Akár 500 önvezető taxi állhat forgalomba Németországban egy új együttműködés eredményeként. A müncheni Münchner Taxi Zentrum (MTZ) és az amerikai Tensor Auto október 27-én jelentette be, hogy közösen készülnek a vezető nélküli személyszállítás bevezetésére. A megállapodás különlegessége, hogy a robotaxikat hagyományos taxitársaság üzemeltetné, saját márkanév alatt, saját ügyfélkörrel és diszpécserrendszerrel. A német taxis szakma ezzel olyan piacra kíván belépni, amelynek meghódítására eddig elsősorban az amerikai technológiai vállalatok készültek.

Az önvezető taxik megjelenése az európai személyszállítás egyik legjelentősebb átalakulását hozhatja el. Az elmúlt években elsősorban olyan technológiai cégek fejlesztéseiről lehetett hallani, amelyek saját járművekkel és digitális platformokkal szeretnének belépni a városi közlekedés piacára. A hagyományos taxisvállalkozások számára ez komoly kihívást jelenthet, hiszen a vezető nélküli autók hosszabb távon közvetlen versenytársakká válhatnak.

A müncheni kezdeményezés azonban más üzleti modellt képvisel. A Münchner Taxi Zentrum nem kívánja átengedni az utasokat és a fuvarszervezést egy külső technológiai vállalatnak, hanem maga szeretné üzemeltetni az autonóm járműveket. Az amerikai partner a szükséges autókat és az önvezető technológiát biztosítaná, miközben a személyszállítás megszervezése, az ügyfélkapcsolatok és az üzleti adatok kezelése a német taxitársaságnál maradna.

A két vállalat egyelőre szándéknyilatkozatot írt alá, ezért a bejelentés még nem jelent végleges megrendelést vagy azonnali forgalomba állítást. A projekt megvalósításához további szerződésekre és a német hatóságok engedélyeire lesz szükség. A tervek azonban már most jelzik, hogy a taxis szakma egy része nem kívánja kívülről szemlélni az autonóm közlekedés terjedését.

A taxisvállalkozásé maradna az utas, az adat és a bevétel

Az együttműködés középpontjában egy olyan konstrukció áll, amelyben a hagyományos taxitársaság továbbra is a szolgáltatás tényleges üzemeltetője marad. Az MTZ saját márkaneve alatt működtetné az önvezető autókat, amelyek a társaság jelenlegi fuvarmegrendelési rendszerébe kapcsolódnának be. Az utasok tehát a megszokott csatornákon rendelhetnének taxit, függetlenül attól, hogy a fuvarra hagyományos vagy vezető nélküli jármű érkezik.

A Tensor Auto értékesítené az autonóm közlekedésre tervezett járműveket, az önvezető funkciókat pedig előfizetéses rendszerben biztosítaná. A konstrukció az Autonomous Driving as a Service, vagyis az önvezetés mint szolgáltatás elnevezést kapta. A technológiai vállalat a szoftver mellett a flottakezeléshez szükséges eszközöket, a folyamatos támogatást és a kapcsolódó szolgáltatásokat is nyújtaná.

A taxis szakma számára az üzleti modell legfontosabb eleme az ügyfélkapcsolatok és az adatok feletti ellenőrzés megtartása. Az alkalmazásalapú fuvarmegrendelés elterjedése már megmutatta, milyen jelentős gazdasági előnyt jelent annak a vállalatnak a helyzete, amelyik közvetlenül kapcsolatban áll az utassal, kezeli a rendeléseket és rendelkezik az utazási adatokkal. Az MTZ most arra törekszik, hogy az autonóm közlekedésben ezek a jogosultságok ne kerüljenek automatikusan a technológiát szállító céghez.

A konstrukció pénzügyi háttere is eltérhet a hagyományos taxivállalkozások működésétől. A tervek szerint pénzügyi intézmények is részt vehetnének az önvezető flották finanszírozásában, miközben a napi üzemeltetést a helyi taxisvállalkozások végeznék. A modell sikeréhez azonban bizonyítani kell, hogy a járművek beszerzése, a szoftver-előfizetés, a karbantartás és az engedélyezés költségei mellett is gazdaságosan működtethető a szolgáltatás.

München lehet az első állomás, de egész Európára terveznek

A bejelentés szerint az első lépcsőben legfeljebb 500 Tensor Robocar állhatna szolgálatba német városokban. A müncheni taxitársaság saját városában szeretné megkezdeni az új technológia alkalmazását, de a megállapodás más német településekre is kiterjedhet. A felek egyelőre nem közöltek pontos indulási időpontot, és azt sem határozták meg nyilvánosan, hogy az 500 járműből melyik városba mennyi kerülne.

A hosszabb távú elképzelések ennél jóval nagyobb szabásúak. A két vállalat azt tervezi, hogy a németországi indulást követően más európai taxisvállalkozások számára is elérhetővé teszi a konstrukciót. A célkitűzés szerint az európai piaci megjelenéstől számított 24 hónapon belül további 10 ezer autonóm járművet helyeznének üzembe taxis- és flottaszolgáltatók közreműködésével.

A terjeszkedésben szerepet kaphat a Taxis 4 Smart Mobility nevű nemzetközi együttműködés is, amely hat európai ország taxis szervezeteit fogja össze. A szervezet elnöke Gregor Beiner, aki egyben a Münchner Taxi Zentrum vezetője és a német szövetségi taxi- és bérautó-szakmai szövetség elnöke. A vállalatok szerint ez a kapcsolatrendszer segíthet abban, hogy az új technológia a már működő európai taxisvállalkozásokhoz jusson el.

A bejelentésben szereplő 10 ezres szám ugyanakkor üzleti célkitűzés, nem pedig már megrendelt vagy engedélyezett járműállomány. A megvalósulás a technológia piaci elérhetőségétől, a finanszírozástól és az egyes országok szabályozásától is függ. Az európai terjeszkedés ezért több lépcsőben, eltérő ütemben történhet meg.

Az autó önállóan vezetne, az utas pedig beszélhetne hozzá

A Tensor Robocar kifejezetten autonóm közlekedésre fejlesztett jármű. A gyártó szerint az autó érzékelőrendszere és szoftvere lehetővé tenné, hogy meghatározott körülmények között emberi vezető nélkül közlekedjen. A járművet olyan automatikus ellenőrzési és érzékelőtisztítási funkciókkal is felszerelnék, amelyek csökkenthetik az üzemeltetési leállások idejét.

A fejlesztők a mesterséges intelligenciára épülő utaskommunikációt is kiemelik. Elképzelésük szerint az utas beszéd útján kérhetne útvonalmódosítást, új megállót vagy tájékoztatást az utazás közben. Az autó rendszere értelmezné a kéréseket, és az adott közlekedési helyzethez igazodva hajtaná végre a megfelelő műveleteket.

Ez a szolgáltatás a hagyományos taxizás egyik fontos sajátosságát próbálná átültetni a vezető nélküli közlekedésbe. Egy taxisofőrrel ma természetes módon lehet egyeztetni az útvonalról, a megállás helyéről vagy egy váratlan kitérőről, az autonóm járműveknek azonban mindezt technológiai megoldásokkal kell biztosítaniuk. A Tensor azt ígéri, hogy rendszere az ilyen helyzeteket is képes lesz kezelni, de a tényleges működés megbízhatóságát a későbbi üzemi tapasztalatok igazolhatják.

Németországban már van jogi lehetőség az önvezetésre, de engedély nélkül nem indulhatnak

A projekt egyik legnagyobb akadálya jelenleg a hatósági engedélyezés. Németország jogszabályai bizonyos feltételekkel már lehetővé teszik a negyedik szintű autonóm vezetést, amelynél a jármű meghatározott működési területen emberi beavatkozás nélkül közlekedhet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy bármely önvezető autó szabadon megkezdhetné a személyszállítást a német városokban.

A kereskedelmi üzemeltetéshez megfelelő járműengedélyekre, jóváhagyott működési területre és a vonatkozó biztonsági követelmények teljesítésére van szükség. A müncheni taxitársaság és amerikai partnere ezért egyelőre nem tudta megmondani, mikor indulhatnak el az első fizetős robotaxifuvarok. A végleges megállapodások megkötése mellett a szükséges hatósági jóváhagyások megszerzése is feltétele a beruházásnak.

A német városokban már folynak autonóm közlekedési kísérletek, de a tesztüzem és a széles körű kereskedelmi szolgáltatás között jelentős különbség van. A járműveknek változó időjárási és forgalmi körülmények között, kiszámíthatóan és biztonságosan kell működniük. A robotaxik mindennapi üzemeltetésében emellett a műszaki felügyelet, a tisztítás, az utasok támogatása és a rendkívüli helyzetek kezelése is külön szervezést igényel.

A taxisofőrökre továbbra is szükség lesz, állítja a szakmai vezető

Gregor Beiner a bejelentés kapcsán hangsúlyozta, hogy a hagyományos taxisofőrök szerepe az autonóm járművek megjelenésével sem szűnik meg. Álláspontja szerint a személyes segítségnyújtás, az utasokkal való közvetlen kapcsolat és a speciális igények kiszolgálása továbbra is fontos része marad a taxis szolgáltatásnak. Különösen igaz ez a mozgásukban korlátozott utasokra, az idősekre, valamint azokra, akiknek a beszálláshoz vagy a csomagok kezeléséhez segítségre van szükségük.

A müncheni vezető az önvezető autókat a hagyományos taxiszolgáltatás lehetséges kiegészítőjeként mutatja be. A robotaxik bizonyos útvonalakon vagy időszakokban növelhetik a rendelkezésre álló járművek számát, miközben a személyes kiszolgálást igénylő fuvarokat továbbra is hivatásos gépkocsivezetők végezhetik. A modell működése azonban a gyakorlatban attól is függ majd, milyen költséggel lehet üzemeltetni az autonóm járműveket, és hogyan alakul az utasok kereslete.

A szakma szempontjából az egyik legérzékenyebb kérdés az lesz, milyen hatást gyakorol a vezető nélküli közlekedés a taxisok megélhetésére. Ha a robotaxik jelentős számban jelennek meg, az átalakíthatja a munkaerőigényt, a járműkihasználtságot és a szolgáltatók közötti versenyt. Az MTZ elképzelése ugyan a taxisvállalkozások piaci szerepének megőrzésére épül, de az egyéni vállalkozóként dolgozó gépkocsivezetők számára ettől még komoly alkalmazkodási kényszert hozhat.

A taxitársaságok nem akarják átengedni a piacot a technológiai óriásoknak

Az autonóm személyszállítás fejlődése már most versenyhelyzetet teremt Európában. Az amerikai technológiai vállalatok több európai városban készülnek robotaxis szolgáltatások bevezetésére, és a következő években várhatóan egyre több piaci szereplő jelenik meg ezen a területen. A hagyományos taxitársaságok számára ezért stratégiai jelentőségűvé válhat, hogy milyen szerepet tudnak megszerezni az új szolgáltatások üzemeltetésében.

A müncheni kezdeményezés arra épít, hogy a taxivállalkozások már rendelkeznek olyan helyi tapasztalattal, ügyfélkörrel és szervezeti háttérrel, amelyre egy új technológiai szolgáltatás is támaszkodhat. Ismerik a városi közlekedés sajátosságait, kapcsolatban állnak az engedélyező hatóságokkal, és működő fuvarmegrendelési rendszereket üzemeltetnek. Ezek az előnyök különösen fontosak lehetnek az autonóm járművek fokozatos bevezetésekor.

A másik oldalon azonban jelentős technológiai és pénzügyi erőforrások állnak. A robotaxik fejlesztése, a mesterséges intelligencián alapuló vezetési rendszerek működtetése és a szükséges biztonsági követelmények teljesítése rendkívül költséges. A hagyományos taxitársaságok számára ezért az lehet a járható út, ha a technológiát külső partnertől szerzik be, de a szolgáltatás üzemeltetését saját kezükben tartják.

A német projekt éppen ezt a modellt próbálja megvalósítani. A Tensor szállítaná a technológiát, a Münchner Taxi Zentrum pedig a taxiszolgáltatást működtetné, és megtartaná az utasokkal fennálló közvetlen kapcsolatát. Ha a konstrukció gazdaságilag és műszakilag is beválik, más európai taxisvállalkozások számára is követhető mintát jelenthet.

Az első 500 önvezető taxi forgalomba állítása egyelőre terv, amelynek megvalósulásához még több feltételnek kell teljesülnie. A bejelentés jelentősége azonban már most érzékelhető: a német taxis szakma egyik meghatározó szereplője saját szolgáltatásának részeként kívánja bevezetni a vezető nélküli közlekedést. Ezzel a hagyományos taxisvállalkozások is megkezdhetik a felkészülést arra a versenyre, amely hosszabb távon egész Európa személyszállítását átalakíthatja.