Egyre kellemetlenebb kritikákat kap a Tisza-kormány a saját támogatói köréből is. Kéri László politológus, aki korábban lelkesen járta Magyar Péter mozgalmának rendezvényeit, most arról beszélt, hogy a pártvezetés magára hagyta a választási győzelemért dolgozó aktivisták egy részét. A beígért belső választások elmaradtak, a központ nem kommunikál, az önkéntesek pedig hiába várják, hogy beleszólhassanak a politikai döntésekbe. A HVG beszélgetésén Tóta W. Árpád is a túlzott központosítás veszélyeire figyelmeztetett, és a történelmi párhuzamok között még a szovjetek is előkerültek.
Kéri László a HVG Címlapsztori című műsorában beszélt a Tisza-kormány első fél évének tapasztalatairól. A Magyar Pétert hosszú ideje támogató politológus szerint komoly elégedetlenség halmozódott fel a Tisza Szigetekben, ahol sokan úgy érzik, hogy a választási győzelem után a pártvezetés egyszerűen megfeledkezett róluk. A kampány idején még nélkülözhetetlennek tartott aktivisták most gyakran választ sem kapnak a megkereséseikre.
Kéri szeptemberben és októberben öt Tisza Sziget rendezvényén vett részt, ahol személyesen tapasztalta meg az önkéntesek csalódottságát. Beszámolója szerint sokan abban bíztak, hogy a választási siker után szerepet kaphatnak az új politikai rendszer működtetésében. Ehelyett azt tapasztalják, hogy a kormányzati pozíciókat elfoglaló vezetők már nemigen foglalkoznak velük.
A politológus nem is finomkodott, amikor a pártközpont magatartását értékelte: "Azt látom, hogy a központ az sumákol." A megállapítás különösen beszédes attól az embertől, aki az elmúlt két évben maga is aktívan részt vett a Tisza támogatói közösségeinek rendezvényein.
Belső demokráciát ígértek, aztán nagy lett a csend
A Tisza Szigetek számára korábban azt ígérték, hogy szeptember 30-ig belső választásokat tartanak, amelyeken a helyi közösségek megválaszthatják saját vezetőiket. A határidő azonban már több mint egy hónapja lejárt, a központ pedig Kéri szerint még arra sem vette a fáradságot, hogy megmagyarázza a késlekedést.
A politológus felidézte, hogy az önkéntesek egy része kifejezetten csalódottnak érzi magát. Többen különböző feladatokra jelentkeztek, mert a kampány során azt az ígéretet kapták, hogy a választási győzelem után a mozgalom tagjai is részt vehetnek az ország irányításában. Most azonban hiába várják a választ.
Kéri a párt szervezeti működéséről is lesújtó véleményt fogalmazott meg. Egy ponton már magának a pártnak a létezését kérdőjelezte meg, amikor arra utalt, hogy a szűk vezetői kör mindössze néhány tucat emberből állhat. A Tisza több százezer támogatójához és a kampányban dolgozó önkéntesek tömegéhez képest ez meglehetősen sajátos szervezeti felépítés.
Az aktivisták számára mindez különösen kellemetlen felismerés lehet. A választások előtt a központ naponta osztotta ki a feladatokat, a helyi közösségek mozgósítottak, rendezvényeket szerveztek és kampányoltak. A győzelem után viszont a jelek szerint a döntések egy szűk vezetői kör kezében maradtak, miközben az alulról szerveződő közösségek továbbra is a nekik ígért jogosítványokra várnak.
Tóta W. már a szovjeteket és Lenint emlegette
A beszélgetésen Tóta W. Árpád is szóba hozta a központi hatalom és a helyi szervezetek közötti feszültséget. A HVG publicistája szerint a kormányra került Tisza vezetése számára kényelmetlen lehet egy valóban demokratikus tömegpárt felépítése, hiszen az önállóan működő helyi közösségek idővel beleszólást követelhetnének a döntésekbe.
Tóta W. a helyzet érzékeltetésére a szovjetek történetét idézte fel. Amikor Kéri megjegyezte, hogy talán nem ez a legszerencsésebb példa, a publicista pontosította, hogy a központi hatalom és az alulról szerveződő testületek konfliktusára utal. A gondolatmenet végére azonban még egy Leninnek tulajdonított mondás is előkerült a szabadság megosztásáról.
A történelmi párhuzam különösen pikáns egy olyan politikai mozgalom esetében, amely saját működésének demokratikus megújítását ígérte. A helyi aktivisták beleszólást szeretnének, a pártvezetés viszont Kéri beszámolója szerint még a beígért szervezeti választásokat sem tartotta meg.

Magyar Péter kommentelési szokásait is bírálták
Kéri László a miniszterelnök kommunikációját sem hagyta szó nélkül. Szerinte Magyar Péternek tudomásul kellene vennie, hogy a kormányfői tisztség másfajta magatartást kíván, mint az ellenzéki politizálás. Különösen azt kifogásolta, hogy Magyar továbbra is rendszeresen és azonnal reagál az interneten megjelenő állításokra, gyakran olyan ügyekben is, amelyeknél szerinte megfontoltabb kommunikációra lenne szükség.
A politológus arra figyelmeztetett, hogy egy miniszterelnök közösségi médiás megnyilvánulásainak már kormányzati súlya van, ezért az indulatos vagy elhamarkodott reakciók saját munkatársait is nehéz helyzetbe hozhatják.
Tóta W. Árpád azt kifogásolta, hogy Magyar időnként fideszes kötődéssel vádol olyan szerkesztőségeket, amelyek korábban éppen a Fidesz támadásainak voltak kitéve. A publicista szerint az ilyen megnyilvánulások a kormányfő számára is károsak lehetnek.
A bírálatok azért figyelemre méltók, mert Kéri és Tóta W. nem a Tisza hagyományos politikai ellenfelei közé tartoznak. Kéri továbbra is kedvezően értékeli a kormány politikai helyzetét, a pártépítés elmaradását azonban súlyos hiányosságnak tartja.
A Tisza Szigetek aktivistái a választási győzelem előtt fontos szereplők voltak, most viszont a saját támogatóik beszámolói szerint sokan válaszra sem méltatják őket. A belső demokrácia ígérete egyelőre beváltatlan maradt, miközben Magyar Péter továbbra is szűk vezetői körével irányítja a pártot. Kéri László kritikája jól érzékelteti a kialakult helyzetet: a kampány idején még minden önkéntesre szükség volt, a hatalom megszerzése után azonban a központ már sokkal kevésbé mutatkozik készségesnek a hatalom megosztására.



