagyobb együttes beruházási értéket képviselik a listán, bár nem feltétlenül tartoznak valamennyien ugyanahhoz a tulajdonosi körhöz.

A cégek mögött a nyilvánosan elérhető tulajdonosi adatok alapján egy tatabányai vállalkozás, illetve a Trustify Impact magántőkealap is feltűnik. Utóbbit korábbi sajtóhírek Nagy Márton volt nemzetgazdasági miniszter környezetéhez kapcsolták. Az Eurenergy-projektek egyik erőssége, hogy a szélerőművek mellett jelentős energiatároló kapacitás létesítését is vállalták, ami pluszpontokat jelenthet az elbírálás során.

Az állami tulajdonú MVM csoport öt projekttel és összesen 220 megawattnyi tervezett szélenergia-kapacitással szerepel a pályázók között. A társaság helyzetét erősítheti meglévő energetikai infrastruktúrája, ugyanakkor a tervezett új energiatárolók tekintetében nem tartozik a legnagyobb vállalásokat tevő jelentkezők közé.

A listán feltűntek az októberben alapított Trantor-vállalkozások is, amelyek a Luna George Consultingon keresztül magyar tulajdonosi háttérrel rendelkeznek. A három projektcég a szélerőművei mellé különösen nagy energiatároló kapacitást tervez, ami előnyt jelenthet a pályázati pontozásnál.

Osztrák, holland és török befektetők is helyet kérnek a magyar szélenergia-piacon

A pályázók tulajdonosi hátterét vizsgálva több ország vállalkozásaihoz is elvezetnek a szálak. A szélenergia-termelésben már régóta aktív Greenergy mögött például a KÉSZ Holdingon keresztül osztrák érdekeltség található. A társaság 2002 óta működik, és már jelenleg is rendelkezik szélerőművekkel.

A WOC Three Wind és a hozzá kapcsolódó vállalkozások tulajdonosi láncolata a hollandiai QED B.V.-hez vezet. A cégcsoport két szélerőművi projekt keretében összesen 130 megawattnyi termelőkapacitást tervez, jelentős energiatárolási lehetőséggel kiegészítve.

A török érdekeltségű Altek Energy egy 119 megawattos projekttel, míg az osztrák BAT Windenergie Managementhez köthető AT Wind két beruházással, összesen 100,8 megawattos kapacitással szerepel a jelentkezők között.

A nagyobb tervezett beruházások mellett számos kisebb magyar és külföldi projektcég is indul a pályázaton. A teljes mezőnyből azonban még korai lenne győzteseket hirdetni, hiszen a vállalt termelőkapacitás mellett több más szempont is meghatározza a végső pontszámokat.

Nemcsak a szélerőmű mérete számít: így dőlhet el, kik kapnak lehetőséget

A pályázók többféle vállalással növelhetik esélyeiket. Többletpontot érhet az akkumulátoros energiatárolók telepítése, az érintett önkormányzatoknak felajánlott támogatás, az állam számára biztosított tulajdonszerzési lehetőség, valamint az európai gyártású berendezések beszerzése és a magasabb pénzügyi biztosíték vállalása.

A beruházók számára egy friss minisztériumi rendelet további biztonságot jelenthet. Azok a pályázók, amelyek honvédelmi, nemzetbiztonsági vagy hírközlési okból nem kaphatnak építési engedélyt, meghatározott feltételek mellett elveszített biztosíték nélkül léphetnek vissza.

A nyertes beruházók az áram piaci árának jelentős csökkenése ellen is védelmet kaphatnak. Amennyiben a piaci ár a vállalt árszint alá esik, támogatásban részesülhetnek, magasabb piaci ár esetén viszont a különbözetet vissza kell fizetniük az állami költségvetésbe. Ez a konstrukció kiszámíthatóbb bevételt biztosíthat a befektetőknek, ugyanakkor a pénzügyi feltételek a magyar adófizetők szempontjából sem mellékesek.

Megháromszorozódhat a magyar szélenergia-kapacitás

A MEKH legkésőbb december 13-ig értékeli a pályázatokat. A nyertes beruházások várhatóan 2030 szeptembere és 2032 szeptembere között csatlakozhatnak az országos villamosenergia-hálózathoz.

Magyarország jelenlegi beépített szélenergia-kapacitása mintegy 330 megawatt. A meghirdetett 702 megawattnyi új kapacitás megvalósulása esetén ez meghaladhatja az ezer megawattot, vagyis több mint háromszorosára emelkedhet. A tervek szerint a mostani pályázatot további kiírások követhetik, hosszabb távon pedig akár tízszeresére is növekedhet a hazai szélenergia-termelő kapacitás.

Jelenleg a Premier Energy csoport rendelkezik a legnagyobb magyarországi szélerőművi kapacitással, 158 megawattal, amelyet az Alteo követ 71,5 megawattal. A mostani tender eredménye alapjaiban rendezheti át ezt a sorrendet.

A következő hetek egyik érdekes kérdése így az lesz, hogy az új magyar szélenergia-piacból mekkora részt szereznek a hazai vállalkozások, az állami MVM és a külföldi tulajdonosi hátterű befektetők. A pályázat eredménye ugyanis hosszú évekre meghatározhatja, kik lesznek a magyar szélerőművi fejlesztések legnagyobb nyertesei.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük