Újabb vidéki benzinkút húzza le a rolót, ezúttal a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Bekecsen szüneteltetik az üzemanyag-értékesítést. A kisbenzinkutak egyre súlyosabb gazdasági nehézségekkel küzdenek, miközben egy iparági forrás szerint a Tisza-kormány üzemanyagpiaci beavatkozása olyan árprést eredményezett, amelyben a kisebb vállalkozások képtelenek talpon maradni.
A Buffalo Petrol a Facebook-oldalán jelentette be, hogy a kisbenzinkutak körül kialakult helyzet és az ellátás bizonytalansága miatt átmenetileg beszünteti az üzemanyag forgalmazását bekecsi töltőállomásán. A benzinkút november 10-től, keddtől zárva tart. A döntés újabb figyelmeztető jel, hiszen október végén már két vidéki töltőállomás is kénytelen volt leállítani működését.
A Világgazdaságnak nyilatkozó, névtelenséget kérő iparági forrás szerint a kialakult helyzetért egyértelműen a kormányt és Kapitány István gazdasági és energetikai minisztert terheli a felelősség. Az informátor úgy véli, a jelenlegi üzemanyagárak mögött olyan kormányzati beavatkozás húzódik, amelynek következményeit elsősorban a kisebb, gyakran családi vállalkozásként működő kutak szenvedik el.
A vidéki töltőállomások bezárása azonban messze nem kizárólag a tulajdonosok problémája. Azokon a településeken, ahol kevés az alternatíva, egy-egy benzinkút megszűnése azt is jelentheti, hogy az autósoknak több tíz kilométert kell utazniuk a következő tankolási lehetőségig.
Rejtett árstopról beszélnek a benzinkutasok
A Világgazdaság iparági forrása szerint augusztus vége óta olyan árképzési gyakorlat alakult ki Magyarországon, amely gyakorlatilag rejtett árstopként működik. Miközben a gázolaj átlagára 721 forint, a benziné 610 forint körül alakul, az importból származó üzemanyag nagykereskedelmi ára literenként akár 30–50 forinttal is magasabb lehet.
A forrás állítása szerint a kisebb benzinkutak így legfeljebb 30 forintos árréssel dolgozhatnak, miközben a működési költségek fedezéséhez legalább 45–50 forintra lenne szükségük. A helyzetet tovább súlyosbítja a kiskereskedelmi különadó, amely szintén terheli az üzemeltetőket.
Az autósok rövid távon természetesen örülhetnek annak, ha mérsékeltebb árakon tankolhatnak, csakhogy a mesterségesen alacsonyan tartott áraknak ára van. Ha a kisbenzinkutak tartósan nem tudják kitermelni működési költségeiket, előbb-utóbb bezárnak, a fogyasztók pedig éppen azokat a helyi szolgáltatásokat veszítik el, amelyekre a mindennapokban szükségük lenne.
Ráadásul a jelenlegi átlagárak már így is jóval meghaladják a korábbi védett árszinteket, amikor a benzin literenként 595, a gázolaj pedig 615 forintba került.
A vidéki benzinkutasoknak elegük lett
Nem a bekecsi töltőállomás az első, amely feladni kényszerült a küzdelmet. A nagykörűi Bull Petrol október végén jelentette be bezárását, és közleményében világosan megnevezte azokat a körülményeket, amelyek miatt már nem tudta fenntartani működését.
A vállalkozás a március 10-től június 26-ig tartó védett áras időszakot, az elmaradt kompenzációt, valamint az azt követően kialakult árprést jelölte meg a legfontosabb okok között. Álláspontjuk szerint a Mol árképzési gyakorlata nem biztosította a működési költségeik fedezetét, és felvetették annak lehetőségét is, hogy mindez kormányzati nyomásra történik. Utóbbi állítást ugyanakkor egyelőre nem támasztja alá nyilvánosságra hozott bizonyíték.
A nagykörűi vállalkozás külön kifogásolta, hogy tapasztalataik szerint a politika teljes érdektelenséget mutat a vidéki települések üzemanyag-ellátása iránt. Vásárlóiktól abban a reményben búcsúztak el, hogy tavasszal kedvezőbb gazdasági és politikai körülmények között ismét megnyithatják a benzinkutat.
A Tisza-kormány alatt egyre nehezebb helyzetben a vidéki kisvállalkozások
A sorozatos benzinkútbezárások arra figyelmeztetnek, hogy a jelenlegi üzemanyagpiaci helyzet hosszabb távon komoly ellátási problémákat is okozhat. A nagy töltőállomás-hálózatokkal szemben a kisebb, független kutak mozgástere jóval szűkebb, ezért egy tartósan veszteséges időszak könnyen a vállalkozás megszűnéséhez vezethet.
Miközben Magyar Péterék előszeretettel beszélnek a vidék felkarolásáról és a magyar kisvállalkozások támogatásáról, a vidéki benzinkutasok egy része már a következő hónapok túléléséért küzd. Bekecs és Nagykörű példája pedig jól mutatja, mit érnek a hangzatos ígéretek ott, ahol a vállalkozók már a számláikat sem tudják kigazdálkodni.
A kisbenzinkutak megmentése nem látványos politikai szlogen kérdése. Olyan kiszámítható gazdasági környezetre lenne szükségük, amelyben megéri nyitva tartani, foglalkoztatni a dolgozókat és biztosítani a helyi lakosság ellátását. A bezárt benzinkút ugyanis nemcsak egy megszűnő vállalkozás, hanem újabb elveszített szolgáltatás a magyar vidéken.


