Újabb súlyos fordulat következett be a Balázs Attila érdekeltségébe tartozó Bayer Construct történetében. A Budapesti Értéktőzsde október 27-től felfüggesztette a csődeljárás alatt álló építőipari vállalat kötvényeinek kereskedését, miután a társaság nem teljesítette a befektetők tájékoztatására vonatkozó kötelezettségeit. A cégnek október 21-én tőketörlesztési kötelezettsége keletkezett, arról azonban nem közölt információt, hogy a kifizetés megtörtént-e. Az ügy különösen figyelemre méltó, mert a Tiborcz István üzlettársaként is ismert Balázs Attila vállalata korábban a Magyar Nemzeti Bank Növekedési kötvényprogramjában jutott finanszírozáshoz.

A Budapesti Értéktőzsde október 26-án meghozott határozatával a következő kereskedési naptól leállította a Bayer NKP Kötvény 2031/I. elnevezésű értékpapír kereskedését az XBond piacon. A döntés határozatlan időre szól, vagyis a kötvényekkel addig nem lehet az érintett tőzsdei kereskedési rendszerben üzletet kötni, amíg a felfüggesztés okai meg nem szűnnek, és a BÉT nem rendelkezik a kereskedés visszaállításáról.

A tőzsde intézkedése nem előzmények nélküli. A Bayer Construct augusztus végén csődvédelmet kért, szeptember 29-én pedig már arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy a Fővárosi Törvényszék elrendelte a társaság csődeljárását. A vállalat pénzügyi helyzete tehát már korábban is kérdéseket vetett fel, az októberi fejlemény azonban újabb bizonytalanságot hozott a kötvénytulajdonosok számára.

A legnagyobb probléma ezúttal nem önmagában a csődeljárás ténye, hanem az, hogy a vállalat a kötvényekkel kapcsolatos lényeges fizetési információkat sem hozta nyilvánosságra. Márpedig egy olyan társaságnál, amelynek pénzügyi kötelezettségeit a befektetőknek folyamatosan értékelniük kell, a megfelelő tájékoztatás nem puszta adminisztrációs formaság, hanem a piac működésének alapfeltétele.

Október 21-én kellett volna törleszteni, de a befektetők nem kaptak tájékoztatást

A Bayer Construct a kötvények kibocsátásához kapcsolódó, 2022 januárjában jóváhagyott dokumentációban vállalta, hogy 2026-tól kezdődően minden év október 21-én tőketörlesztést teljesít. Az idei esedékesség tehát már bekövetkezett, a társaság azonban a BÉT megállapítása szerint nem tett közzé tájékoztatást sem a teljesítésről, sem az esetleges elmaradásról és annak okairól.

Ez fontos különbség: a tőzsdei határozat a tájékoztatás hiányát állapította meg, nem pedig önmagában azt, hogy bizonyítottan elmaradt a teljes törlesztés. A befektetők szempontjából azonban már az információhiány is komoly probléma, hiszen megfelelő adatok nélkül nem lehet megbízhatóan értékelni a kötvényekhez kapcsolódó kockázatokat.

A BÉT szerint a vállalat az esetleges bennfentes információk közzétételével kapcsolatos előírásoknak sem tett eleget. A piac működtetője ezért úgy ítélte meg, hogy a kötvénykereskedés folytatása a befektetők érdekeit veszélyeztetheti, illetve kétségessé válhat a rendezett és átlátható kereskedés biztosítása.

A tőzsde többször figyelmeztette a céget, mégsem történt meg az adatok rendezése

A határozatból egy további mulasztás is kiderül. A Bayer Construct a csődeljárás elrendelése után nem kezdeményezte, hogy a tőzsdei értékpapírlistán is átvezessék a társaság nevéhez kapcsolódó, csődeljárásra utaló "cs.a." megjelölést. A BÉT dokumentuma szerint a céget többször is megkeresték telefonon és e-mailben, de a szükséges változtatást ennek ellenére sem kérelmezte. A tőzsde ezért a kereskedés felfüggesztése mellett külön felszólította a társaságot az elmaradt adatszolgáltatások és a nyilvántartási módosítás haladéktalan pótlására.

Az intézkedés különösen kedvezőtlen képet fest a vállalat helyzetéről. Egy csődeljárás alatt álló társaság esetében ugyanis éppen a hitelezőkkel, befektetőkkel és piaci szereplőkkel folytatott átlátható kommunikáció volna az egyik legfontosabb feladat. A Bayer Construct esetében a tőzsde hivatalosan is megállapította, hogy ez a kötelezettség több ponton sérült.

Matolcsy György jegybanki programjában jutott kötvényfinanszírozáshoz a vállalat

Az ügy hátterét tovább árnyalja, hogy a Bayer Construct kötvényei a Magyar Nemzeti Bank egykori Növekedési kötvényprogramjához kapcsolódnak. A Matolcsy György jegybankelnöksége idején elindított konstrukció célja az volt, hogy a vállalatok a hagyományos bankhitelek mellett kötvénykibocsátással is hosszabb távú finanszírozáshoz juthassanak.

A program keretében a jegybank maga is jelentős mennyiségű vállalati kötvényt vásárolt, így a részt vevő cégek kedvezőbb finanszírozási lehetőségekhez juthattak. Ez azonban nem jelentette azt, hogy a kötvénykibocsátással járó kötelezettségek megszűntek volna, vagy hogy a vállalatok mentesülhettek volna a befektetők tájékoztatása alól.

A Bayer Construct jelenlegi helyzete ezért a vállalati kötvénypiac szempontjából is figyelmet érdemel. A csődeljárás, a kötvénytörlesztés körüli bizonytalanság és a kereskedés felfüggesztése együttesen azt mutatják, milyen kockázatok jelentkezhetnek akkor, amikor egy korábban jelentős finanszírozási lehetőségekhez jutó vállalat pénzügyi nehézségekbe kerül.

Tiborcz István üzlettársának vállalatáról van szó

A Bayer Construct tulajdonosa, Balázs Attila a magyar építőipar ismert szereplője, akinek üzleti kapcsolatai között Tiborcz István, Orbán Viktor veje is megjelent. A vállalat neve az elmúlt években több jelentős ingatlanfejlesztés és építőipari beruházás kapcsán is felbukkant. A politikailag ismert üzleti kapcsolatok ugyanakkor nem változtatnak a tőzsdei döntés lényegén: a felfüggesztés konkrét oka a Bayer Construct közzétételi kötelezettségeinek megsértése volt. A határozat nem állapít meg felelősséget a vállalat tulajdonosának üzleti partnereivel szemben, és nem vonható le belőle olyan következtetés sem, hogy más, vele kapcsolatban álló társaságok pénzügyi helyzete szükségszerűen érintett lenne.

A Bayer Construct ügye mindenesetre azt jelzi, hogy a korábban jelentős piaci szereplőnek számító építőipari vállalat jelenleg komoly pénzügyi és működési nehézségekkel küzd. A tőzsdei szankció pedig tovább növeli a hitelezők és befektetők számára a helyzet átláthatóságával kapcsolatos kérdéseket.

Mi következhet a csődeljárás és a tőzsdei felfüggesztés után?

A Bayer Construct csődeljárásának célja, hogy a társaság egyezségre juthasson hitelezőivel, és rendezhesse fennálló tartozásait. A csődeljárás tehát nem azonos a felszámolással, és önmagában nem jelenti azt, hogy a vállalat végleg megszűnik működni. Az viszont már a hitelezőkkel folytatott tárgyalások és a cég pénzügyi lehetőségeinek függvénye, hogy sikerül-e elfogadható rendezési megoldást találni.

A kötvények kereskedésének felfüggesztése szintén nem jelenti automatikusan az értékpapírok megszűnését vagy a bennük megtestesülő követelések elvesztését. A befektetők jogai és a visszafizetési lehetőségek a kötvényfeltételektől, a csődeljárás eredményétől és az esetleges hitelezői megállapodástól függenek.

A BÉT határozata egyértelművé teszi, hogy a kereskedés akkor indulhat újra, ha megszűnnek a felfüggesztés okai. Ehhez mindenekelőtt az elmaradt tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésére van szükség, a kereskedés visszaállításáról azonban külön tőzsdei döntés születhet.

A következő hetek legfontosabb kérdése így az lesz, hogy a Bayer Construct képes-e rendezni a hitelezőivel fennálló viszonyát, és egyértelműen beszámolni a kötvényekhez kapcsolódó fizetési kötelezettségeinek teljesítéséről. A csődvédelmet már megkapta a vállalat. A befektetők bizalmának visszaszerzése azonban ennél jóval nehezebb feladat lehet, különösen akkor, ha a tőzsdének már a legalapvetőbb tájékoztatások pótlását is határozattal kell kikényszerítenie.