Újabb ismert politikus családjához vezetnek a november 4-én nyilvánosságra hozott állambiztonsági iratok. A Nyitott Akták adatbázisában Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter édesapjának neve is megtalálható a beszervezési naplók között. Idősebb Kapitány István a Malév főpilótája volt, aki 1962-ben, egy Párizs melletti repülőgép-szerencsétlenségben vesztette életét. A hozzá kapcsolódó dossziét a halála után megsemmisítették, így az egykori állambiztonsági kapcsolat részletei egyelőre ismeretlenek.

November 4-én megnyílt a Nyitott Akták internetes adatbázisa, amelyben több tízezer, a kommunista állambiztonsághoz kapcsolódó személy neve és nyilvántartási adata vált kereshetővé. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára által működtetett felületen a hatos kartonok, a beszervezési naplók és az egykori hálózati adattár bejegyzései között lehet kutatni. A nyilvánosságra hozott dokumentumokban ismert közéleti szereplők mellett történelmi személyiségek és hozzátartozóik neve is előkerülhet.

Az Index beszámolója alapján a B-naplók között megtalálható idősebb Kapitány István neve és egykori dossziéjának száma. A bejegyzés azért került a figyelem középpontjába, mert az egykori pilóta fia jelenleg Magyar Péter kormányának gazdasági és energetikai minisztere. Az iratokból azonban nem derül ki, hogy a pilótát milyen körülmények között vették nyilvántartásba, és pontosan milyen feladatot láthatott el.

A helyzetet az teszi különösen nehezen tisztázhatóvá, hogy a B-naplóban nyilvántartott eredeti dosszié már nem áll rendelkezésre. A sajtóban megjelent információk szerint az iratot idősebb Kapitány István halála után megsemmisítették. Így jelenleg csak a nyilvántartás fennmaradt adatai alapján lehet következtetni arra, hogy a neve valamilyen formában szerepelt az állambiztonság rendszerében.

Mit bizonyít a beszervezési naplóban szereplő név?

A B-naplók az állambiztonsági szervek beszervezési dossziéinak nyilvántartására szolgáltak. A fennmaradt iratok az 1957 és 1962 közötti időszakból származnak, és jellemzően személyneveket, valamint dossziészámokat tartalmaznak. A nyilvántartás létezése fontos történeti adat, a tényleges együttműködés körülményeiről azonban önmagában kevés információt nyújt.

A beszervezési dossziékban részletesebb feljegyzések is szerepelhettek, például az érintett személy kiválasztásáról, beszervezésének körülményeiről és az esetleges későbbi tevékenységéről. Idősebb Kapitány István esetében ezek az adatok a dosszié megsemmisítése miatt nem ismerhetők meg az eredeti iratból. Nem állapítható meg, hogy készített-e jelentéseket, kivel tartotta a kapcsolatot, illetve milyen időtartamra szólt az esetleges együttműködés.

A történeti levéltár szakemberei a nyilvános adatbázis indulásakor maguk is hangsúlyozták, hogy az állambiztonsági nyilvántartások értelmezése körültekintést igényel. Az egykori titkosszolgálati dokumentumok sajátos fogalomrendszerben készültek, és a fennmaradt iratok sok esetben csak töredékes képet adnak az érintett személyek tevékenységéről.

Tragikus repülőgép-balesetben halt meg a miniszter édesapja

Idősebb Kapitány István a magyar polgári repülés elismert szakembere, a Malév főpilótája volt. Pályafutása 1962. november 23-án ért tragikus véget, amikor az általa vezetett Il–18-as utasszállító repülőgép a Párizs melletti Le Bourget repülőtér megközelítése közben lezuhant.

A Malév 355-ös járata Budapest és Párizs között, frankfurti közbenső megállóval közlekedett. A repülőgép fedélzetén 13 utas és nyolcfős személyzet tartózkodott, a szerencsétlenséget senki sem élte túl. A katasztrófa jelentős visszhangot váltott ki Magyarországon, és a hazai polgári repülés egyik legsúlyosabb tragédiájaként maradt fenn.

Kapitány István jelenlegi miniszter ekkor még egyéves sem volt. Korábbi nyilatkozataiban többször beszélt arról, hogy édesapja elvesztése meghatározó családi tragédiát jelentett, és fiatalon maga is érdeklődött a pilótapálya iránt. Végül más hivatást választott, és nemzetközi üzleti karriert épített, mielőtt csatlakozott volna a Tisza-kormányhoz.

A megsemmisített dosszié miatt fontos kérdések maradtak nyitva

Az ügy legfontosabb körülménye, hogy a nyilvántartási bejegyzés fennmaradt, a hozzá tartozó részletes iratanyag viszont nem. Emiatt jelenleg nincs elegendő dokumentum annak megállapításához, milyen kapcsolatban állhatott a Malév főpilótája a kommunista állambiztonsági szervekkel.

Az állambiztonsági dokumentumok nyilvánosságra hozatala éppen az ilyen történetek miatt bír jelentőséggel. A fennmaradt iratok segíthetnek feltárni, hogyan épült fel a pártállam titkosszolgálati hálózata, milyen társadalmi és szakmai körökben működött, és kik kerültek kapcsolatba vele. Az egyes személyek szerepének értékeléséhez azonban a lehető legtöbb eredeti dokumentumra van szükség.

Kapitány István miniszter személyes felelősségének kérdése ebben az ügyben nem merül fel, hiszen édesapja akkor halt meg, amikor ő még csecsemő volt. A nyilvánosságra került bejegyzés történeti jelentőségét az adja, hogy egy ismert magyar pilóta neve szerepel az egykori állambiztonság beszervezési nyilvántartásában, miközben a kapcsolat részleteit tartalmazó dokumentumok már nem hozzáférhetők.

A Nyitott Akták első napján tehát Kapitány István miniszter édesapjának neve is előkerült a beszervezési naplókban. Az 1962-ben elhunyt Malév-főpilóta egykori dossziéját azonban megsemmisítették, így máig tisztázatlan, milyen tevékenységet végzett az állambiztonsági szervek számára, illetve történt-e tényleges együttműködés. A fennmaradt bejegyzés újabb példája annak, hogy a kommunista titkosszolgálati múlt feltárása során sok esetben csak hiányos dokumentumok állnak rendelkezésre.