Kiszivárgott a Tisza-kormány fegyverkezési listája: 5,4 milliárd eurós uniós hitelből vásárolnának

Több ezer milliárd forintnyi újabb hitelfelvételre készül a Tisza-kormány az Európai Unió SAFE-programjának keretében. A nyilvánosságra került tervek szerint az 5,4 milliárd eurós csomagból harckocsikat, légvédelmi rakétákat, drónelhárító rendszereket és katonai járműveket finanszíroznának, de autópálya- és vasútfejlesztésekre is jutna a pénzből. Közben kiderült, hogy Magyarország az eredetileg rendelkezésére álló hitelkeret kétharmadáról lemondott.

Hatalmas összegű uniós hitelfelvétel részletei kerültek nyilvánosságra, miután a Népszabadság megszerezte a magyar kormány SAFE-programhoz kapcsolódó fejlesztési terveinek listáját. A dokumentum alapján a Tisza-kormány 5,4 milliárd eurós, kedvezményes kamatozású hitelt venne fel, amelynek jelentős részét katonai beszerzésekre és a már folyamatban lévő honvédelmi fejlesztések finanszírozására fordítaná.

Az Európai Unió 2025-ben elfogadott SAFE-programja összesen 150 milliárd eurós hitelkeretet biztosít a tagállamok számára az európai védelmi képességek erősítésére, a közös fegyverbeszerzések felgyorsítására és a hadiipar fejlesztésére. Magyarország eredetileg 16,2 milliárd eurónyi forráshoz férhetett volna hozzá, ezt azonban a kormány előbb 12,2 milliárdra, majd szeptemberben 5,4 milliárd euróra mérsékelte.

A csökkentést a költségvetés teherbíró képességével indokolták. Magyarország tehát az eredeti hitelkeretnek mindössze egyharmadát kívánja igénybe venni. A fennmaradó 5,4 milliárd euró ugyan kedvezményes feltételekkel érkezhet, de továbbra is visszafizetendő hitelről beszélünk, nem vissza nem térítendő uniós támogatásról.

Kiszivárgott a lista: harckocsikra, rakétákra és drónokra költenének

A megszerzett dokumentum szerint a hitel jelentős részét, több mint 3,45 milliárd eurót már korábban megkötött szerződések finanszírozására fordítanák. A listán több olyan katonai eszköz szerepel, amelynek beszerzése még az Orbán-kormányok honvédelmi modernizációs programjának keretében indult el.

A tervezett kiadások között szerepelnek a Lynx gyalogsági harcjárművek, a Leopard harckocsik, az L–39NG kiképző repülőgépek, az RGW110 páncéltörő fegyverek, valamint különböző lőszerek beszerzése. A hitelből a meglévő helikopterek, harckocsik és önjáró lövegek karbantartását, üzemeltetését is finanszíroznák.

Az újabb fejlesztések között különösen nagy tételt jelentenek a drónelhárító rendszerek, amelyekre 220 millió eurót szánnának, valamint a katonai terepjárók, amelyek beszerzésére közel 164 millió eurót különítenének el. A dokumentumban szerepel továbbá a SAMP/T légvédelmi rakétarendszer, a MISTRAL-rendszerek korszerűsítése, IRIS-T és METEOR rakéták, illetve pilóta nélküli harcászati repülőeszközök beszerzése.

A lista alapján tehát az uniós kölcsön jelentős részéből már meglévő, részben az előző kormány idején elindított fejlesztéseket finanszírozna Magyar Péter kormánya. Az új beszerzések mellett ezek fedezetének biztosítása jelenti a csomag egyik legnagyobb pénzügyi tételét.

Autóutakra és vasúti beruházásokra is százmilliárdokat fordítanának

A katonai eszközök beszerzése mellett jelentős közlekedési fejlesztések is bekerültek a SAFE-program magyar tervei közé. Az M49-es autóút első ütemére 234 millió eurót, a másodikra további 368 millió eurót fordítanának. A két beruházás együttes értéke meghaladja a 600 millió eurót.

A katonai mobilitás javítását szolgálná a záhonyi híd fejlesztése, de mozdonyok, vasúti személykocsik és katonai nehézpótkocsik beszerzése is szerepel a tervekben. Az Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszer fejlesztésének két ütemére összesen közel 288,5 millió eurót különítenének el.

Ezek a beruházások a honvédelmi célokon túl a polgári közlekedésre és a hazai gazdaságra is hatással lehetnek. Az azonban továbbra sem világos, hogy a kormány milyen szempontok alapján állította össze a végleges listát, és mely magyar, illetve külföldi vállalatok juthatnak majd a jelentős értékű megrendelésekhez.

Ruszin-Szendi Romulusz szerint a magyar hadiipar megerősítése a cél

Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter szeptemberben arról beszélt, hogy az uniós hitel segítségével felgyorsítanák a folyamatban lévő katonai beszerzéseket, emellett erősítenék a magyar hadiipart és elősegítenék a hazai vállalkozások bekapcsolódását az európai védelmi beszállítói láncokba.

A szűkített hitelkeretből ugyanakkor több nagy értékű fejlesztés is kimaradt. Ezek között szerepel egy közel 1,4 milliárd eurós légvédelmi rendszer, valamint jelentős lőszer- és drónbeszerzések. A dokumentumot megszerző lap megkereste az illetékes minisztériumokat a kiválasztás szempontjaival és a lehetséges beszállítókkal kapcsolatban, de cikkének megjelenéséig nem kapott választ.

A végső uniós jóváhagyást követően a hitel 15 százaléka, mintegy 810 millió euró válhatna elérhetővé előfinanszírozásként. A fennmaradó összeget az Európai Unió a vállalt mérföldkövek teljesítéséhez kötné, és ellenőrizné a forrás felhasználását.

Újabb milliárdos hitel, miközben a kormány a költségvetés nehézségeire hivatkozik

Magyar Péter kormánya az elmúlt időszakban rendszeresen a költségvetés korlátozott mozgásterével indokolta döntéseit. Most ugyanerre hivatkozva mond le a SAFE-hitelkeret jelentős részéről, miközben 5,4 milliárd eurónyi újabb adósságot készül vállalni.

A Magyar Honvédség korszerűsítése természetesen nemzeti érdek, és a már megkezdett fejlesztések folytatása is indokolt. Egy ekkora hitelfelvételnél azonban alapvető elvárás lenne, hogy a kormány világosan bemutassa, milyen kötelezettségeket vállal Magyarország, milyen feltételek mellett jut hozzá a pénzhez, kik kapják a megrendeléseket, és mekkora terhet jelent majd mindez a költségvetés számára.

A több milliárd eurós csomag részleteiről egyelőre egy kiszivárgott dokumentumból értesülhet a magyar nyilvánosság. Egy ilyen horderejű döntésnél ennél azért jóval több átláthatóságot érdemelnének a magyar adófizetők.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük