Újabb fordulat történt a koronavírus-járvány idején lebonyolított állami lélegeztetőgép-beszerzések ügyében. A Győri Járásbíróság csütörtökön elrendelte egy férfi és egy nő letartóztatását. A gyanú szerint egy szervezett céghálózat több mint hárommilliárd forintnyi hasznot mosott tisztára, miközben 660 millió forint adó megfizetését kerülte el. A hatóságok eddig tizenegy embert hallgattak ki gyanúsítottként, másfél milliárd forintnyi vagyont foglaltak le, az ügy két kulcsszereplője közül pedig az egyiket Ausztriában fogták el, a másik Indonéziában tartózkodik.

A nyomozás középpontjában a 2020-as járványügyi beszerzések állnak. Akkor a magyar állam a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint az Állami Egészségügyi Ellátó Központ közreműködésével 800 lélegeztetőgépet és hárommillió egészségügyi maszkot vásárolt Kínából, összesen 15,6 milliárd forintért.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozói szerint az üzletben részt vevő vállalkozók nem elégedtek meg a berendezések értékesítéséből származó jelentős nyereséggel. Egy olyan céghálózatot is létrehoztak, amely fiktív informatikai szolgáltatásokról kiállított számlák segítségével csökkentette az adófizetési kötelezettséget, majd a haszon jelentős részét különböző pénzügyi műveletekkel mozgatta tovább.

A NAV október 27-én országos és nemzetközi akciót hajtott végre, amelynek során több magyarországi helyszínen, valamint Ausztriában is intézkedtek.

A könyvelő és a minisztériumi kapcsolattartó került rács mögé

A Győri Járásbíróság október 29-én két gyanúsított letartóztatását rendelte el. A nő a nyomozás adatai szerint a fiktív számlázási rendszerhez tartozó céghálózat könyvelését irányította, míg a férfi egy külföldi vállalat bankszámlájáról vett fel jelentős összegeket készpénzben. A férfi emellett a cég kapcsolattartója volt a korábbi Külgazdasági és Külügyminisztériummal, amely a járvány idején a beszerzések egyik állami megrendelőjeként szerepelt.

Az ügyészség a szökés, az elrejtőzés és a bizonyítás megnehezítésének veszélyére hivatkozva indítványozta a letartóztatásokat. A bíróság elfogadta az indítványt, így mindkét gyanúsított rács mögé került. A büntetőeljárásban jelentős súlyú bűncselekményeket vizsgálnak, köztük költségvetési csalást és pénzmosást.

Hárommilliárdos haszon, 660 milliós adóelkerülés

A NAV szerint a céghálózat egy korábban a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett társaság köré épült. A vállalkozások olyan informatikai szolgáltatásokról állítottak ki számlákat, amelyek mögött nem állt valós gazdasági teljesítés. A fiktív költségek segítségével jogosulatlanul csökkentették a lélegeztetőgépek és maszkok értékesítése után fizetendő adót. A hatóság számításai szerint ezzel több mint 660 millió forintos kárt okoztak a költségvetésnek.

A beszerzésekből származó, több mint hárommilliárd forintos haszon egy része külföldi cégekhez került. A nyomozás szerint a pénzből az Egyesült Arab Emírségekben bejegyzett vállalkozáshoz is utaltak, más összegeket pedig készpénzben vettek fel. Az összehangolt akció során a hatóságok eddig mintegy másfél milliárd forint értékű vagyont foglaltak le, illetve helyeztek zár alá.

Az egyik üzletembert Ausztriában fogták el, a másik Indonéziában van

Az ügyben két ismert üzletember neve is előkerült. Kósa Gábor, a felszámolás alatt álló iSRV Zrt. vezérigazgatója és az OTT-ONE Nyrt. korábbi stratégiai tanácsadója ellen elfogatóparancsot adtak ki. A 48 éves férfit az osztrák hatóságok már elfogták, bár a körözés adminisztratív okokból még szerepelhet a nyilvántartásban.

A másik érintett Májer Bálint, az OTT-ONE Nyrt. egykori vezérigazgatója, aki a hatósági információk szerint Indonéziában tartózkodik. Ellene európai és nemzetközi elfogatóparancsot bocsátottak ki.

A két férfi által vezetett vállalkozások korábban jelentős szerepet játszottak a koronavírus-járvány idején lebonyolított állami egészségügyi beszerzésekben. Az OTT-ONE informatikai profilú társaságként került be a lélegeztetőgép-üzletbe, majd a hatalmas összegű állami szerződések ellenére pénzügyi nehézségekbe került, és később felszámolás alá jutott.

A beszerzések ügye még korántsem ért véget

A mostani letartóztatások a lélegeztetőgép-beszerzésekkel kapcsolatos nyomozások egyik fontos fejleményét jelentik. A NAV elsősorban a fiktív számlázást, a pénzmosást és az adóelkerülést vizsgálja, miközben a Nemzeti Nyomozó Iroda külön eljárást folytat a beszerzések esetleges túlárazása és a berendezések felhasználhatósága miatt.

Az ügy súlyát jól mutatja, hogy a járvány idején, amikor minden ország versenyt futott az életmentő eszközökért, a beszerzésekből egyes vállalkozások milliárdos nyereséget szereztek. A hatóságok most azt vizsgálják, hogyan kezelték ezt a pénzt, és milyen pénzügyi visszaéléseket követtek el a résztvevők.

A magyar állam által kifizetett 15,6 milliárd forint, a több mint hárommilliárdos haszon és a 660 milliós feltételezett adóelkerülés egyaránt jelzi, milyen jelentős összegekről van szó.

A mostani letartóztatásokkal az ügy új szakaszba lépett. A következő kérdés az, hogy a nyomozás során sikerül-e feltárni a teljes pénzügyi hálózatot, és pontosan kik, milyen szerepet játszottak a járvány idején megkötött, milliárdos állami üzletekben.