Újabb európai nagyvárosban készülnek az önvezető taxik bevezetésére. A Bolt, a Stellantis autógyártó és a párizsi agglomeráció vezetése megállapodott egy robotaxiprogram előkészítéséről, amelynek első tesztüzeme 2028-ban indulhat. A tervek szerint elektromos Peugeot-járművek szállítanák az utasokat, az önvezető technológiát pedig a kínai Pony.ai biztosíthatja. A francia taxis érdekképviseletek máris jelezték: nem fogadják el, hogy az új szolgáltatók a meglévő taxisengedélyek tulajdonosainak megkerülésével lépjenek piacra.

A párizsi agglomeráció, a Stellantis és a Bolt október 23-án jelentette be stratégiai együttműködését, amelynek célja az önvezető személyszállítás gyakorlati kipróbálása Franciaország egyik legforgalmasabb térségében. A projektet a Greater Paris Autonomous Driving Living Lab néven indítják el, és az Európai Bizottság ADACities kezdeményezéséhez kapcsolódva kívánják megvalósítani.

A francia La Tribune október 27-i beszámolója szerint az együttműködés jóval többről szól egy technológiai kísérletnél. A résztvevők hosszabb távon olyan üzleti modellt szeretnének kialakítani, amely lehetővé teszi az önvezető járművek kereskedelmi célú üzemeltetését. Ez azonban közvetlenül érintheti a hagyományos taxisokat és a digitális platformokon dolgozó sofőröket is, hiszen a szolgáltatás egyik legfontosabb sajátossága éppen az lenne, hogy a járműveknek nem kellene emberi vezető.

A projekt bejelentése így már most szakmai és szabályozási vitát indított Franciaországban. Miközben a technológiai vállalatok a közlekedés korszerűsítését és a szolgáltatások bővítését hangsúlyozzák, a taxis érdekképviseletek azt követelik, hogy az önvezető személyszállítás ne teremtsen újabb, a hagyományos taxisokra vonatkozó szabályoktól eltérő versenyhelyzetet.

Öt településen indulhat a tesztüzem, 2030-ra már harminc várost érinthet a szolgáltatás

A hivatalosan bejelentett tervek szerint az első önvezető járművek 2028-ban jelenhetnek meg a párizsi agglomeráció északnyugati részén. A kezdeti tesztüzem legfeljebb öt települést érintene, elsősorban Hauts-de-Seine térségében, ahol a közlekedési hálózat fejlettsége ellenére is vannak olyan útvonalak és időszakok, amikor a közösségi közlekedés nem biztosít megfelelő elérhetőséget.

A program második szakaszában már jóval nagyobb területtel számolnak. A cél az, hogy 2030-ra körülbelül harminc településen teremtsék meg az önvezető személyszállítás feltételeit, és addigra akár kereskedelmi szolgáltatás is indulhasson. A bővítés azonban nem automatikus: a szükséges hatósági engedélyek megszerzése, a biztonsági vizsgálatok és az első tesztek eredményei egyaránt befolyásolják majd a megvalósítást.

A La Tribune értesülései szerint a Roissy–Charles de Gaulle repülőtér felé vezető önvezető személyszállítási kapcsolat kialakításának lehetőségét is vizsgálják. Ez különösen érdekes fejlemény lehet a taxis szakma számára, mivel a repülőtéri fuvarok hagyományosan fontos bevételi forrást jelentenek a párizsi taxisoknak és a sofőrrel bérelhető személyautókat üzemeltető vállalkozásoknak.

A projekt hivatalos célkitűzése ugyanakkor nem a meglévő taxiszolgáltatás közvetlen kiváltása, hanem a közlekedési rendszer hiányosságainak feltérképezése. A résztvevők elsősorban a közösségi közlekedési csomópontok elérését, a kevésbé jól kiszolgált városrészek összekapcsolását, valamint az éjszakai és a csúcsidőn kívüli utazási lehetőségek bővítését emelik ki.

A program során független értékelés vizsgálja majd a járművek biztonságát, az utasok tapasztalatait, a közösségi közlekedéssel való együttműködést, valamint a szolgáltatás gazdasági és társadalmi hatásait.

Peugeot-járművek és kínai mesterséges intelligencia

Az együttműködésben a Stellantis biztosítaná az önvezető személyszállításra előkészített járműveket. A La Tribune beszámolója szerint elektromos Peugeot-kisbuszokról van szó, amelyek a gyártó úgynevezett L4-Ready platformjára épülnek.

A negyedik szintű automatizálás azt jelenti, hogy a jármű meghatározott működési körülmények között képes lehet emberi vezető nélkül közlekedni. Ez nem azonos azzal, hogy az autó bármilyen úton, bármilyen időjárási helyzetben és korlátozás nélkül önállóan vezethet. A technológia alkalmazhatóságát a jóváhagyott útvonalak, a környezeti feltételek és a hatósági engedélyek határozzák meg.

A Stellantis feladata az autók gyártása és a megfelelő műszaki alapok biztosítása lenne. A Bolt a szolgáltatás digitális rendszerének kialakítását, az utasok kiszolgálását és az üzemeltetés megszervezését vállalná, míg a párizsi agglomeráció vezetése az önkormányzatokkal és a hatóságokkal való együttműködést koordinálná.

Az önvezető technológia lehetséges beszállítójaként a kínai Pony.ai-t nevezték meg. A vállalat már jelentős tapasztalatot szerzett az autonóm közlekedési rendszerek fejlesztésében, és korábban is együttműködött a Bolttal és a Stellantisszal. A párizsi projekt hivatalos közleménye ugyanakkor egyelőre potenciális technológiai partnerként hivatkozik rá, vagyis a végleges beszállítói konstrukciót nem jelentették be.

A kínai technológia alkalmazása Franciaországban külön vitát váltott ki. A La Tribune szerint az iparági szereplők egy része aggályosnak tartja, hogy egy európai nagyváros önvezető személyszállítási rendszerének kulcsfontosságú technológiáját nem európai vállalat biztosíthatja.

A kérdés nem csupán gazdasági természetű. Az önvezető járművek működéséhez nagy mennyiségű érzékelési és közlekedési adat feldolgozása szükséges, ezért a személyes adatok védelme, a kiberbiztonság és az érzékeny információk kezelése is meghatározó szerepet kap az engedélyezés során. A francia szabályozási követelmények teljesítése nélkül a járművek nem kezdhetik meg a szolgáltatást.

A taxisok elsőbbséget követelnek a robotaxik üzemeltetésében

A párizsi bejelentésre a francia taxis érdekképviseletek is reagáltak. A La Tribune értesülései szerint a legfontosabb szakmai szervezetek azt kérik a kormánytól, hogy az önvezető taxik üzemeltetési engedélyeit elsősorban a már meglévő taxisengedélyek tulajdonosai kaphassák meg.

Az érdekképviseletek álláspontja szerint nem lenne elfogadható, ha a hagyományos taxisoknak továbbra is teljesíteniük kellene a rájuk vonatkozó szakmai, működési és adózási követelményeket, miközben az önvezető járműveket üzemeltető új piaci szereplők eltérő feltételekkel kínálhatnának hasonló szolgáltatást.

A szervezetek ezért azonos versenyfeltételeket és adózási szabályokat követelnek. Emellett azt is szeretnék elérni, hogy a technológiai átállás során a jelenlegi taxisok lehetőséget kapjanak új munkakörök betöltésére, például az önvezető flották távfelügyeletében vagy a járművek karbantartásában.

A francia taxisok egyik érdekképviselete, az UNIT arra is felhívta a figyelmet, hogy az európai nagyvárosok közlekedési helyzete jelentősen eltér az amerikai példáktól. Franciaországban és más európai országokban sok helyen már most is kiterjedt közösségi közlekedési hálózat működik, ezért szerintük különösen indokolt megvizsgálni, hogy valóban szükség van-e további személyszállító járművekre.

A taxisok attól tartanak, hogy a robotaxik megjelenése nem feltétlenül új utazási igényeket szolgálna ki, hanem a jelenlegi személyszállítási piac bevételeit osztaná újra. Ebben az esetben a technológiai fejlődés közvetlenül érintené azoknak a vállalkozóknak a megélhetését, akik korábban jelentős összegeket fektettek taxisengedélyekbe, gépkocsikba és a szolgáltatás működtetésébe. A szakmai szervezetek ezért már a tesztprogram megkezdése előtt részt kívánnak venni a szabályozási feltételek kialakításában.

A Bolt számára a sofőr nélküli közlekedés új üzleti lehetőséget jelent

A párizsi együttműködés különösen érdekes a Bolt szerepe miatt. A vállalat jelenlegi európai személyszállítási tevékenysége nagyrészt olyan gépkocsivezetőkre épül, akik a platformon keresztül kapnak megrendeléseket. Az önvezető technológia elterjedése azonban hosszabb távon alapvetően megváltoztathatja ezt az üzleti modellt.

A robotaxik esetében a személyszállítás közvetlenül a járműflotta üzemeltetésére és a digitális rendelési rendszerre épülhetne, emberi gépkocsivezető nélkül. Ez csökkentheti a sofőrök rendelkezésre állásától való függőséget, ugyanakkor új költségeket és feladatokat is jelentene a vállalatok számára. Az önvezető járművek beszerzése, karbantartása, felügyelete és biztosítása jelentős beruházásokat igényel.

Egyelőre azt sem lehet megállapítani, hogy a robotaxik üzemeltetése mikor válhat gazdaságosabbá a hagyományos személyszállításnál. Ehhez a technológiai költségek, a kihasználtság, a biztosítási feltételek és a hatósági követelmények alakulását is figyelembe kell venni.

A Bolt azonban már több európai országban készül az autonóm közlekedés tesztelésére. A vállalat a Stellantisszal és a Pony.ai-jal Luxemburgban is együttműködik egy önvezető mobilitási programban, Madridban pedig 2027-re terveznek hasonló teszteket.

A párizsi projekt így egy szélesebb európai terjeszkedési stratégia részeként értelmezhető. A vállalat nem csupán egyetlen városban szeretné kipróbálni az új technológiát, hanem olyan működési modellt keres, amely később más európai piacokon is alkalmazható lehet. A kérdés az, hogy a hagyományos taxisok és a platformokon dolgozó sofőrök milyen szerepet kaphatnak ebben az átalakulásban.

A jogszabályok egyelőre akadályozzák a teljesen sofőr nélküli szolgáltatást

A robotaxik széles körű elterjedésének nemcsak technológiai, hanem jelentős jogi akadályai is vannak. Franciaországban a teljesen vezető nélküli, kereskedelmi célú személyszállítás engedélyezése továbbra is összetett kérdés, és a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé, hogy a vállalatok egyszerűen forgalomba állítsanak egy önvezető taxiflottát.

A párizsi program ezért először ellenőrzött körülmények között vizsgálná a technológia működését. A résztvevőknek bizonyítaniuk kell majd, hogy a járművek biztonságosan közlekednek, megfelelően reagálnak a váratlan forgalmi helyzetekre, és működésük megfelel az adatvédelmi, valamint a közlekedésbiztonsági követelményeknek.

A francia hatóságoknak emellett azt is el kell dönteniük, hogy milyen engedélyezési rendszerben működhetnek az önvezető személyszállító járművek, és milyen kapcsolatban áll majd ez a hagyományos taxi- és VTC-szabályozással.

Ez a döntés alapvetően meghatározhatja a francia taxis piac jövőjét. Ha az önvezető járművek a meglévő taxisengedélyektől függetlenül működhetnek, új versenytársak jelenhetnek meg a piacon. Ha viszont az üzemeltetésüket a jelenlegi engedélyrendszerhez kötik, a technológiai fejlődésből a hagyományos taxisvállalkozások is részesedhetnek. A párizsi robotaxiprogram tehát egyelőre nem a taxisok leváltásáról szóló kész döntés, hanem egy olyan technológiai és szabályozási folyamat kezdete, amely néhány éven belül alapvetően átalakíthatja az európai személyszállítási piacot. A francia taxisok már most szeretnék elérni, hogy ennek az átalakulásnak ne kizárólag elszenvedői, hanem résztvevői is lehessenek.