Egymillió hektárnyi termőföldet érintő átalakítás, új támogatási rendszer, kevesebb adminisztráció és versenyképesebb élelmiszeripar. Jól hangzik a Tisza-kormány 2036-ig szóló agrárstratégiája, csakhogy a hangzatos elképzelések mellől éppen a legfontosabb hiányzik: a megvalósításhoz szükséges pénz és a részletes menetrend. Miközben Bóna Szabolcs agrárminiszter tíz évre előre tervez, a magyar gazdálkodók jelentős része már a következő vetést is nehezen tudja finanszírozni.

A kormány új agrárstratégiája szokatlanul kemény kritikával illeti az elmúlt másfél évtized mezőgazdasági támogatáspolitikáját. A dokumentum szerint 2012 és 2024 között több mint 19 ezer milliárd forintnyi hazai és uniós forrás érkezett az ágazatba, mégsem alakult ki kellően versenyképes és az éghajlati változásokhoz alkalmazkodni képes mezőgazdaság. A tervezet ugyanakkor egyelőre nem ad választ arra, hogy a Tisza-kormány miből finanszírozná a meghirdetett fordulatot.

A helyzetet különösen súlyossá teszi az idei aszály. A 2026-os szárazság több mint 1,6 millió hektár mezőgazdasági területet érintett, a növénytermesztésben okozott kár pedig meghaladta a 800 milliárd forintot. A gazdaszervezetek hónapok óta figyelmeztetnek: a terméskiesés, a magas költségek és az alacsony felvásárlási árak miatt számos gazdálkodó felélte a tartalékait.

Egymillió hektáron változtatnák meg a gazdálkodást

A stratégia egyik legnagyobb horderejű elképzelése szerint a magyar mezőgazdasági területek mintegy ötödén, vagyis egymillió hektáron kellene megváltoztatni a földhasználatot. Az intenzív szántóföldi termelés helyett vízvisszatartás, erdősítés, legeltetés és más gazdálkodási formák kerülnének előtérbe.

Különösen a Duna–Tisza közén és a Tiszántúl egyes területein tartják problémásnak a vízigényes kukoricatermesztést. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás valóban elkerülhetetlen, csakhogy egy ilyen léptékű átalakítás a földek értékétől a gépberuházásokon át a bérleti szerződésekig szinte mindent érinthet. A tervezet mégsem határoz meg konkrét országos költségkeretet az átálláshoz.

Magyarán a kormány már tudja, hogy egymillió hektáron másképpen kellene gazdálkodni, csak azt nem árulta el, miből fizetnék ki az átállás költségeit, és hogyan pótolnák az érintett termelők esetleges jövedelemkiesését.

Átalakítanák a támogatásokat, miközben a gazdák azonnali segítséget kérnek

A Tisza-kormány a mezőgazdasági támogatásokat is új alapokra helyezné. A jövőben nagyobb hangsúlyt kapnának a környezeti és gazdasági eredmények, például a talaj állapotának javítása vagy a vízvisszatartás. Emellett 2030-ra megfeleznék a gazdálkodók adminisztrációs terheit, és gyorsítanák a támogatási kérelmek elbírálását.

Ezek önmagukban értelmes célkitűzések, de a jelenlegi válságra nem adnak azonnali választ. A Magosz, a GOSZ és a MOSZ szerint a gazdaságok jelentős részének célzott támogatásra, átmeneti adó- és díjfizetési könnyítésekre, valamint hatékonyabb kárenyhítésre lenne szüksége. A kormányzati dokumentum ezzel szemben elsősorban hosszú távú szerkezeti reformokat és a gazdálkodói kockázatok nagyobb arányú önálló kezelését szorgalmazza.

A tervezet a hazai élelmiszer-feldolgozás fejlesztését is célul tűzi ki, hogy Magyarország ne elsősorban alapanyagokat exportáljon. Konkrét áfacsökkentést azonban nem tartalmaz, ahogyan az átalakítás egészére vonatkozó részletes finanszírozási tervet sem.

Szép jövőkép, bizonytalan számla

A stratégia legnagyobb gyengesége éppen az, hogy a hosszú távú célokhoz egyelőre nem társul megfelelően kidolgozott pénzügyi háttér. Ráadásul a következő uniós költségvetési időszak agrárforrásai körül is bizonytalanság van, miközben a gazdálkodók már most finanszírozási nehézségekkel küzdenek.

A magyar mezőgazdaságnak valóban szüksége van korszerűsítésre, vízmegtartásra, hatékonyabb támogatási rendszerre és erősebb hazai élelmiszeriparra. A kérdés azonban nem az, hogy lehet-e tíz évre látványos célokat kitűzni, hanem az, hogy a kormány képes-e megteremteni a végrehajtás feltételeit.

Bóna Szabolcs minisztériumában már a 2036-os agráriumot tervezik, miközben a gazdák egy része azt számolgatja, miből veti be jövő tavasszal a földjét. A Tisza-kormány újabb nagyszabású jövőképet tett az asztalra, de a gazdálkodóknak most nem hangzatos stratégiai dokumentumokra, hanem kiszámítható támogatásokra és valódi segítségre lenne szükségük. Mert hiába terveznek tíz évre előre, ha addigra nem marad, aki megművelje a földet.