Bombafenyegetések Európa légterében: három utasszállító miatt riasztották a magyar Gripeneket

Három polgári utasszállító repülőgépet ért bombafenyegetés miatt kellett beavatkozniuk a Magyar Honvédség Gripen vadászgépeinek péntek délelőtt. A NATO egymást követő riasztásokat rendelt el, miközben a magyar vadászgépek éppen kiképzési repülést hajtottak végre. A pilóták előbb a szerb, majd a román határ közelében teljesítettek légi járőrszolgálatot. Az esetek egy egész Európát érintő bombafenyegetési hullámba illeszkednek, amely napok óta több ország légiközlekedését is megzavarja.

November 6-án délelőtt három alkalommal kellett reagálniuk a magyar légierő Gripen vadászgépeinek civil repülőjáratokat érintő bombafenyegetésekre. Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter közlése szerint a NATO azonnali légvédelmi készültségi riasztást rendelt el, amelynek végrehajtásában a kiképzési repülésen lévő magyar gépek vettek részt.

Az első figyelmeztetés 9 óra 48 perckor érkezett, amikor egy Brüsszelből Szófiába tartó Airbus A321-es utasszállítóról jelentettek bombafenyegetést. A magyar Gripenek Kaposvár térségében kezdték meg a gép kísérését, majd egészen addig biztosították a légtér ellenőrzését, amíg az utasszállító Szerbia irányába el nem hagyta Magyarország légterét.

A NATO ezt követően légi járőrözést rendelt el a magyar–szerb határ térségében. A vadászgépek azonban rövidesen újabb feladatot kaptak, mivel két másik, Magyarország légterét érintő civil járat ellen is fenyegetés érkezett.

Két újabb utasszállító került veszélybe

A második riasztási hullám 10 óra 33 perckor kezdődött. Ezúttal két Prágából induló repülőjárat volt érintett, amelyek közül az egyik Ciprusra, a másik Bukarestbe tartott. A bombafenyegetések miatt a NATO ismét intézkedett, a magyar vadászgépek pedig készen álltak a szükséges légvédelmi feladatok végrehajtására.

A két utasszállító 10 óra 45 perc körül Románia irányába hagyta el Magyarország légterét. Ezt követően a NATO a magyar–román határ közelében is légi járőrszolgálatot rendelt el, így a Gripenek rövid időn belül két határszakasz térségében is biztosítási feladatokat láttak el.

Ruszin-Szendi Romulusz hangsúlyozta, hogy a Magyar Honvédség vadászrepülőgépei mindhárom esetben készen álltak a szükséges intézkedések végrehajtására. A honvédelmi tárca tájékoztatása szerint a légtér biztonságának fenntartása folyamatos figyelmet és azonnali reagálóképességet követel meg.

Az ilyen helyzetekben alkalmazott, ALPHA SCRAMBLE néven ismert NATO-eljárás valós légvédelmi feladatra történő riasztást jelent. A vadászgépek szükség esetén azonosítják, ellenőrzik vagy kísérik az érintett repülőgépet, miközben a katonai és polgári légiforgalmi irányítás összehangoltan dolgozik a légtér biztonságának fenntartásán.

Bombariadók sorozata bénítja Európa légiközlekedését

A pénteki magyarországi esetek nem elszigetelt események. November első hetében Európa-szerte bombafenyegetések sorozata érte a polgári légi járatokat, több esetben kényszerleszállást, útvonalmódosítást vagy katonai vadászgépek bevetését kiváltva.

A Reuters összesítése szerint többek között a Ryanair, a Wizz Air, az easyJet, a Finnair, a LOT, az Air Serbia és az Aer Lingus járatai is érintettek voltak. Az elmúlt napokban Lengyelországban, Olaszországban, Franciaországban, Bulgáriában, Romániában, Csehországban és Dániában is biztonsági intézkedéseket kellett elrendelni.

November 2-án például egy Londonból Szófiába tartó Wizz Air-járatot bombafenyegetés miatt Budapestre irányítottak át. A repülőgépet magyar Gripen kísérte, majd a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren végrehajtott leszállás után a hatóságok átvizsgálták. Robbanószerkezetet nem találtak, a fenyegetés hamisnak bizonyult.

November 5-én egy Dublinból Rómába tartó Aer Lingus-járatot kellett a franciaországi Évreux katonai repülőterére átirányítani. A fedélzeten 151 utas és hatfős személyzet tartózkodott, akiket a biztonságos leszállást követően evakuáltak. Ugyanezen a napon olasz vadászgépek kísértek egy Helsinkiből Rómába tartó Finnair-járatot, míg Bulgáriában több utasszállító miatt rendelték el a légierő beavatkozását.

A fenyegetések a repülőterek működésére is hatással voltak. Varsóban járatokat kellett feltartóztatni, Prágában és Koppenhágában pedig rendőrségi ellenőrzéseket hajtottak végre. A légitársaságoknak több esetben módosítaniuk kellett a menetrendet, miközben az utasoknak hosszabb várakozással és rendkívüli biztonsági intézkedésekkel kellett számolniuk.

Összehangolt akció állhat a fenyegetések mögött?

Az európai hatóságok egyelőre vizsgálják, hogy az egymást követő fenyegetések között van-e közvetlen kapcsolat. Több esetben névtelen elektronikus üzenetekben érkeztek a figyelmeztetések, amelyek különböző légitársaságokat és repülőtereket érintettek.

Az AFP beszámolója szerint egyes, Rómába és Szófiába tartó járatokat érintő fenyegetésekben ugyanaz a megnevezés szerepelt, ami felvetheti az összehangolt elkövetés lehetőségét. Ez azonban önmagában nem bizonyítja, hogy a bombariadók teljes európai sorozata mögött egyetlen szervezet vagy csoport állna.

A kérdés az Európai Unió illetékeseit is foglalkoztatja. A közlekedésért felelős uniós biztos, Apostolos Tzitzikostas november 5-én úgy nyilatkozott, hogy egyelőre korai lenne következtetéseket levonni arról, összefüggnek-e egymással az incidensek.

Az európai biztonsági szolgálatok az utóbbi időszakban fokozott figyelmet fordítanak az úgynevezett hibrid fenyegetésekre, amelyek a közlekedési infrastruktúra, a kommunikációs rendszerek és más létfontosságú szolgáltatások működésének megzavarására irányulhatnak. A jelenlegi bombafenyegetési hullám esetében azonban nem áll rendelkezésre nyilvános bizonyíték arra, hogy valamely állam vagy külföldi titkosszolgálat irányítaná az akciókat.

Egyetlen fenyegetés is teljes légvédelmi készültséget követel

A korábbi európai esetekben az átvizsgálások nem találtak robbanószerkezetet, a fenyegetések többsége hamis riasztásnak bizonyult. Ez azonban nem teszi lehetővé, hogy a hatóságok figyelmen kívül hagyják az újabb bejelentéseket, hiszen egy valódi robbanóeszköz jelenléte súlyos katasztrófához vezethetne.

A bombafenyegetések jelentős gazdasági károkat is okozhatnak. Egy utasszállító átirányítása, a katonai vadászgépek bevetése, a repülőtéri biztonsági ellenőrzések és a menetrendek felborulása valamennyi érintett számára többletköltséget jelent. A sorozatos riasztások ráadásul az utasok biztonságérzetét is megingathatják, még akkor is, ha végül valamennyi fenyegetés alaptalannak bizonyul.

A november 6-i magyarországi riasztások ismét megmutatták a NATO integrált légvédelmi rendszerének szerepét a polgári légiközlekedés biztonságában. A magyar Gripeneknek rövid időn belül három járatot érintő fenyegetésre kellett reagálniuk, miközben a szerb és a román határ térségében is járőröztek.

A pénteki incidensek kapcsán egyelőre nem jelentettek tényleges robbanást vagy sérülést. Az európai bombafenyegetési hullám eredete továbbra is tisztázatlan, a hatóságok pedig minden újabb bejelentést valós biztonsági kockázatként kénytelenek kezelni.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük