Harminchat évvel a rendszerváltás után, 2026. november 4-én megnyíltak a kommunista állambiztonság fennmaradt hálózati nyilvántartásai. A több tízezer bejegyzést tartalmazó adatbázisban már az első órákban ismert politikusok, egyházi vezetők, tudósok és művészek neve bukkant fel. A találatok között ott van Szita Károly, Martonyi János, Lezsák Sándor, Kiss-Rigó László és Nógrádi György is, de a jelenlegi Tisza-kormány egyik miniszterének édesapjáról is előkerült egy 6-os karton. A dokumentumok azonban különböző történeteket őriznek: vannak vitatott beszervezések, kényszer alatt nyilvántartásba vett személyek és olyan esetek is, amelyeknél az egykori együttműködés tényleges tartalma továbbra sem ismert.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc szovjet leverésének hetvenedik évfordulóján vált elérhetővé a Nyitott Akták elnevezésű internetes adatbázis, amelyet az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára hozott létre. A nyilvánosságra hozatal a Magyar Péter vezette Tisza-kormány egyik korábbi vállalásának teljesítése. A dokumentumok regisztráció nélkül, bárki számára kereshetők, így a kommunista diktatúra titkosszolgálati múltjának feltárása a kutatók mellett az érdeklődő állampolgárok előtt is szélesebb körben megnyílt.

Az első ütemben a 6-os kartonok, a beszervezési naplók és a mágnesszalagos nyilvántartás adatai kerültek a nyilvánosság elé. A különböző irategyüttesek összesen több tízezer személy adatait tartalmazzák, és már az első napon számos közismert névre irányították rá a figyelmet. A nyilvántartásokból több esetben a fedőnév, a beszervezés időpontja, az érintett állambiztonsági szervezeti egység és a hálózatból történő kizárás időpontja is megismerhető.

A kommunista állambiztonság működésének feltárása régóta megoldatlan történelmi és politikai kérdés Magyarországon. A rendszerváltást követően számos ügynökügy került napvilágra, miközben az iratok jelentős részének hozzáférhetősége korlátozott maradt, egyes dokumentumok pedig megsemmisültek vagy eltűntek. A mostani közzététel ezért fontos előrelépés, ugyanakkor a megmaradt nyilvántartások alapján önmagában még nem rekonstruálható minden érintett tényleges tevékenysége.

Politikusnevek a nyilvántartásban

A politikai élet ismert szereplői közül Szita Károly kaposvári polgármester neve különösen figyelemre méltó, hiszen jelenleg is közhatalmi tisztséget tölt be. A nyilvánosságra került 6-os karton alapján „Krakus Péter” fedőnéven szerepelt a BM III/II-es, vagyis kémelhárítással foglalkozó szervezetének nyilvántartásában. A dokumentum szerint 1980. július 1-jén került a hálózatba, foglalkoztatását pedig 1989-ben zárták le.

Martonyi János, az első két Orbán-kormány külügyminisztere „Magasdi” fedőnéven szerepel a mágnesszalagos adatok között. A nyilvántartás a III/II-es csoportfőnökséghez kapcsolja, tényleges tevékenységének részleteit azonban a most ismertetett adat önmagában nem tárja fel. Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója és az Országgyűlés korábbi alelnöke szintén megtalálható a mágnesszalagos nyilvántartásban, de az eddig ismertetett adatokból nem állapítható meg, hogy végzett-e ügynöki munkát.

A már elhunyt politikusok közül Torgyán József és Csurka István neve is előkerült. Torgyánt „Szatmári Lajos”, Csurkát „Raszkolnyikov” fedőnéven tartották nyilván. Csurka esetében különösen fontos körülmény, hogy beszervezésének története korábban is ismert volt: saját beszámolója szerint kényszer hatására került kapcsolatba az állambiztonsággal, a történeti kutatások szerint pedig nem végzett tényleges ügynökmunkát.

A november 4-i beszámolók alapján Terplán Zoltán, Kőszeg alpolgármesterének neve is felbukkant az adatbázisban. Az ismertetett 6-os karton szerint „Tibi” fedőnéven, 1988-tól tartották nyilván a III/III-as belső elhárításhoz kapcsolódóan.

Az eddig azonosított ismert nevek

Az alábbi táblázat a november 4-én nyilvánosságra került, illetve az új adatbázis alapján ismét előtérbe került ismert személyeket foglalja össze. A felsorolás a jelenleg hozzáférhető sajtóbeszámolókon alapul, és nem tekinthető a levéltári állomány teljes feldolgozásának.

Az eddig azonosított ismert nevek

Az alábbi táblázat a nyilvánosságra került állambiztonsági nyilvántartásokban szereplő ismert személyeket, közéleti szerepüket, fedőnevüket és a róluk ismertetett adatokat foglalja össze. A felsorolás nem teljes, az egyes esetek bizonyító ereje pedig eltérő.

A táblázatban szereplő adatok nem jelentik automatikusan, hogy az érintettek ténylegesen jelentéseket készítettek vagy mások megfigyelésében közreműködtek. Több ügyben az érintettek tagadták az együttműködést, illetve kényszerítésre vagy a tényleges ügynöki tevékenység hiányára hivatkoztak. Az egyes esetek megítéléséhez a teljes fennmaradt iratanyag vizsgálata szükséges.

UPDATE

UPDATE

UPDATE

UPDATE

Egy jelenlegi miniszter édesapjának kartonja is előkerült

A politikai és családi összefüggések között külön figyelmet kapott Tarr Kálmán református lelkész ügye, aki Tarr Zoltán jelenlegi kulturális és társadalmi kapcsolatokért felelős miniszter édesapja volt. A nyilvánosságra került 6-os karton szerint 1984-ben „Kovács Kálmán” fedőnéven került az állambiztonsági nyilvántartásba. Az iraton a beszervezés alapjaként a „hazafias” megjelölés szerepel.

Tarr Zoltán a dokumentumok nyilvánosságra hozatalát követően maga reagált édesapja érintettségére. Közlése szerint a család korábban is tudott az ügyről, édesapja pedig írásos határozattal rendelkezett arról, hogy nem végzett ügynöki tevékenységet. A miniszter tájékoztatása alapján az 1994-es átvilágítási törvény szerint eljáró bizottság 2002. február 27-én állapította meg, hogy Tarr Kálmán nem végzett a jogszabályban meghatározott tevékenységet, és nem volt az érintett szervezetek tagja.

A történet jól mutatja, hogy a nyilvántartásokban található bejegyzések és az adott személy tényleges magatartása között lényeges különbség lehet. A karton létezése dokumentálható történeti tény, a korábbi átvilágítási határozat pedig olyan körülmény, amelyet az ügy megítélésekor nem lehet figyelmen kívül hagyni. A mostani nyilvánosságra hozatal lehetőséget ad arra, hogy a korábban töredékesen ismert történeteket újabb iratokkal vessék össze.

Püspök, biztonságpolitikai szakértő és Nobel-díjas kutató

A közéleti szereplők között Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök neve is előkerült. A november 4-i beszámolók szerint „Lawrence” fedőnéven rendelkezik 6-os kartonnal, amely 1989. június 30-i beszervezést rögzít a III/III-as csoportfőnökség egyházi területéhez kapcsolódóan. Az ügy azért is jelentős, mert a püspök korábban tagadta, hogy ügynöki tevékenységet végzett volna. Az irat és a korábbi nyilatkozat közötti ellentmondás tisztázásához további dokumentumok szükségesek.

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő „Raguza” fedőnéven szerepel az állambiztonsági nyilvántartásban. A róla ismertetett adatok szerint 6-os karton és mágnesszalagos bejegyzés is fennmaradt, a karton pedig azt is rögzíti, hogy tartalékos hadnagy és MSZMP-tag volt. Az egykori hálózati kapcsolat tényleges tartalma a most nyilvánosságra került adatok alapján további vizsgálatot igényel.

Karikó Katalin Nobel-díjas kutató neve szintén megtalálható a dokumentumok között, „Lengyel Zsolt” fedőnéven. A 6-os karton szerint 1978-ban, tudományos segédmunkatársként szervezték be. Az ügyének megítéléséhez ugyanakkor a korábban nyilvánosságra került, kényszerítésre vonatkozó körülményeket és a tényleges együttműködés kérdését is figyelembe kell venni.

A szórakoztatóipar ismert alakjai sem maradtak ki

A televíziózás és a könnyűzene világából Vágó István, Dévényi Tibor és Szikora Róbert neve is szerepel az első nap ismertetett találatai között. Vágót „Quiz”, Dévényit „Déva”, Szikorát pedig „Nanu-Nanu” fedőnévvel tartották nyilván. A közzétett adatok szerint Vágó a III/II-es, Dévényi a III/III-as szervezethez kapcsolódott, Szikora esetében pedig 1984-es beszervezési adat szerepel.

Szikora Róbert a nyilvánosságra került információkra reagálva tagadta, hogy beszervezési dokumentumot írt volna alá, vagy bárkiről jelentett volna. Kondor Katalin korábbi rádióelnök ügye ugyancsak hosszú ideje vitatott: „Vári” fedőnevű nyilvántartási adatok kapcsolódtak hozzá, ő azonban határozottan tagadta az állambiztonsági együttműködést és a neki tulajdonított dokumentum aláírását.

Az elhunyt sportolók közül Kárpáti György olimpiai bajnok vízilabdázó és Novák Dezső olimpiai bajnok labdarúgó neve is előkerült. Novák esetében a „Nemere” fedőnevű 6-os karton terhelő adatok alapján történt beszervezést rögzít. Ezek az ügyek részben már a mostani adatbázis megnyitása előtt is ismertek voltak, a közzétett nyilvántartások azonban új lehetőséget teremtenek a korábbi ismeretek ellenőrzésére.

Mit bizonyít egy 6-os karton, és mit nem?

A kommunista állambiztonság többféle nyilvántartást vezetett. A 6-os karton a hálózati személyek alapadatait, beszervezési körülményeit és a foglalkoztatásukhoz kapcsolódó adminisztratív információkat rögzíthette. A mágnesszalagos adattárak pedig strukturált nyilvántartási bejegyzéseket őriztek, amelyek mögött nem minden esetben maradtak fenn az eredeti beszervezési dokumentumok vagy jelentések.

Ebből következően a beszervezés adminisztratív rögzítése, a tényleges együttműködés és a más személyekről történő jelentés három különböző kérdés. A kommunista diktatúra titkosszolgálatai zsarolással, fenyegetéssel és különféle előnyök ígéretével is próbáltak embereket beszervezni, miközben egyes nyilvántartásba vett személyek ténylegesen nem működtek együtt. Mások éveken keresztül jelentettek, és tevékenységükkel valódi károkat okozhattak megfigyelt embertársaiknak.

A történeti felelősség megállapításához ezért különösen fontosak a fennmaradt jelentések, kapcsolattartási dokumentumok, beszervezési dossziék és a korábbi átvilágítási eljárások eredményei. A névjegyzékek nyilvánossága önmagában is jelentős, a részletes iratok feldolgozása azonban alapvetően befolyásolhatja az egyes ügyek megítélését.

A következő iratok újabb neveket és összefüggéseket hozhatnak

A nyilvánosságra hozatal második ütemét 2027. február 25-re tervezik, amikor több mint kilencezer beszervezési dosszié válhat hozzáférhetővé. Ezek az iratok számos esetben részletesebben bemutathatják a beszervezés körülményeit, és segíthetnek tisztázni a jelenleg nyitott kérdéseket. A levéltári feldolgozásnak különös jelentősége lehet azoknál a személyeknél, akik a rendszerváltást követően magas állami, politikai vagy közéleti tisztséget töltöttek be.

A nyilvántartások a jelenlegi közéleti szereplők családi hátterének vizsgálatához is új adatokat szolgáltathatnak, ám egy családtag múltja nem jelent személyes felelősséget a leszármazott számára. A történeti összefüggések feltárásának alapja a személyazonosság, a rokonsági kapcsolat és az állambiztonsági érintettség pontos dokumentálása. A puszta névegyezés vagy egy elszigetelt bejegyzés nem elegendő megalapozott következtetések levonásához.

A PubliQo folyamatosan követi az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát, és az újonnan előkerülő, ellenőrizhető közéleti nevekről, dokumentumokról és politikai kapcsolódásokról további beszámolókat közöl. A rendszerváltás után több mint három évtizeddel a magyar társadalomnak lehetősége nyílt alaposabban megismerni a kommunista állambiztonság működését. Ennek a múltnak a feltárása akkor lehet igazán értékes, ha a dokumentumok tartalmát és az érintettek tényleges szerepét egyaránt pontosan mutatjuk be.

Források: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, Nyitott Akták; Infostart, 2026. november 4.; Index, 2026. november 4.; Blikk, 2026. november 4.; Tarr Zoltán nyilvános közlése.