Újabb kudarc érte Hadházy Ákost az aranykonvojügyben: a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség bűncselekmény gyanújának hiányában elutasította az októberben benyújtott feljelentését. A volt országgyűlési képviselő Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetőjének állításaira alapozva kezdeményezett eljárást hivatali visszaélés és bűnpártolás gyanújával. Hadházy még egy 19 pontból álló nyomozati javaslatcsomagot is összeállított, amelyben magas rangú állami vezetők kihallgatását és minisztériumi, illetve titkosszolgálati egyeztetések feltárását sürgette. Az ügyészség azonban a rendelkezésére álló adatok alapján nem találta megalapozottnak a büntetőeljárás megindítását.

Hadházy Ákos november 3-án, kedden este számolt be közösségi oldalán arról, hogy megkapta az aranykonvojügyben tett újabb feljelentését elutasító ügyészségi határozatot. A politikus október közepén fordult a hatósághoz, miután Fürcht Pál korábbi főügyész nyilvánosan arról beszélt, hogy a nyomozás során felsőbb szintről próbálták befolyásolni, milyen irányban vizsgálódhatnak az ügyészek.

Fürcht állításai szerint az aranykonvojügyben a Legfőbb Ügyészség részéről olyan informális nyomásgyakorlás történt, amely korlátozhatta bizonyos állami szervek és tisztségviselők szerepének vizsgálatát. A volt főügyész a júniusi lemondását is részben az eljárással kapcsolatos szakmai konfliktusokkal indokolta. Kijelentései komoly sajtóvisszhangot váltottak ki, ugyanakkor a megfogalmazott vádak büntetőjogi megalapozottságát külön eljárásban kellett volna megállapítani.

Hadházy ezekre a nyilatkozatokra hivatkozva kezdeményezett újabb vizsgálatot, és részletesen felsorolta azokat a nyomozati cselekményeket, amelyeket szükségesnek tartott. Az ügyészség azonban a feljelentés elbírálása során arra jutott, hogy nem áll fenn a bűncselekmény gyanúja. Ez az eljárás megindításának elutasítását jelenti, nem pedig az aranykonvojügy valamennyi vitatott körülményének végleges, bírósági tisztázását.

Tizenkilenc pontos nyomozati tervet készített Hadházy

A politikus az októberi feljelentéséhez egy 19 pontból álló javaslatcsomagot is mellékelt. Ebben többek között Fürcht Pál tanúkénti kihallgatását, a Belügyminisztériumban és az Alkotmányvédelmi Hivatalban tartott egyeztetések dokumentációjának beszerzését, valamint azok résztvevőinek azonosítását kérte.

Hadházy azt is indítványozta, hogy a hatóság hallgassa ki Hajdu Jánost, Farkas Örsöt és Szathmáry Istvánt. Emellett szerette volna feltáratni, milyen döntések és egyeztetések előzték meg az ukrán pénzszállítók ügyében tett hatósági intézkedéseket. A felsorolt személyek kihallgatásának indítványozása természetesen önmagában nem jelenti azt, hogy bűncselekményt követtek volna el.

A politikus részletes elképzelései ellenére az ügyészség nem indított nyomozást az új feljelentés alapján. A Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség a rendelkezésére álló adatok és iratok értékelése után arra a következtetésre jutott, hogy a feljelentésben szereplő cselekmények nem alapozzák meg a büntetőjogi gyanút.

Fürcht Pál nyilatkozatai körül is komoly vita alakult ki

Az ügy középpontjába került Fürcht Pál korábban a Központi Nyomozó Főügyészség vezetőjeként dolgozott. Lemondását követően több alkalommal is arról beszélt, hogy az aranykonvojügyben és más politikailag érzékeny eljárásokban szakmai konfliktusai voltak a Legfőbb Ügyészség vezetésével. Szerinte bizonyos döntések informális egyeztetéseken születtek meg, és nem minden esetben maradt róluk hivatalos, írásos utasítás.

A volt főügyész állításai miatt fegyelmi eljárás is indult. Az ügyészségi vezetés szerint egyes nyilvános kijelentései alkalmasak lehettek a közvélemény megtévesztésére, és felmerült a titoktartási kötelezettség megsértése is. Fürcht és jogi képviselője ezzel szemben kitartott amellett, hogy az eljárások befolyásolására vonatkozó állításokat érdemben kellene vizsgálni.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Fürcht nyilatkozatai és Hadházy feljelentése eltérő jogi kérdéseket érintenek. Egy ügyészségen belüli szakmai nézeteltérés, egy vitatott vezetői utasítás és egy büntetőjogilag értékelhető hivatali visszaélés között lényeges különbségek vannak. Az utóbbi megállapításához konkrét tényekre és a bűncselekmény törvényi feltételeit alátámasztó bizonyítékokra van szükség.

Hadházy az új legfőbb ügyészre figyel

Hadházy külön kiemelte, hogy éppen azon a napon kapta meg az elutasító határozatot, amikor az Országgyűlés megválasztotta Fejes Pétert legfőbb ügyésznek. A politikus szerint az új vezető tevékenységének komoly jelentősége lehet a vitatott ügyészségi eljárások jövője szempontjából.

A két esemény időbeli egybeesése ugyanakkor önmagában nem bizonyít összefüggést a feljelentés elutasítása és a legfőbb ügyész megválasztása között. A határozatot a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség hozta meg, és a rendelkezésre álló információk alapján nincs bizonyíték arra, hogy a döntést az új vezető személye befolyásolta volna.

Hadházy az elmúlt években számos alkalommal fordult feljelentéssel a hatóságokhoz, és rendszeresen bírálta az ügyészség munkáját. A mostani döntés után is fenntartja kifogásait, az elutasító határozat azonban azt jelzi, hogy a hatóság a benyújtott adatok alapján ezúttal sem látta indokoltnak új büntetőeljárás megindítását.

Politikai állítások és büntetőjogi bizonyítékok

Az aranykonvojügy körüli vita jól mutatja, milyen jelentős különbség van a politikai felelősségre vonás követelése és egy büntetőeljárás jogi feltételei között. Hadházy feljelentése Fürcht Pál súlyos állításaira épült, de az ügyészség szerint ezek az adatok nem alapozták meg a hivatali kötelesség megszegésével elkövetett bűnpártolás gyanúját.

A döntés nem zárja ki, hogy az aranykonvojügy más eljárásaiban további tények és bizonyítékok kerüljenek elő. A most elutasított feljelentés azonban önálló büntetőeljárás megindításához nem bizonyult elegendőnek. A közéleti szereplők részéről megfogalmazott súlyos vádakat ezért továbbra is el kell választani a hatóságilag vagy bíróság által megállapított tényektől.

Hadházy Ákos újabb feljelentése tehát nem vezetett nyomozáshoz. A politikus hiába sorolt fel tizenkilenc általa szükségesnek tartott nyomozati cselekményt, az ügyészség a bűncselekmény gyanújának hiányában elutasította a kezdeményezését. A volt képviselő továbbra is vitatja az ügy kezelését, a határozat azonban egyértelműen rögzíti, hogy az általa előterjesztett feljelentés alapján a nyomozó ügyészség nem látott büntetőeljárásra okot.