Magyarország és Szlovákia egyetlen vállalást sem tett az Európai Unió kötelező migrációs szolidaritási rendszerében, állapította meg az Európai Bizottság november 6-án közzétett értékelése. Brüsszel most mindkét országgal egyeztetéseket folytat a kötelezettségek teljesítéséről. A fejlemény különösen érzékeny a magyar kormány számára, miután Magyar Péter miniszterelnök októberben még arról beszélt, hogy jó esély mutatkozik a Magyarországot sújtó napi egymillió eurós migrációs bírság megszüntetésére. A két ügy jogilag különálló, a mostani bizottsági értékelés azonban világossá teszi, hogy Brüsszel továbbra is számon kívánja kérni Magyarországon a közös migrációs szabályokat.
Az Európai Bizottság legfrissebb menekültügyi és migrációs jelentése szerint Magyarország és Szlovákia nem ajánlott fel sem menedékkérők átvételét, sem pénzügyi hozzájárulást a 2026-os uniós szolidaritási rendszerhez. Egy uniós tisztviselő az Euronewsnak megerősítette, hogy a rendszer kötelező, és a két tagállammal jelenleg is kapcsolatban állnak annak tisztázása érdekében, miként kívánják teljesíteni vállalásaikat. Kötelezettségszegési eljárást egyelőre nem indítanak.
Az új migrációs paktum alapján az uniós országoknak részt kell venniük a nagyobb migrációs nyomás alatt álló tagállamok támogatásában. Ez történhet menedékkérők átvételével, pénzügyi hozzájárulással vagy más, a szabályozás által elismert segítségnyújtással. A rendszer tehát lehetőséget ad arra, hogy egy ország ne fogadjon be áthelyezett menedékkérőket, de a szolidaritási kötelezettség alól önmagában ez nem jelent felmentést.
A bizottsági értékelés azután született, hogy a Magyar Péter vezette kormány korábban a brüsszeli migrációs konfliktus rendezésének lehetőségéről beszélt. A miniszterelnök októberben derűlátóan nyilatkozott a napi egymillió eurós büntetés megszüntetésének esélyéről, a mostani jelentés azonban a migrációs együttműködés egy másik területén fennálló vitát rögzíti. A két eljárás összemosása félrevezető lenne, ugyanakkor a magyar kormány számára mindkettő jelentős politikai és pénzügyi kérdés.
Négy ország várhat segítséget, Lengyelország kedvezményért folyamodhat
Az Európai Bizottság Spanyolországot, Olaszországot, Görögországot és Ciprust sorolta a közvetlen migrációs nyomás alatt álló országok közé. Ezek a tagállamok 2027-ben a többiek szolidaritási hozzájárulására számíthatnak, mivel az uniós értékelés szerint aránytalanul nagy terhet viselnek a menedékkérők érkezése miatt.
További tizenöt tagállamot a migrációs nyomás veszélyének kitett országként azonosítottak. Ebbe a körbe többek között Németország, Franciaország, Belgium, Hollandia, Lengyelország és Románia tartozik. Hat ország, köztük Ausztria, Bulgária és Lengyelország pedig jelentős migrációs helyzete miatt részleges vagy teljes levonást kérhet a következő évi szolidaritási hozzájárulásából.
Lengyelország helyzete különösen figyelemre méltó. Varsó az elmúlt években nagyszámú ukrajnai menekült befogadására és a keleti határán jelentkező migrációs kihívásokra is hivatkozhat, így kedvezőbb elbírálást kérhet. Magyarország ugyanakkor nem került be azok közé az országok közé, amelyek számára a Bizottság ilyen kedvezmény igénybevételét helyezte kilátásba.
Legalább 30 ezer áthelyezés és 600 millió euró szerepel a rendszerben
Az uniós szabályozás értelmében a Bizottságnak évente legalább 30 ezer menedékkérő áthelyezésére és 600 millió euró pénzügyi hozzájárulásra kell javaslatot tennie az egész Európai Unióra vonatkozóan. A tagállamok közötti teherviselés alapját a lakosságszám és a gazdasági teljesítmény adja, miközben a támogatás formáját az egyes országok bizonyos keretek között maguk választhatják meg.
Az áthelyezés pénzügyi megfelelőjeként személyenként 20 ezer euróval számol a rendszer. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden át nem vett menedékkérő után automatikusan ilyen összegű bírság keletkezik. A hozzájárulás a szolidaritási mechanizmus része, amelynek részletes, 2027-re vonatkozó kereteiről még a tagállamokat képviselő Tanácsnak kell megállapodnia.
A rendszer gyakorlati működése egyelőre jóval szerényebb eredményeket mutat a korábbi célkitűzéseknél. Az Euronews szerint 2026-ban kevesebb mint kilencezer menedékkérőt helyeztek át a tagállamok között, miközben a megállapodásban szereplő referenciaszám 21 ezer volt. A következő évre vonatkozó javaslat részleteit a Tanács döntéséig nem hozzák nyilvánosságra.
Mi lesz a napi egymillió eurós magyar bírsággal?
A magyar kormány számára különösen fontos kérdés a 2024 júniusában kiszabott napi egymillió eurós büntetés sorsa. Az Európai Unió Bírósága akkor 200 millió eurós egyszeri bírságot, valamint a korábbi ítélet teljesítéséig napi egymillió eurós kényszerítő bírságot szabott ki Magyarországra. Az ügy a menedékjogi eljárásokhoz való hozzáférésre, a jogorvoslati garanciákra és az illegálisan tartózkodók visszaküldésére vonatkozó uniós szabályok megsértéséből indult.
A bírság tehát nem a mostani migrációs paktum szolidaritási hozzájárulásának elmulasztásáért jár, ami azért lényeges, mert a novemberi bizottsági jelentés önmagában sem a napi büntetés fenntartásáról, sem annak eltörléséről nem hozott új döntést. A két kérdésben külön eljárások zajlanak, és a szolidaritási mechanizmusban való részvétel nem szünteti meg automatikusan a korábbi bírósági ítélet következményeit.
Magyar Péter októberi nyilatkozata alapján a kormány a bírság rendezését még az idei évben lehetségesnek tartotta. Ennek eredményéről azonban a most megjelent migrációs jelentés nem ad tájékoztatást, így abból nem lehet megállapítani, hogy a korábbi büntetés megszüntetésére irányuló tárgyalások milyen szakaszban tartanak.
Brüsszel továbbra is ragaszkodik a kötelező szolidaritáshoz
A novemberi bizottsági értékelés alapján Magyarország továbbra is vitában áll az Európai Unióval a migrációs szolidaritási kötelezettségek teljesítéséről. Bár a Bizottság egyelőre nem indított újabb kötelezettségszegési eljárást, világossá tette, hogy Budapest és Pozsony részéről további lépéseket vár.
A magyar kormány előtt így változatlanul ott áll a döntés, hogy milyen formában kíván részt venni az uniós rendszerben, vagy milyen jogi és politikai eszközökkel próbálja vitatni a rá vonatkozó kötelezettségeket. A lengyel példa azt is mutatja, hogy a tagállamok eltérő migrációs helyzetükre hivatkozva könnyítéseket kérhetnek, ezek elfogadása azonban külön uniós döntést igényel.
A november 6-i értékelés két fontos következtetést enged levonni: Magyarország a 2026-os szolidaritási vállalásait nem teljesítette, Brüsszel pedig továbbra is kötelezőnek tekinti a rendszerben való részvételt. A napi egymillió eurós bírság sorsáról ugyanakkor nem született új döntés. A magyar kormány brüsszeli tárgyalásainak eredményességét ezért a két külön ügy tényleges fejleményei alapján lehet majd megítélni.



