Újabb sajátos sikertörténettel jelentkezett a Tisza-kormány külügyi vezetése. Velkey György László államtitkár büszkén bejelentette, hogy rekordszámú jelentkezés érkezett négy külföldi magyar kulturális intézet vezetői posztjára. A nagy érdeklődésre tekintettel pedig meghosszabbították a jelentkezési határidőt. Vagyis annyian jelentkeztek, hogy még több jelentkezőt szeretnének. A magyar diplomácia megújítása ezek szerint különös logika mentén halad.
A Külügyminisztérium október 9-én hirdetett nyílt pályázatot a New York-i, a brüsszeli, a prágai és a jeruzsálemi magyar kulturális intézet vezetői pozíciójára. Az eredeti jelentkezési határidő november 5. volt, ezt azonban november 12-én éjfélig meghosszabbították.
Velkey György László államtitkár közlése szerint a döntést a rekordszámú jelentkező indokolja.
Az államtitkár egy hozzászólásban azt is hangsúlyozta, hogy a kiválasztás szakmai felkészültség alapján történik, és szerinte talán éppen ezért ilyen nagy az érdeklődés. Ez önmagában örvendetes lenne, hiszen a magyar kultúra külföldi képviselete komoly szakértelmet igényel. A meghosszabbítás indoklása azonban továbbra is magyarázatra szorul: ha valóban rekordmennyiségű megfelelő pályázat érkezett, miért szükséges további jelentkezőket keresni?
Természetesen egy pályázat meghosszabbításának lehetnek észszerű szakmai vagy adminisztratív okai. Elképzelhető például, hogy a jelentkezők száma magas, de bizonyos állomáshelyeken kevesen felelnek meg a követelményeknek. Erről azonban az államtitkár bejelentése nem adott részletes tájékoztatást, így a nyilvánosság egyelőre csupán azt tudhatja, hogy a rekordérdeklődés ellenére még egy hétig várják a pályázatokat.

A kulturális diplomácia komolyabb feladat egy Facebook-bejelentésnél
A négy állomáshely mindegyike fontos szerepet tölt be Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolataiban. New Yorkban az amerikai kulturális és művészeti életben kell képviselni hazánkat, Brüsszelben az európai intézményrendszerrel és a helyi kulturális szereplőkkel szükséges együttműködni, Prágában pedig a hagyományosan szoros magyar–cseh kapcsolatok ápolása jelent kiemelt feladatot.
Jeruzsálem különösen érzékeny állomáshely, ahol a kulturális diplomácia mellett a térség politikai, vallási és társadalmi viszonyainak ismerete is meghatározó lehet. Egy intézetvezetőnek megfelelő nyelvtudással, szakmai tapasztalattal, kapcsolatrendszerrel és diplomáciai érzékkel kell rendelkeznie. Mindezek alapján a körültekintő kiválasztás indokolt, a folyamat elhúzódását azonban nem feltétlenül szerencsés önmagában sikerként bemutatni.
A pályázatok eredeti kiírása szerint az új vezetők várhatóan 2027. május 1-jén foglalhatják el állomáshelyüket. A novemberi határidő-hosszabbítás tehát önmagában még nem jelenti a kiküldetések késedelmét, ugyanakkor a tényleges szakmai megújulásról majd a kiválasztott vezetők személye és munkája alapján lehet képet alkotni.
Washingtonban előszobázás, Prágában országjárás, most rekordérdeklődés
A külügyi vezetés működése az elmúlt hetekben más ügyek miatt is a figyelem középpontjába került. Orbán Anita külügyminiszter októberi washingtoni látogatásán két napot kellett várnia, mielőtt találkozott Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel. A hosszú várakozás a diplomáciai előkészítés hatékonyságáról is vitát váltott ki.
Magyar Péter miniszterelnök prágai útja szintén figyelmet kapott, miután a magyar kormánydelegáció közúton utazott a cseh fővárosba. A döntés indokoltságáról és költségeiről eltérő vélemények fogalmazódtak meg, de az út időigénye kétségtelenül jelentős volt. A mostani pályázathosszabbítás ehhez képest kisebb horderejű ügy, ám ismét érdekes kérdéseket vet fel a külügyi szervezésről.
A Tisza-kormány a diplomácia megújítását ígérte, amihez valóban hozzátartozhat a nyílt pályáztatás és a korábbinál szélesebb jelentkezői kör bevonása. A nyilvános kiválasztás azonban akkor válik valódi előrelépéssé, ha világos követelményekkel, átlátható döntésekkel és megfelelő szakmai eredményekkel párosul.
A rekordból még nem lesz automatikusan szakmai siker
A Külügyminisztérium tehát november 12-ig továbbra is várja a jelentkezőket a négy külföldi magyar kulturális intézet élére. A pályázatok értékelésénél a szakmai alkalmasság, a diplomáciai tapasztalat és a helyi viszonyok ismerete lesz meghatározó, legalábbis az államtitkár nyilatkozata alapján.
A jelentkezők pontos számát egyelőre nem hozták nyilvánosságra, ahogyan azt sem részletezték, hogy a négy állomáshely között miként oszlanak meg a pályázatok. Ezek az adatok segíthetnének megérteni, miért volt szükség a jelentkezési időszak meghosszabbítására.
Velkey György László szerint a rekordérdeklődés a szakmai alapú kiválasztás eredménye. A valódi mérce azonban nem a beadott pályázatok száma lesz, hanem az, hogy kik kerülnek a magyar kulturális diplomácia fontos külföldi posztjaira. Addig marad a figyelemre méltó kommunikációs teljesítmény: a jelentkezők olyan sokan vannak, hogy még több jelentkezőre van szükség.





