Újabb fejezetéhez érkezett a Tisza-kormány és a sajtó viszonya. Forsthoffer Ágnes házelnök egy hétre kitiltotta a HírTV két munkatársát az Országházból, majd bejelentette, hogy hamarosan tovább szigorítják az újságírókra vonatkozó szabályokat. A tervek szerint a jövőben akár egyetlen riporter magatartása miatt is megvonhatják egy teljes szerkesztőség parlamenti belépési jogosultságát. A demokratikus nyilvánosság erősítését hirdető kormány idején tehát már az is felmerült, hogy kollektív büntetéssel sújtsanak sajtóorgánumokat.

Forsthoffer Ágnes keddi Facebook-bejegyzésében közölte, hogy a HírTV két munkatársát november 2-án, többszöri, szándékos szabályszegésre hivatkozva tiltották ki egy hétre a Parlamentből. A házelnök szerint az újságírók egy része olyan területeken is forgat, ahol ez nem megengedett, illetve akkor is követi a képviselőket, amikor azok nem kívánnak nyilatkozni. A közlemény ugyanakkor nem részletezte, pontosan milyen cselekmények miatt büntették meg a két televíziós munkatársat.

A házelnök hosszasan sorolta azokat a lehetőségeket, amelyeket az áprilisi kormányváltás óta biztosítanak az újságíróknak. A sajtó ismét használhatja a főemeleti sajtótermet és a sajtópáholyt, valamint több olyan helyszínen is forgathat, ahol korábban korlátozták a munkáját. Forsthoffer azonban úgy véli, a nagyobb szabadsághoz fokozott fegyelmezettségnek kell társulnia, ezért az öltözködési előírások és a képviselőkkel szembeni magatartás betartását is hangsúlyozta.

A bejelentés legsúlyosabb része azonban már a jövőre vonatkozik. Forsthoffer közölte, hogy módosítani kívánják a parlamenti sajtóbelépők szabályozását, és a későbbiekben egy-egy újságíró kifogásolt viselkedése miatt akár az egész szerkesztőséget kizárhatják az Országházból. Ez már jóval szélesebb körű szankció lenne, mint az adott munkatárs belépési jogosultságának felfüggesztése.

Egy újságíró miatt az egész szerkesztőség bűnhődhet

A tervezett szigorítás komoly sajtószabadsági aggályokat vet fel. Egy riporter esetleges szabályszegésének következményeit ugyanis olyan kollégákra is kiterjesztenék, akik az adott eseményben semmilyen szerepet nem játszottak. A kollektív kitiltás ráadásul egy teljes médium parlamenti tudósítását akadályozhatná meg, ami közvetlenül érintené az olvasók és nézők tájékozódását.

Különösen visszás a bejelentés annak fényében, hogy az elmúlt hónapokban már több konfliktus is kialakult a parlamenti tudósítások körül. Bohár Dánielt nyáron három hónapra tiltották ki, szeptember végén pedig Gulyás Virágot vezettették ki a páholyból, miután reagált Magyar Péter személyesen neki címzett kiszólására. A miniszterelnök akkor maga nevezte propagandistának az újságírót, majd az intézkedés után elégedetten jegyezte meg: "Egy propagandistával kevesebb."

Az eset különösen beszédes volt. Magyar Péter a parlamenti felszólalásában név szerint támadott egy jelen lévő újságírót, aki válaszolni próbált, az ülésvezetés pedig azonnal intézkedett az eltávolításáról. Most újabb két HírTV-s munkatárs került tiltólistára, és a házelnök már teljes szerkesztőségek kizárásának lehetőségét helyezte kilátásba.

A kellemetlen kérdésekből könnyen lehet provokáció

A parlamenti tudósítás természetéhez tartozik, hogy az újságírók olykor kellemetlen kérdéseket tesznek fel, és olyan politikusokat is megszólítanak, akik legszívesebben elkerülnék a kamerákat. Az Országház működését természetesen szabályok rendezik, de a szankcióknak egyértelműen meghatározott és ellenőrizhető cselekményekhez kell kapcsolódniuk. A „provokatív viselkedés” önmagában meglehetősen tág megfogalmazás, különösen akkor, ha egy teljes szerkesztőség belépési joga múlhat rajta.

Forsthoffer Ágnes a transzparenciát és a közvélemény tájékoztatását nevezte meg célként. A készülő szabályozás azonban éppen az ellenkező hatást válthatja ki, ha a szerkesztőségeknek attól kell tartaniuk, hogy egyik munkatársuk vitatott kérdezési módszere miatt valamennyi parlamenti tudósítójuk elveszítheti a belépési lehetőségét. Az ilyen fenyegetés önmagában is visszatartó erő lehet a határozott újságírói munkával szemben.

A HírTV két munkatársának egyhetes kitiltása már megtörtént, a teljes szerkesztőségeket érintő szankció egyelőre bejelentett terv. A különbség azonban aligha csökkenti a kezdeményezés jelentőségét. Ha a módosítást végrehajtják, a parlamenti sajtómunka feltételei a jelenleginél lényegesen szigorúbbá válhatnak.

A Tisza-kormány sajtószabadságról szóló ígéretei mellett most egy olyan szabályozás készül, amely lehetővé tenné teljes szerkesztőségek kizárását a magyar törvényhozás épületéből. Forsthoffer Ágnes szerint mindez a parlamenti munka zavartalanságát szolgálná, a kollektív szankciók lehetősége azonban súlyos kérdéseket vet fel a nyilvánosság ellenőrző szerepével kapcsolatban. A demokrácia működésének ugyanis az is része, hogy a politikusoknak időnként olyan kérdésekre kell válaszolniuk, amelyeket egyáltalán nem szeretnének hallani.