Trump választási vereségétől rettegnek a NATO-ban: Európából vonhatja ki az amerikai katonák ezreit

Komoly aggodalmat váltott ki a NATO európai szövetségesei között a november 3-i amerikai félidős választás. Öt NATO-diplomata szerint egy súlyos republikánus vereség után Donald Trump jelentősen csökkentheti az Egyesült Államok európai katonai jelenlétét, visszafoghatja a szövetség finanszírozását, és korlátozhatja az Ukrajnának szánt fegyverszállításokat. A Fehér Ház visszautasítja a bírálatokat, és arra emlékeztet, hogy Trump elnöksége alatt sikerült jelentősen növelni az európai országok védelmi kötelezettségvállalásait.

Az amerikai félidős választások előtt egyre feszültebb a hangulat a NATO európai tagállamaiban. A november 3-i szavazáson a képviselőház valamennyi mandátumáról és a szenátusi helyek egyharmadáról döntenek az amerikai választók. A republikánusok számára kedvezőtlen eredmény jelentősen megnehezítheti Donald Trump belpolitikai programjának végrehajtását, miközben az elnök külpolitikai és katonai mozgástere továbbra is számottevő maradna.

Öt, neve elhallgatását kérő NATO-diplomata arról beszélt, hogy egy republikánus vereség után Trump a külpolitikai döntéseken keresztül próbálhatja megerősíteni politikai pozícióját. A legnagyobb aggodalmat az amerikai csapatok európai állomásoztatásának felülvizsgálata okozza, amelynek eredményét decemberre várják. A diplomaták attól tartanak, hogy Washington az eredetileg tervezettnél jóval nagyobb létszámcsökkentést rendelhet el.

A félelmek hátterében az amerikai elnök régóta hangoztatott követelése áll: az európai szövetségesek vállaljanak nagyobb részt saját védelmük finanszírozásából. Trump többször kifogásolta, hogy az Egyesült Államok aránytalanul nagy terhet visel az európai biztonság fenntartásában, miközben számos szövetségese évtizedeken keresztül elmaradt a vállalt katonai kiadások teljesítésétől.

Több ezer amerikai katona távozhat Európából

Az amerikai védelmi minisztérium hónapok óta vizsgálja az Európában állomásozó amerikai erők létszámát és elhelyezését. A felülvizsgálat célja annak meghatározása, hogy Washington milyen katonai jelenlétet tartson fenn a kontinensen, illetve mely feladatokat adhatja át fokozatosan európai szövetségeseinek.

A NATO-diplomaták szerint egy kedvezőtlen választási eredmény után Trump akár több ezer további amerikai katona kivonásáról is dönthet. Az amerikai jogszabályok ugyan jelenleg 76 ezer főben határozzák meg az Európában állomásozó katonák minimális létszámát, egyes szakértők szerint azonban kérdéses, hogy ez a korlátozás milyen mértékben kötné meg az elnök kezét.

Az európai országok számára különösen súlyos problémát jelentene az amerikai katonai képességek kiesése. A légvédelem, az elektronikai hadviselés, a hírszerzés, a felderítés, a légi utántöltés és a katonai logisztika területén Európa továbbra is jelentős mértékben támaszkodik az Egyesült Államokra.

Ezeket a képességeket nem lehet egyik napról a másikra pótolni. Bár az európai NATO-tagállamok az elmúlt években jelentős védelmi fejlesztéseket indítottak, több kulcsfontosságú katonai területen továbbra is évekig tarthat az amerikai támogatástól való függőség csökkentése.

Az ukrajnai béketárgyalásokat is összekapcsolhatja a csapatkivonással

A szövetségesek egy része attól tart, hogy Trump az európai katonai jelenlét fenntartását politikai feltételekhez kötheti. A diplomaták szerint elképzelhető, hogy Washington az amerikai támogatás folytatását egy általa szorgalmazott ukrajnai békemegállapodás elfogadásához kapcsolná.

Az amerikai elnök az elmúlt időszakban többször jelezte, hogy tárgyalásos megoldást keres az orosz–ukrán háború lezárására. A NATO egyes európai tagállamai ugyanakkor attól tartanak, hogy egy ilyen megállapodás túlzott engedményeket tartalmazhat Moszkva számára, különösen az ukrán területek és a jövőbeni biztonsági garanciák kérdésében.

A diplomaták további lehetséges lépésként említették a NATO közös költségvetéséhez nyújtott amerikai hozzájárulás csökkentését, valamint az Ukrajna számára létrehozott fegyverbeszerzési program korlátozását. Ezek egyelőre feltételezett forgatókönyvek, konkrét amerikai döntés nem született róluk.

A kérdésben ráadásul az európai szövetségesek álláspontja sem egységes. Több ország erősebb amerikai szerepvállalást sürget Ukrajna támogatásában, mások viszont nagyobb hangsúlyt helyeznének a diplomáciai rendezésre és az európai védelmi önállóság megerősítésére.

A Fehér Ház szerint Trump többet tett a NATO-ért, mint elődei

Az amerikai kormányzat határozottan visszautasította azokat a feltételezéseket, amelyek szerint Trump politikája gyengítené a NATO-t. Olivia Wales, a Fehér Ház helyettes szóvivője az elnök eredményeit hangsúlyozta, külön kiemelve a tagállamok védelmi kiadásainak növelésére vonatkozó vállalásokat.

A NATO-tagországok 2025-ben megállapodtak arról, hogy 2035-ig a GDP öt százalékára emelik a védelmi és kapcsolódó biztonsági kiadásaikat. A vállalás jelentős fordulatot jelent a korábbi kétszázalékos célhoz képest, amelynek teljesítése sok európai ország számára hosszú időn keresztül nehézséget okozott.

A Fehér Ház szerint Trump következetes nyomásgyakorlásának fontos szerepe volt abban, hogy az európai szövetségesek nagyobb felelősséget vállaltak saját biztonságukért. Washington emellett a grönlandi amerikai katonai jelenlét megerősítését is az elnök eredményei között tartja számon.

Az amerikai elnök ugyanakkor továbbra is nehezményezi, hogy több NATO-tagállam nem támogatta megfelelően az Egyesült Államokat az Iránnal folytatott háborúban. A szövetségen belüli nézetkülönbségek így már nem kizárólag az európai védelem finanszírozásáról, hanem a közel-keleti katonai szerepvállalásról is szólnak.

A Pentagonban is személyi változások jöhetnek

Az amerikai választások eredménye a védelmi minisztérium vezetésére is hatással lehet. Pete Hegseth védelmi miniszter az elmúlt időszakban több konfliktusba került a kongresszussal, különösen a katonai műveletekről szóló tájékoztatások és a magas rangú katonai vezetők elbocsátása miatt.

Amennyiben a demokraták többséget szereznek a kongresszus valamelyik házában, vizsgálatokat kezdeményezhetnek a Pentagon döntéseivel kapcsolatban. A lehetséges vizsgálatok között szerepelhetnek a katonai vezetőcserék, az iráni hadműveletek és a védelmi költségvetés felhasználásának kérdései.

Egyes washingtoni elemzők Hegseth esetleges távozását sem zárják ki, bár erről egyelőre nem született hivatalos döntés. A Pentagon vezetésében bekövetkező változás ugyanakkor akár késleltethetné is az európai csapatkivonásokról szóló döntéseket, mivel az új vezetésnek időre lenne szüksége a katonai tervek áttekintéséhez.

A helyzet tehát az európai szövetségesek számára több szempontból is bizonytalan. Egy republikánus vereség növelheti a politikai feszültséget Washington és Brüsszel között, de a kongresszusi ellenőrzés erősödése egyes katonai döntések végrehajtását is lassíthatja.

Európának szembe kell néznie saját katonai függőségével

A mostani aggodalmak ismét rávilágítanak az európai védelempolitika régóta ismert problémáira. A NATO európai tagállamai gazdasági erejük ellenére számos stratégiai katonai képességet továbbra is az Egyesült Államoktól kapnak, miközben a kontinens önálló védelmi iparának fejlesztése csak az elmúlt években gyorsult fel igazán.

A Trump által szorgalmazott nagyobb európai tehervállalás ugyanakkor nem új követelés. Az amerikai kormányok politikai hovatartozástól függetlenül évtizedek óta sürgetik, hogy Európa költsön többet saját biztonságára. A jelenlegi amerikai elnök ezt a követelést a korábbiaknál jóval erőteljesebben fogalmazta meg, és konkrét katonai átcsoportosításokat is kilátásba helyezett.

A NATO előtt álló kihívás ezért hosszabb távon is fennmarad, függetlenül az amerikai félidős választások eredményétől. Az európai országoknak olyan katonai és ipari képességeket kellene kiépíteniük, amelyekkel csökkenthetik az amerikai támogatástól való függőségüket, miközben megőrzik a transzatlanti együttműködés előnyeit.

A november 3-i amerikai választás előtt több NATO-diplomata attól tart, hogy Donald Trump egy republikánus vereség után keményebb külpolitikai lépésekkel válaszolhat a belpolitikai mozgástér szűkülésére. Az amerikai csapatkivonások, a NATO-finanszírozás csökkentése és az ukrajnai fegyverprogram korlátozása jelenleg lehetséges forgatókönyv, nem eldöntött intézkedés. Az európai szövetségesek aggodalma ugyanakkor jól mutatja, mennyire meghatározó szerepet játszik továbbra is Washington a kontinens biztonságában.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük