Úgy tűnik, Washingtonban kezdik megelégelni, hogy egyes európai szövetségesek folyamatosan a Moszkvával való szembenállás hangerejét próbálják feljebb tekerni. A Reuters négy, az egyeztetéseket ismerő forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy a Pentagon az elmúlt hetekben több NATO-tagállamot, köztük Észtországot, Lettországot és Litvániát is visszafogottabb Oroszországgal kapcsolatos nyilatkozatokra kérte. A balti csivavák diplomáciai ugatása ezek szerint már az amerikai szövetségesek fülét is sérti.

Az amerikai védelmi minisztérium képviselői szerint az Oroszországot folyamatosan provokáló, élesen fogalmazó politikai kijelentések kedvezőtlenül befolyásolhatják Európa biztonsági helyzetét. A Reuters értesülései alapján az üzenetet kétoldalú egyeztetéseken közvetítették, többek között Elbridge Colby, a Pentagon védelempolitikáért felelős vezetője révén. A megbeszéléseken részt vevő források szerint a figyelmeztetések barátságos hangnemben hangzottak el, de a mondanivaló félreérthetetlen volt.

A hírügynökség egyik európai forrása különösen beszédesen foglalta össze az amerikai álláspontot: Washington katonai segítséget nyújt a szövetségeseinek, de cserébe azt várja, hogy ne szítsanak fölösleges feszültséget. Más szóval az amerikai biztonsági garanciák nem feltétlenül jelentenek korlátlan diplomáciai felhatalmazást a hangoskodásra.

A sarokba szorított patkánytól a diplomáciai rendreutasításig

A Pentagon figyelmét különösen azok a nyilatkozatok keltették fel, amelyek Oroszországot sarokba szorított, egyre kétségbeesettebb ellenfélként ábrázolják. Kristen Michal észt miniszterelnök szeptember végén például sarokba szorított patkányhoz hasonlította Vlagyimir Putyint, amikor az európai szabotázsakciókról és az ukrajnai háború fejleményeiről beszélt.

Az amerikai védelempolitikai vezetés szerint az ilyen kijelentések nem segítik a feszültség csökkentését. Colby a Reuters forrásai szerint külön is arra figyelmeztetett egy balti tisztviselőt, hogy kerüljék az Oroszországot fölöslegesen sértegető megnyilvánulásokat. Egy észt delegációnak pedig azt tanácsolták, hogy nyilatkozataiban legyen megfontoltabb.

Az üzenet meglehetősen sajátos helyzetet teremtett. Az Egyesült Államok továbbra is katonai szövetségesként kezeli a balti országokat, de közben éppen Washington figyelmezteti őket arra, hogy a biztonságpolitika nem hangverseny, amelyen a legharsányabb szereplő kapja a legtöbb pontot.

Trump tárgyalna, Európa egy része keményítené a hangnemet

Az amerikai figyelmeztetések hátterében Donald Trump kormányzatának újabb diplomáciai kezdeményezése állhat. Washington ismét a háború tárgyalásos lezárását próbálja előmozdítani, amelynek részeként az Oroszországgal szembeni szankciók esetleges enyhítése és az ukrán energetikai támadások korlátozása is napirendre került.

Az európai szövetségesek azonban nem egységesen ítélik meg a helyzetet. Egyes kormányok szerint a kemény kijelentések szükségesek ahhoz, hogy a lakosság megértse a védelmi kiadások növelésének indokait, mások viszont attól tartanak, hogy a folyamatos fenyegetettségi retorika éppen Moszkva érdekeit szolgálhatja.

A balti államok biztonsági aggodalmainak történelmi és földrajzi okai vannak, hiszen közvetlenül Oroszország, illetve Fehéroroszország közelében helyezkednek el. A Reuters által megszólaltatott egyik európai tisztviselő ezért meglepőnek nevezte a washingtoni kérést, különösen azért, mert a balti hírszerző szolgálatok több alkalommal maguk is óvatosan értékelték egy közvetlen orosz támadás valószínűségét.

Az amerikai védőernyőnek diplomáciai elvárásai is vannak

A Pentagon jelzése azért is figyelemre méltó, mert Washington jelenleg az Európában állomásozó amerikai csapatok létszámát és feladatait is felülvizsgálja. Az Egyesült Államok régóta azt várja európai NATO-partnereitől, hogy nagyobb részt vállaljanak saját védelmük finanszírozásából és megszervezéséből.

Az amerikai üzenet így egyszerre szólhat a felelősség megosztásáról és a diplomáciai óvatosságról. A szövetségesek katonai támogatása Washington számára továbbra is fontos, de az amerikai vezetés láthatóan érzékeny arra, hogy az európai politikai nyilatkozatok ne nehezítsék a Moszkvával tervezett tárgyalásokat.

A Pentagon hivatalosan nem erősítette meg a Reuters értesüléseit, arra hivatkozva, hogy a szövetségesek közötti magánbeszélgetéseket nem kommentálja. A balti védelmi minisztériumok sem adtak érdemi választ a hírügynökség kérdéseire.

A történet iróniája, hogy miközben a balti országok vezetői az orosz fenyegetéssel szembeni határozott fellépést sürgetik, Washingtonból most a visszafogottságra kaptak figyelmeztetést. A Pentagon üzenete alapján a katonai szövetség és a politikai józanság nem egymást kizáró fogalmak. Az amerikaiak továbbra is készek segíteni, de a diplomáciai hangerőn szívesen lejjebb tekernének. A balti csivaváknak ez alighanem szokatlan kérés: a biztonságpolitikai vitát ezúttal halkabb ugatással kellene folytatniuk.