A kezdeményező képviselők szerint azt kell tisztázni, jelenthet-e nemzetbiztonsági kockázatot, hogy egy volt külügyminiszter egy kínai vállalatnál vállalt munkát.

A bizottság tiszás tagja az ülést követően azt mondta, nem magával a BYD magyarországi jelenlétével vagy a kínai beruházással kapcsolatban merültek fel kifogások, hanem azzal, hogy egy volt külügyminiszter szolgálati ideje alatt jelentős mennyiségű minősített információhoz férhetett hozzá.

Álláspontjuk szerint vizsgálni kell, hogy ezek az ismeretek jelenthetnek-e nemzetbiztonsági kockázatot egy olyan vállalat esetében, amely egy NATO-n és az Európai Unión kívüli ország érdekköréhez tartozik.

A bizottság tagjai jelezték, hogy a következő ülésre Szijjártó Pétert is szeretnék meghívni, hogy személyesen válaszolhasson a felmerült kérdésekre.

A legnagyobb visszhangot ugyanakkor nem is maga a vizsgálat, hanem annak titkosítása váltotta ki. Az ülésen elhangzottakat ugyanis 2051. december 31-éig minősítették, így annak részletei évtizedekig nem lesznek nyilvánosak.

A döntés ismét felveti a közérdekű információk nyilvánosságának kérdését. Miközben a bizottság szerint nemzetbiztonsági szempontok indokolják a titkosítást, a közvélemény számára hosszú időre elérhetetlenné váltak azok az információk, amelyek alapján a döntések megszülettek.

A következő bizottsági ülés egyik legfontosabb kérdése az lehet, hogy megjelenik-e Szijjártó Péter, és válaszol-e a kinevezésével kapcsolatban felmerült kérdésekre.