Egyre élesebb konfliktus bontakozik ki az Európai Unióban Ukrajna finanszírozása miatt. Friedrich Merz német kancellár az unió következő hétéves költségvetésének blokkolásával fenyegetőzik, ha valamennyi tagállam nem vállal részt Kijev további pénzügyi támogatásában. A német ultimátum azonban még az Ukrajna egyik leghatározottabb támogatójának számító Észtországnál is kiverte a biztosítékot.
Jürgen Ligi észt pénzügyminiszter a Rapporteur című lapnak adott interjújában keményen bírálta Németország álláspontját. Szerinte Berlin fenyegetőzése különösen visszás annak fényében, hogy a balti és az észak-európai országok gazdaságuk méretéhez viszonyítva jóval nagyobb terhet vállalnak Ukrajna támogatásában, mint Németország.
Az észt tárcavezető szerint az Ukrajnának nyújtott segítség jelentős része Észak-Európából és a balti államokból érkezik. A GDP-arányos hozzájárulás alapján ezek az országok jóval Németország előtt járnak. Ligi arra is felhívta a figyelmet, hogy a politikai nyilatkozatok hangereje nem feltétlenül áll arányban a tényleges pénzügyi áldozatvállalással.
A vita közvetlen előzménye Friedrich Merz levele, amelyben a német kancellár kifogásolta az Ukrajnának nyújtott európai támogatások egyenlőtlen eloszlását. Merz azzal fenyegetőzött, hogy megakadályozza az Európai Unió következő hétéves költségvetésének elfogadását, amennyiben valamennyi tagállam nem vállalja Ukrajna finanszírozását 2027-ben és az azt követő időszakban.
Németország fenyegetőzik, Észtország elővette a számokat
A Rapporteur által idézett Kieli Világgazdasági Intézet adatai szerint Németország közel 31 milliárd eurónyi támogatást biztosított Ukrajnának, amellyel abszolút értékben az Egyesült Államok mögött a világ második legnagyobb támogatója. A gazdaság méretéhez viszonyítva azonban egészen más kép rajzolódik ki.
Németország GDP-arányos hozzájárulása 0,86 százalék, amellyel az Európai Unióban mindössze a kilencedik helyet foglalja el. Dánia ezzel szemben 3,49 százalékos, Észtország pedig 3,07 százalékos mutatóval szerepel a rangsor élén.
Az észt pénzügyminiszter felháborodása tehát nem abból fakad, hogy ellenezné Ukrajna további finanszírozását. Éppen ellenkezőleg: Tallinn szerint Berlinnek nincs erkölcsi alapja ultimátumokat intézni azokhoz az országokhoz, amelyek gazdasági teljesítményükhöz mérten már eddig is jóval nagyobb áldozatot hoztak.
Merz követelése mindazonáltal újabb példája annak, hogyan válik az ukrán finanszírozás kérdése az unión belüli politikai nyomásgyakorlás eszközévé. A német kancellár most már az egész közösség többéves költségvetését is hajlandó lenne túszul ejteni Kijev pénzügyi támogatásáért.
Újabb 70 milliárd eurót akar Ukrajna
Az Európai Unió 2028 és 2034 közötti időszakra tervezett, közel kétezermilliárd eurós költségvetéséről hónapok óta zajlanak a tárgyalások. A tagállamok között számos területen komoly nézetkülönbségek vannak, miközben Ukrajna további 70 milliárd eurónyi finanszírozási igénnyel jelentkezett.
Mindezt azok után, hogy az Európai Unió már jóváhagyott egy 90 milliárd eurós hitelprogramot Kijev számára a 2026–2027-es időszakra. Az összegből 30 milliárd eurót az ukrán állam költségvetési finanszírozására, 60 milliárdot pedig katonai célokra szánnak.
Brüsszelben eközben tovább keresik a lehetőségeket az újabb források előteremtésére. A tárgyalt megoldások között szerepel a befagyasztott orosz vagyon felhasználása, további hitelek biztosítása és a nemzetközi partnerek, köztük Kanada bevonása is.
Az európai adófizetők pénzéből finanszírozott ukrán támogatások így újabb és újabb tételekkel bővülnek. Miközben a tagállamok a saját gazdasági problémáikkal, az energiaárakkal és a költségvetési hiánnyal küzdenek, Kijev finanszírozása továbbra is az uniós politikai napirend egyik legfontosabb eleme.
Az európai egységet lassan felemészti Ukrajna finanszírozása
A mostani német–észt vita azért is tanulságos, mert ezúttal két olyan ország került szembe egymással, amelyek egyaránt elkötelezett támogatói Ukrajnának. Már közöttük is komoly konfliktust okoz, hogy kinek mennyit kellene fizetnie, és milyen feltételek mellett finanszírozzák tovább Kijevet.
Közben Abu-Dzabiban csaknem nyolc hónapos kihagyás után ismét megkezdődtek az Egyesült Államok közvetítésével zajló orosz–ukrán tárgyalások. Miközben az amerikai diplomácia újabb kísérletet tesz a háború rendezésére, Európában továbbra is arról vitatkoznak, hogyan lehetne még több pénzt biztosítani Ukrajnának, és mely tagállamokat kellene nagyobb hozzájárulásra kényszeríteni.
A német kancellár ultimátuma Magyarország számára is figyelmeztető jel. Az uniós költségvetésből járó források és a tagállamok saját gazdasági érdekei ismét háttérbe szorulhatnak egy olyan politikai követelés miatt, amelynek középpontjában Ukrajna finanszírozása áll.
Az Európai Unió következő hétéves költségvetésének elvileg az európai országok fejlődését, versenyképességét és polgárainak jólétét kellene szolgálnia. Friedrich Merz fenyegetése alapján azonban lassan úgy fest, hogy előbb Kijev számláit kell rendezni, és csak utána derülhet ki, mi marad Európának.




