Újabb diplomáciai botrány robbant ki Lengyelországban, miután Ursula von der Leyen váratlanul távol maradt a visegrádi országok államfőinek közös sajtótájékoztatójáról. A Bloomberg értesülései szerint az Európai Bizottság elnöke ezzel Donald Tusk miniszterelnököt kívánta támogatni a lengyel Alkotmánybíróság körül kialakult súlyos konfliktusban, és el akarta kerülni, hogy Karol Nawrocki köztársasági elnök álláspontját legitimálja. A lépés különösen pikáns annak fényében, hogy Varsóban alig egy hete rendőrök jelentek meg az Alkotmánybíróság épületénél, az intézmény vezetőit felfüggesztették, a lengyel államfő pedig alkotmányellenes hatalomátvételi kísérlettel vádolja a Tusk-kormányt. Brüsszel mindeközben ismét a jogállamiságra hivatkozik, ám a Bizottság elnökének diplomáciai gesztusa egészen más üzenetet közvetít.
A november 5-i visegrádi csúcstalálkozót a szlovákiai Trencsénben rendezték meg, ahol Karol Nawrocki lengyel, Baka András magyar, Petr Pavel cseh és Peter Pellegrini szlovák államfő tárgyalt az európai biztonságról, az energiapolitikáról és az uniós bővítésről. A megbeszéléseken Ursula von der Leyen is részt vett, a délutánra meghirdetett közös sajtótájékoztatón azonban már nem jelent meg.
A Bloomberg értesülései alapján a távolmaradás mögött politikai megfontolás állhatott. Az Európai Bizottság elnöke állítólag nem akart olyan közös nyilvános szereplést, amelyet Karol Nawrocki álláspontjának elismeréseként lehetett volna értelmezni a lengyel alkotmányos konfliktusban. A Bizottság szóvivője nem adott érdemi magyarázatot a hírügynökség megkeresésére, így a döntés hivatalos indoklása továbbra sem ismert.
A diplomáciai gesztus mindenesetre nehezen választható el a Varsóban zajló eseményektől. A Donald Tusk vezette kormány és a konzervatív államfő között egyre élesebb a konfliktus az Alkotmánybíróság összetétele és működése miatt. A vita október 30-án új szakaszba lépett, amikor rendőrök jelentek meg a testület székhelyénél, miközben az intézmény vezetése körül is rendkívüli változások történtek.
Rendőrök az Alkotmánybíróságnál, felfüggesztett vezetők Varsóban
A lengyel alkotmányos válság október 30-án éleződött ki, amikor a kormányoldal által támogatott bírák részvételével megkezdődött az Alkotmánybíróság vezetésének átalakítása. Anna Korwin-Piotrowska bíró bejelentette, hogy felfüggesztik Bogdan Święczkowski elnököt és Bartłomiej Sochański elnökhelyettest. Az intézkedés jogszerűségét a konzervatív ellenzék és az államfő is vitatja.
Az Alkotmánybíróság épületénél rendőri erők jelentek meg, az események pedig tiltakozásokat váltottak ki. A rendőrség a bírák és az intézmény biztonságának védelmével indokolta jelenlétét, az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) politikusai viszont az alkotmányos intézmény elfoglalásáról beszéltek. A tiltakozók közül többeket előállítottak, a testület elnökhelyettese pedig arról számolt be, hogy nem tudott bejutni az épületbe.
A történtek súlyát jelzi, hogy Karol Nawrocki köztársasági elnök megszakította afrikai hivatalos útját, és hazatért Lengyelországba. A lengyel államfő november 3-án, a Nemzetbiztonsági Tanács ülésén közvetlenül Donald Tuskot tette felelőssé a kialakult helyzetért, és kijelentette, hogy minden alkotmányos eszközével fellép a szerinte jogellenes intézkedésekkel szemben.
Nawrocki szerint Tusk az alkotmányos rendet veszélyezteti
A lengyel államfő november 3-i felszólalásában rendkívül súlyos kijelentéseket tett. Donald Tusk személyes felelősségét hangsúlyozta az Alkotmánybíróságnál történt intézkedésekért, és követelte a szerinte jogellenes lépések megszüntetését. Nawrocki úgy fogalmazott, hogy a belső alkotmányos stabilitás megingása az ország biztonságát is veszélyezteti.
A köztársasági elnök különösen azt kifogásolja, hogy az újonnan megválasztott alkotmánybírák egy része nem az általa elismert eljárás szerint foglalhatta el tisztségét. A Tusk-kormány ezzel szemben az Alkotmánybíróság működésének helyreállítására és a korábbi, PiS-kormányok idején kialakult intézményi problémák rendezésére hivatkozik. A két fél egymás döntéseinek jogszerűségét vitatja, miközben az ország egyik legfontosabb alkotmányos intézménye körül tartós bizonytalanság alakult ki.
Jarosław Kaczyński, a PiS elnöke szintén határozott fellépést sürgetett, és arra kérte Nawrockit, hogy alkotmányos jogköreit felhasználva akadályozza meg az intézmény vezetésének szerinte törvénytelen átalakítását. A konzervatív politikusok rendkívül veszélyes precedensnek tartják, hogy az Alkotmánybíróság körüli hatalmi vitában rendőri jelenlétre is sor került.
Az Európai Bizottság már korábban állást foglalt Tusk mellett
Brüsszel reakciója nem korlátozódott Ursula von der Leyen csütörtöki távolmaradására. Az Európai Bizottság már a hétvégén jelezte, hogy elvárja a lengyel Alkotmánybíróság működésének összhangját a lengyel alkotmánnyal és az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával. A nyilatkozatot Varsóban a Tusk-kormány álláspontjának támogatásaként értelmezték.
A lengyel elnöki hivatal ugyanakkor határozottan elutasítja a brüsszeli beavatkozást. Marcin Przydacz elnöki miniszter szerint a lengyel alkotmányos kérdéseket Lengyelországban kell rendezni, és elfogadhatatlan, hogy az Európai Bizottság politikai szerepet vállaljon az ország belső hatalmi konfliktusában. Különösen visszásnak nevezte, hogy Brüsszel a jogállamiság védelméről beszél, miközben szerinte nem kifogásolja kellő eréllyel az Alkotmánybíróságnál történteket.
Von der Leyen távolmaradásának értelmezését tovább árnyalja, hogy a lengyel sajtóban eltérő magyarázatok is megjelentek. Adrian Borecki, a Telewizja Republika újságírója szerint a bizottsági elnök valójában a kényelmetlen újságírói kérdéseket akarta elkerülni. Ez egyelőre újságírói állítás, a Bloomberg viszont politikai támogatási gesztusként írta le a döntést.
A találkozó diplomáciai jelentősége ettől még aligha vitatható. Az Európai Bizottság elnöke részt vett a visegrádi államfőkkel folytatott tárgyalásokon, de a nyilvános sajtószerepléstől végül elállt, miközben Lengyelországban éppen a demokratikus intézmények működéséről folyik az egyik legsúlyosabb politikai vita.
A lengyel minta: ha Brüsszelnek megfelelő kormány van hatalmon, másként mérik a jogállamiságot?
Az ügy politikai jelentősége Magyarország számára sem elhanyagolható. A Tusk-kormány és a korábbi konzervatív lengyel vezetés közötti konfliktus régóta az európai jogállamisági viták egyik központi témája. A mostani események azonban új helyzetet teremtettek: a kormány és az államfő közötti hatalmi küzdelem már az Alkotmánybíróság tényleges működését érinti.
A történtek különösen éles kontrasztban állnak azzal a szigorral, amellyel Brüsszel korábban a lengyel konzervatív kormányok intézményi döntéseit vizsgálta. Donald Tusk kormányát most az alkotmánybíráskodás helyreállítására hivatkozó intézkedései miatt érik súlyos vádak, mégis az Európai Bizottság elnökének politikai támogatását élvezheti a Bloomberg értesülései szerint. Ez jogosan táplálja azt a kritikát, hogy az uniós jogállamisági megítélésben a politikai szövetségi viszonyok is szerepet játszhatnak.
A konzervatív lengyel államfő számára különösen sértő lehet, hogy a Bizottság vezetője egy többoldalú diplomáciai eseményen is érzékeltette a vele szembeni távolságtartást. Nawrocki demokratikus felhatalmazással rendelkező köztársasági elnök, akinek intézményi szerepe és alkotmányos jogkörei nem függhetnek attól, hogy politikailag mennyire szimpatikus az Európai Bizottság vezetésének.
A lengyel konfliktus egyúttal figyelmeztetés arra, milyen következményekkel járhat, ha a politikai szereplők az alkotmányos intézmények fölötti ellenőrzést a hatalmi küzdelem részévé teszik. Ilyen helyzetben az Európai Bizottságtól következetes, átlátható és pártatlan fellépés lenne elvárható, nem pedig olyan diplomáciai döntések, amelyeket a nemzetközi sajtó egyértelmű politikai állásfoglalásként értékel.
Ursula von der Leyen trencséni távolmaradása újabb fejezetet nyitott a lengyel alkotmányos válságban. Miközben Varsóban a bírói függetlenség, az államfő alkotmányos jogkörei és a rendőri intézkedések jogszerűsége körül zajlik a vita, Brüsszel a jelek szerint már kiválasztotta, melyik politikai szereplőnek kíván kedvezni. A lengyel konzervatívok számára ez aligha meglepetés, a történtek azonban ismét komoly kérdéseket vetnek fel az uniós jogállamisági politika következetességével kapcsolatban.





