Újabb ismert közéleti szereplők neve bukkant fel a kommunista állambiztonság november 4-én nyilvánosságra hozott nyilvántartásaiban. A frissen hozzáférhető dokumentumok között Bárándy György egykori ügyvéd, Suchman Tamás volt szocialista miniszter, Deák Boldizsár, a Tisza Párt egyik alapítója, valamint Tarr Zoltán jelenlegi miniszter édesapjának neve is szerepel. Bárándy állambiztonsági múltjáról már 2009-ben részletes iratok kerültek nyilvánosságra, a többiek esetében egyelőre jóval kevesebb dokumentum áll rendelkezésre. A mostani közzététel újabb lehetőséget ad a pártállami kapcsolatrendszer feltárására, miközben a Tisza-kormány politikai környezetéhez kötődő nevek is a figyelem középpontjába kerültek.

November 4-én elindult a Nyitott Akták internetes adatbázisa, amelyben több tízezer korábbi állambiztonsági nyilvántartási adat vált kereshetővé. A dokumentumok között beszervezési naplók, hálózati kartonok és más, a kommunista titkosszolgálatok működéséhez kapcsolódó iratok szerepelnek. Az adatbázis megnyitása jelentős érdeklődést váltott ki, hiszen a pártállami rendszer titkos kapcsolatai a rendszerváltoztatás után évtizedekkel is számos tisztázatlan kérdést vetnek fel.

A most hozzáférhetővé vált dokumentumok között négy politikai és történeti szempontból is figyelemre méltó név szerepel. Bárándy György ismert ügyvéd és Suchman Tamás egykori privatizációs miniszter mellett Deák Boldizsár, a Tisza Párt egyik alapítója, valamint Tarr Kálmán református lelkész, Tarr Zoltán miniszter édesapja is megtalálható az állambiztonsági nyilvántartásokban.

A négy ügy bizonyítottsága azonban eltérő. Bárándy esetében több mint másfél évtizede ismert munkadossziék és korabeli feljegyzések is rendelkezésre állnak. A többi névnél a most ismertetett nyilvántartási adatok alapján további kutatásra van szükség a tényleges tevékenység pontos megállapításához.

Bárándy György: "Bokor Péter" fedőnéven dolgozott az állambiztonságnak

A legismertebb és legjobban dokumentált történet Bárándy Györgyé, aki a magyar ügyvédi szakma egyik meghatározó alakja volt. A 2014-ben elhunyt büntetőügyvéd neve már 2009-ben megjelent az 1956-os Intézet által nyilvánosságra hozott állambiztonsági dokumentumok között. A korabeli iratok szerint "Bokor Péter" fedőnéven a politikai rendőrség hálózatához tartozott.

A HVG 2009-es feldolgozása szerint Bárándyt 1949 tavaszán szervezték be a katonapolitikai osztályhoz. Ausztriába küldték, ahol Salzburgban ismerőseiről és az amerikai hírszerzéshez kapcsolódó személyekről gyűjtött információkat. A dokumentumok szerint tevékenységéért pénzt is kapott, később pedig a magyar állambiztonsági szervek különböző egységeivel tartott kapcsolatot.

Az ügyvéd 1960-ban saját korábbi tevékenységéről is beszámolót készített a belügyi szervek számára. A fennmaradt dokumentumok alapján az 1950-es évek végétől ügyvédek politikai megnyilvánulásairól is jelentett, később pedig a kémelhárításhoz kapcsolódó feladatokat kapott. Az 1989-es Nagy Imre-újratemetés állambiztonsági biztosításának előkészítésekor szintén számoltak vele.

Bárándy korábban vitatta, hogy az állambiztonsággal a neki tulajdonított módon együttműködött volna. Elismerte ugyan, hogy időnként megkeresték különböző ügyekkel, de azt állította, soha nem adott olyan információt, amellyel másoknak ártott volna. A történeti iratok és az ügyvéd saját nyilatkozatai közötti ellentmondások már korábban is jelentős közéleti vitát váltottak ki.

Suchman Tamás: "Simon Arnold" fedőnév a nyilvántartásban

A most nyilvánosságra került adatok között Suchman Tamás neve is szerepel, akit a közzétett nyilvántartás szerint "Simon Arnold" fedőnéven tartottak számon. Suchman a rendszerváltoztatás előtt az MSZMP tagja volt, később pedig az MSZP egyik alapítójaként és meghatározó politikusaként vált ismertté.

A Horn-kormány idején tárca nélküli miniszterként a privatizáció felügyeletéért is felelt. A kilencvenes évek magyar gazdaságtörténetének egyik legvitatottabb időszakában tehát olyan kormányzati tisztséget töltött be, amely közvetlen kapcsolatban állt az állami tulajdon átalakításával és értékesítésével.

A privatizáció társadalmi és gazdasági következményei évtizedek óta viták tárgyát képezik. A nagy állami vállalatok eladása, a tulajdonosi szerkezet átalakítása és az egykori pártállami elit gazdasági szerepvállalása a rendszerváltoztatás történetének meghatározó kérdései közé tartozik. Suchman neve ezért a politikai múlt és az állambiztonsági kapcsolatok szempontjából is jelentős figyelmet kaphat.

A „Simon Arnold” fedőnévhez kapcsolódó nyilvántartási adat ugyanakkor önmagában nem tisztázza Suchman állambiztonsági tevékenységének részleteit. A rendelkezésre álló információk között egyelőre nem szerepelnek konkrét jelentések, beszervezési körülményeket ismertető iratok vagy tartótiszti dokumentumok. Ezek nélkül a hálózati nyilvántartásban szereplésen túl nem lehet megalapozott következtetéseket levonni.

Deák Boldizsár: a Tisza egyik alapítójának neve sem most merült fel először

A Nyitott Akták adatbázisában Deák Boldizsár neve is megtalálható. Deák a Tisza Párt egyik alapítójaként vált ismertté, és a párt kezdeti szervezeti működésében is szerepet vállalt. Állambiztonsági múltjával kapcsolatban már 2024-ben jelentek meg sajtóbeszámolók.

A korábbi közlések szerint Deák kapcsolatban állhatott a Kádár-rendszer állambiztonsági szolgálataival. A most nyilvánosságra hozott nyilvántartási dokumentumok ismét előtérbe helyezték ezeket az állításokat, amelyek különösen a Tisza Párt létrejöttének körülményei miatt érdekesek.

Deák korábbi politikai szerepe miatt az ügy a jelenlegi kormányzó párt történetéhez is kapcsolódik. Magyar Péter a párt megalakulása után többször hangsúlyozta a politikai megújulás és a korábbi hatalmi rendszerekkel való szakítás szükségességét. Egy alapítóhoz kapcsolódó állambiztonsági nyilvántartási adat ezért érthetően politikai érdeklődést vált ki.

A konkrét beszervezési körülményeket és az esetleges jelentéstevékenységet azonban az ismertetett adatok alapján nem lehet teljes bizonyossággal megállapítani. Az eredeti levéltári dokumentumok részletes vizsgálata szükséges ahhoz, hogy Deák Boldizsár egykori szerepéről pontos történeti kép alakuljon ki.

Tarr Zoltán miniszter édesapja, Tarr Kálmán is szerepel a dokumentumok között

A negyedik név Tarr Kálmán református lelkészé, aki Tarr Zoltán jelenlegi miniszter édesapja. A Nyitott Akták adatbázisában hozzá kapcsolódó dokumentum is elérhető, amelyhez letölthető PDF-et is mellékeltek.

A lelkész neve azért keltett érdeklődést, mert fia a Tisza-kormány egyik ismert tagja. Az egykori egyházi személyek és a kommunista állambiztonság kapcsolatának vizsgálata azonban különösen összetett történeti terület. A pártállami szervek az egyházak működését rendszeresen megfigyelték, és különböző módszerekkel igyekeztek információkat szerezni az egyházi közösségekről, vezetőkről és lelkészekről.

Tarr Kálmán esetében egyelőre nem ismert részletesen, milyen típusú dokumentum szerepel az adatbázisban, és pontosan mit tartalmaz. A nyilvántartásban való szereplésből ezért nem lehet automatikusan tényleges jelentéstevékenységre következtetni. A dokumentum alapos vizsgálata nélkül a lelkész állambiztonsági szerepének jellege tisztázatlan marad.

Tarr Zoltán személyes felelősségét édesapja esetleges korábbi kapcsolatai önmagukban nem érintik. A történet jelentőségét az egykori állambiztonsági iratok feltárása és a kommunista rendszer egyházi kapcsolatrendszerének megismerése adja.

A kommunista állambiztonság múltja évtizedekkel később is jelen van

A november 4-i iratnyilvánosság jelentős történeti fordulat, mert több tízezer korábban nehezen hozzáférhető adat vált kereshetővé. A most közzétett hálózati kartonok, B-naplók és egyéb nyilvántartások azonban csak egy részét jelentik a fennmaradt állambiztonsági iratanyagnak.

A részletesebb beszervezési dossziék további információkat tartalmazhatnak a beszervezés körülményeiről, a hálózati személyek feladatairól és az állambiztonsági tisztekkel fenntartott kapcsolatokról. A tényleges jelentéseket tartalmazó munkadossziék hozzáférhetősége és fennmaradása azonban esetenként eltérő, ezért nem minden történet rekonstruálható teljes egészében.

A most előkerült nevek különböző történeteket takarnak. Bárándy György esetében már részletesen feldolgozott iratok állnak rendelkezésre, míg Suchman Tamás, Deák Boldizsár és Tarr Kálmán ügyében a jelenleg ismertetett dokumentumok alapján további történeti ellenőrzésre van szükség.

A rendszerváltoztatás előtti állambiztonsági hálózat társadalmi kapcsolatai az élet számos területére kiterjedtek. A politikai intézmények, a gazdaság, a kultúra és az egyházak világában egyaránt működtek olyan személyek, akik valamilyen formában kapcsolatba kerültek a pártállami titkosszolgálatokkal.

A Bárándy György és Suchman Tamás nevéhez kötődő újabb közlések, valamint Deák Boldizsár és Tarr Kálmán nyilvántartási adatainak előkerülése ismét ráirányítja a figyelmet a kommunista állambiztonság máig feltáratlan kapcsolatrendszerére. A dokumentumok nyilvánossága lehetőséget ad a korábbi titkok tisztázására, de az egyes személyek szerepéről csak az eredeti iratok és a fennmaradt bizonyítékok alapján lehet felelős következtetéseket levonni. Hetven évvel az 1956-os forradalom leverése után a pártállami diktatúra titkos működésének megismerése továbbra is fontos történelmi feladat.