Július végén még frissen megválasztott alkotmánybíró volt, november 2-án már az Alkotmánybíróság elnöke lett Sonnevend Pál. A korábbi ELTE-dékánt a Tisza Párt jelölte a testületbe, ahol alig több mint három hónap elteltével három évre szóló vezetői megbízatást kapott. A gyors előrelépés egybeesik az Alkotmánybíróság működését és személyi összetételét jelentősen átalakító jogszabályváltozásokkal. Az új elnök a közbizalom helyreállítását ígéri, miközben saját megválasztásának politikai háttere is figyelmet érdemel.

Sonnevend Pált hétfőn, titkos szavazással választotta meg az Alkotmánybíróság teljes ülése. Megbízatása azonnal hatályba lépett, így a következő három évben ő irányíthatja Magyarország egyik legfontosabb alkotmányos intézményét. Az új elnök pályázatában az alkotmánybíráskodásba vetett bizalom helyreállítását, a testület belső együttműködésének erősítését és az európai társszervezetekkel fenntartott kapcsolatok újjáépítését nevezte meg legfontosabb céljaiként.

A kinevezés politikai előzménye azonban legalább annyira érdekes, mint maga az elnökválasztás. Sonnevend júliusban a Tisza Párt jelöltjeként került az Alkotmánybíróságra, miután az Országgyűlés 138 igen és 6 nem szavazattal támogatta megválasztását. A kilencéves alkotmánybírói mandátummal rendelkező jogász ezt követően mindössze 97 nap alatt jutott el a testület elnöki székéig.

A gyors előrelépéshez hozzátartozik az intézmény jelentős átalakítása is. Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása új összeférhetetlenségi feltételeket és hetvenéves korhatárt vezetett be, amely több korábbi alkotmánybíró megbízatásának megszűnéséhez vezetett. A szeptemberben elfogadott szabályozás pedig ismét a testület tagjaira bízta az elnök megválasztását.

A Tisza jelölte, a parlament megszavazta, most már ő az elnök

Sonnevend Pál alkotmánybírói jelölését július 25-én jelentette be a Tisza Párt. A kormánypárti frakció az ELTE egykori dékánjának szakmai felkészültségét és nemzetközi tapasztalatát hangsúlyozta, a jelölt személyéről pedig két nappal később már döntött is az Országgyűlés.

A jelölési eljárás során a Mi Hazánk Schiffer Andrást, az LMP korábbi társelnökét állította jelöltként, a Fidesz és a KDNP viszont nem vett részt a jelölési folyamatban. Az igazságügyi és alkotmányügyi bizottság nyolc igen és egy nem szavazattal támogatta Sonnevend megválasztását, majd a parlament is nagy többséggel megszavazta.

A politikai támogatás ténye világos, ahogy az is, hogy Sonnevend személyét a jelenlegi kormánypárt emelte be az Alkotmánybíróságba. Ebből azonban önmagában nem következik, hogy későbbi bírói döntéseiben a Tisza politikai érdekeit fogja képviselni. Ennek megítéléséhez a testületben végzett tényleges munkáját és határozatait kell vizsgálni.

Az viszont indokolt kérdés, milyen hatással lehet az Alkotmánybíróság függetlenségének társadalmi megítélésére, hogy a kormányzó párt egyik friss jelöltje ilyen rövid idő alatt az intézmény vezetőjévé vált.

Polt Péter távozásától az új elnök megválasztásáig

Az Alkotmánybíróság körüli változások már a tavaszi kormányváltás után megkezdődtek. Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása több olyan rendelkezést vezetett be, amely közvetlenül érintette a testület személyi összetételét. Az új szabályok miatt megszűnt Hende Csaba alkotmánybírói megbízatása, akinek helyére júliusban Sonnevend Pál került. A hetvenéves korhatár bevezetése pedig több más alkotmánybíró, köztük Polt Péter korábbi elnök távozását is eredményezte.

Polt megbízatása szeptember 1-jén szűnt meg, az elnöki feladatokat ezt követően Czine Ágnes elnökhelyettes látta el. Október 6-án megindult az új elnök kiválasztására irányuló pályázati eljárás, amely november 2-án Sonnevend megválasztásával zárult. A folyamat így néhány hónapon belül jelentős személyi és szervezeti változásokat eredményezett. A módosítások jogszerűségén túl politikai szempontból is lényeges, hogy az Alkotmánybíróság összetétele és vezetési rendszere rövid idő alatt átalakult, ami a következő évek alkotmányjogi vitáira is hatással lehet.

A közbizalom helyreállítását ígéri az új vezető

Sonnevend Pál pályázatában hangsúlyos szerepet kapott az Alkotmánybíróság szakmai tekintélyének megerősítése. Céljai között szerepel a testület belső együttműködésének javítása, valamint az európai alkotmánybíróságokkal kialakított kapcsolatok újjáépítése.

A jogász szakmai előélete kétségtelenül jelentős. Az ELTE-n szerzett diplomát, majd Heidelbergben doktorált, korábban pedig Sólyom László és Mádl Ferenc köztársasági elnökök alkotmányjogi tanácsadójaként dolgozott. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán éveken át dékánhelyettes, majd dékán volt, tudományos munkásságát pedig külföldön is elismerték.

A szakmai tapasztalat azonban nem helyettesíti az alkotmánybírói függetlenség követelményét. Sonnevend vezetése alatt különösen fontos lesz, hogy a testület a politikailag érzékeny ügyekben is következetes, jogilag megalapozott döntéseket hozzon, és ne alakuljon ki olyan gyakorlat, amely bármely parlamenti többség érdekeit részesítené előnyben.

Az új elnök által meghirdetett bizalomépítés eredményességét ezért elsősorban a következő évek határozatai, az eltérő bírói álláspontok kezelése és az intézmény tényleges működése alapján lehet majd megítélni.

A politikai kinevezések kérdése továbbra is az Alkotmánybíróság egyik legérzékenyebb pontja

Az Alkotmánybíróság függetlenségéről szóló viták Magyarországon régóta összekapcsolódnak a bírák parlamenti megválasztásának rendszerével. Az alkotmánybírókat politikai pártok által alkotott parlamenti többség választja, ezért a személyi döntések politikai háttere önmagában nem rendkívüli jelenség.

A mostani ügy sajátossága a változások gyorsasága. Sonnevend Pál július végén, a Tisza jelöltjeként lépett be a testületbe, november elején pedig már annak elnöke lett. Mindez olyan időszakban történt, amikor a kormánytöbbség az intézmény működésének több fontos szabályát is módosította.

A korábbi kormányok alkotmánybíró-jelöléseit évekig politikai elfogultsággal támadó szereplők számára is mérceként szolgálhat, hogyan viszonyulnak most a saját parlamenti többségük által támogatott személyi döntésekhez. Az intézményi függetlenség követelménye ugyanis minden kormányzati ciklusban azonos.

Sonnevend Pál három évre kapott elnöki megbízatást, mindössze 97 nappal azután, hogy a Tisza Párt jelöltjeként alkotmánybíróvá választották. A gyors személyi változás és az Alkotmánybíróság szabályainak átalakítása politikai szempontból is jelentős fejlemény. Az új elnök a bizalom helyreállítását tűzte ki célul, amelynek legfontosabb feltétele az lesz, hogy az általa vezetett testület döntéseiben a mindenkori kormányzati többségtől függetlenül érvényesítse az alkotmányosság követelményeit.