Jelentős diplomáciai fordulat történt kedden az ukrajnai háború rendezésére irányuló erőfeszítésekben. Alexander Stubb finn államfő és Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A megbeszélést Ukrajnával egyeztetve kezdeményezték, és a novemberre tervezett újabb béketárgyalások előkészítéséről is szó esett. A közvetlen kapcsolatfelvétel különösen figyelemre méltó, miután az európai vezetők többsége évek óta kerülte a tárgyalásokat Moszkvával.

A finn elnöki hivatal október 27-i közleménye szerint a két északi vezető Helsinkiből hívta fel Putyint. A beszélgetés az október 20-i oslói találkozó folytatása volt, amelyen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Steve Witkoff amerikai különmegbízott is részt vett.

Stubb és Støre elsősorban az ukrajnai háború lezárásának lehetőségeiről, a diplomáciai párbeszéd újraindításáról, valamint az európai biztonság kérdéseiről egyeztetett az orosz elnökkel. A megbeszélés kapcsolódott az Abu-Dzabiba tervezett tárgyalásokhoz, amelyeken várhatóan amerikai, ukrán és orosz képviselők vesznek részt.

A finn elnök a beszélgetést nyíltnak és érdeminek nevezte. Hangsúlyozta, hogy Finnország és Norvégia Oroszország szomszédja, ezért a háború kimenetele közvetlenül befolyásolja biztonságukat. Stubb szerint a fegyveres konfliktus befejezéséhez elengedhetetlen a közvetlen párbeszéd. A norvég miniszterelnök szintén a feszültség csökkentését sürgette, kiemelve, hogy a háború emberi és gazdasági következményei még generációkon át érezhetők lesznek.

Európa sem akar kimaradni a béketárgyalásokból

A telefonbeszélgetés jelentőségét növeli, hogy az elmúlt hónapokban elsősorban Donald Trump amerikai elnök és különmegbízottjai tartották fenn a közvetlen kapcsolatot Moszkvával. Az Európai Unióban eközben egyre komolyabb vita bontakozott ki arról, ki képviselhetné az európai érdekeket az esetleges békemegállapodás kidolgozásakor.

A Politico korábbi értesülése szerint Alexander Stubb neve is felmerült lehetséges európai tárgyalóként. Mellette szólhatnak Donald Trumphoz fűződő jó kapcsolatai, valamint Finnország Oroszországgal kapcsolatos történelmi és diplomáciai tapasztalatai. A finn és a norvég vezető azonban külön hangsúlyozta, hogy a keddi telefonbeszélgetésen kizárólag saját országa nevében vett részt, nem rendelkeztek az egész Európai Uniót képviselő felhatalmazással.

A két politikus Putyinnal folytatott egyeztetése után Zelenszkijt is tájékoztatta a történtekről és mindketten megerősítették, hogy országaik továbbra is támogatják Ukrajnát.

Moszkva nem jelezte, hogy engedne követeléseiből

A közvetlen kapcsolatfelvétel ugyan diplomáciai előrelépés, de önmagában még nem jelenti a béke közeledtét. A Reuters beszámolója szerint a Kreml a telefonbeszélgetést követően ismét hangsúlyozta, hogy bármilyen tartós rendezésnek figyelembe kell vennie Oroszország érdekeit.

Moszkva egyúttal az Európai Uniót és a NATO-t hibáztatta a háború elhúzódásáért. A nyilatkozatok alapján egyelőre nincs jele annak, hogy Putyin érdemben változtatott volna korábbi követelésein.

Az európai politikusok között ráadásul a kapcsolatfelvétel megítélése sem egységes. Mette Frederiksen dán miniszterelnök bírálta az északi vezetők kezdeményezését, és úgy vélte, Európának egységesen kellene fellépnie Oroszországgal szemben. A keddi telefonbeszélgetés mindenesetre fontos változást jelez: két, Ukrajnát következetesen támogató európai vezető közvetlenül kereste meg az orosz elnököt. A kérdés már nem csupán az, hogy szabad-e tárgyalni Putyinnal, hanem az is, hogyan lehet eredményt elérni egy olyan békefolyamatban, amelyből Európa sem szeretne kimaradni.