November első felében újraindulhatnak az ukrajnai háború lezárását célzó közvetlen béketárgyalások, méghozzá az Egyesült Arab Emírségek fővárosában, Abu-Dzabiban. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken bejelentette, hogy Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok képviselői háromoldalú egyeztetést terveznek, amelyen az Európai Unió egyelőre nem kap helyet. A bejelentés különös jelentőséget ad annak a diplomáciai folyamatnak, amelyben Washington ismét közvetlen közvetítőként lép fel Moszkva és Kijev között. Brüsszel ugyanakkor európai részvételre számít a következő tárgyalási szakaszban, miközben az ukrán vezetés szerint a békéhez vezető út egyik legfontosabb feltétele a hosszú távú biztonsági garanciák rendezése lesz.

Újabb lendületet kaphat az ukrajnai háború befejezését célzó diplomáciai folyamat, miután a Kreml pénteken megerősítette a novemberre tervezett háromoldalú egyeztetés előkészítését. Dmitrij Peszkov szerint a tárgyalások helyszíne Abu-Dzabi lehet, a megbeszéléseket pedig november első felében kívánják megtartani. A találkozó pontos időpontját és a delegációk összetételét még nem hozták nyilvánosságra, az azonban már körvonalazódik, hogy a résztvevők elsőként szakértői szinten próbálnák közelíteni egymáshoz az álláspontokat. A tervek szerint az Egyesült Államok közvetítésével orosz és ukrán tárgyalók ülnének egy asztalhoz, hogy megvitassák a háború lezárásának legfontosabb feltételeit.

Peszkov hangsúlyozta, hogy az egyeztetések központi kérdése Oroszország és Ukrajna jövőbeli biztonságának garantálása lesz. Moszkva álláspontja szerint nem elegendő pusztán a harci cselekmények ideiglenes felfüggesztése, hanem olyan hosszú távú megállapodásra van szükség, amely a konfliktus politikai és biztonsági hátterét is rendezi. A Kreml szóvivője szerint enélkül nem képzelhető el átfogó békemegállapodás, ezért az orosz fél már a tárgyalások kezdeti szakaszában napirendre kívánja venni a háború utáni biztonsági rendszert.

Egyelőre háromoldalú tárgyalásokat terveznek, Brüsszel nem szerepel a résztvevők között

A pénteki bejelentés egyik legfontosabb eleme, hogy az abu-dzabi egyeztetésen jelen állás szerint nem vesz részt önálló európai uniós delegáció. Peszkov újságírói kérdésre kijelentette, hogy a tervezett novemberi forduló háromoldalú lesz, vagyis kizárólag Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok képviselőinek részvételével számolnak. Az Európai Unió esetleges későbbi bevonásáról azt mondta, hogy annak indokoltsága Brüsszel álláspontjától is függ majd.

A Kreml szóvivője ugyanakkor elismerte, hogy az európai biztonsági rendszer átfogó rendezése más résztvevők bevonása nélkül nem lehetséges. Ez arra utal, hogy a novemberi találkozó egy hosszabb tárgyalássorozat első szakasza lehet, amelynek későbbi fordulóiban az európai országok is szerepet kaphatnak.

Brüsszelből mindenesetre más hangsúlyú üzenet érkezett. Az Európai Bizottság pénteki sajtótájékoztatóján a szóvivők arról beszéltek, hogy az uniós intézmények továbbra is részt vesznek a békefolyamatban, és képviseletükre számítanak a következő magas szintű egyeztetéseken. A Bizottság szerint a tárgyalások több helyszínen, különböző formátumokban zajlanak, ezért az európai szerepvállalás nem kizárólag az abu-dzabi háromoldalú találkozón múlik.

A diplomáciai helyzet tehát egyelőre egyértelmű: Moszkva novemberre orosz–ukrán–amerikai egyeztetést tervez, az Európai Unió pedig szeretne részt venni a békefolyamat következő szakaszaiban. A konkrét tárgyalási formátum körül azonban még egyeztetések zajlanak.

Witkoff Oslóban Zelenszkijjel, Szentpéterváron Putyinnal egyeztetett

A novemberi találkozó előkészítését intenzív diplomáciai tárgyalások előzték meg. Steve Witkoff, Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja október 20-án Oslóban találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A megbeszélésen Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök és Alexander Stubb finn elnök is részt vett. Az amerikai fél a háború lezárását célzó javaslatokról és a közvetlen orosz–ukrán tárgyalások újraindításának lehetőségéről egyeztetett az ukrán és európai partnerekkel.

Witkoff másnap Szentpétervárra utazott, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalt. A találkozón az amerikai különmegbízott bemutatta Washington rendezési elképzeléseit, az orosz elnök pedig jelezte, hogy kész újraindítani a háromoldalú egyeztetéseket. Jurij Usakov, Putyin külpolitikai tanácsadója a megbeszélést követően november 10-e körüli időpontot említett lehetséges tárgyalási dátumként.

Az Axios amerikai hírportál értesülései szerint az oslói és a szentpétervári találkozókat követően mind az ukrán, mind az orosz fél elfogadta a közvetlen, amerikai közvetítéssel zajló egyeztetések folytatásának tervét. A diplomáciai folyamatba Jared Kushner, Donald Trump veje is bekapcsolódott, aki Witkoffal együtt vett részt a kapcsolatfelvételekben.

Abu-Dzabi nem először szolgálna a tárgyalások helyszínéül. Az idei év elején, januárban és februárban már rendeztek amerikai közvetítéssel orosz–ukrán egyeztetéseket az Egyesült Arab Emírségekben, később pedig Genfben folytatódtak a megbeszélések. Ezek a fordulók azonban nem vezettek átfogó megállapodáshoz, a diplomáciai folyamat pedig hónapokra megtorpant.

Kijev európai részvételt és hosszú távú biztonsági garanciákat akar

Volodimir Zelenszkij pénteken maga is megerősítette, hogy Ukrajna kész részt venni a november első felére tervezett abu-dzabi tárgyalásokon. Az ukrán elnök a Hudson Institute amerikai kutatóintézet rendezvényén, videókapcsolaton keresztül beszélt a diplomáciai előkészületekről, és reményét fejezte ki, hogy a szakértői szintű egyeztetéseket később a három ország vezetőinek találkozója követheti.

Kijev szerint a háború lezárása elképzelhetetlen megfelelő biztonsági garanciák nélkül. Zelenszkij olyan megállapodást szeretne, amely hosszú távon biztosítja Ukrajna védelmi képességeit, és legalább tíz évre megfelelő finanszírozást garantál az ukrán hadsereg fenntartásához. Az ukrán elnök hangsúlyozta az európai partnerek bevonásának fontosságát is, hiszen szerinte az európai biztonság jövőjéről nem lehet az érintett országok részvétele nélkül végleges döntéseket hozni.

A tárgyalások egyik lehetséges témája az energetikai infrastruktúra elleni támadások kölcsönös beszüntetése lehet. Korábban olyan elképzelések is felmerültek, amelyek szerint Moszkva és Kijev vállalná, hogy nem támadja egymás erőműveit, olajfinomítóit és más létfontosságú energetikai létesítményeit. Szóba került a fekete-tengeri kereskedelmi hajózás biztonságának megerősítése is, amelynek különösen fontos szerepe van az ukrán gabonaexport és a nemzetközi élelmiszer-ellátás szempontjából.

Az RBC-Ukraine értesülései szerint azonban az ukrán vezetés egyelőre nem számít gyors áttörésre az energetikai tűzszünet ügyében. Kijev már azt is előrelépésnek tekintené, ha a hónapok óta akadozó tárgyalási folyamat ismét rendszeressé válna, és a felek meg tudnának állapodni a feszültség mérséklését szolgáló első intézkedésekről.

A következő hetekben eldőlhet, sikerül-e valódi békefolyamatot indítani

Az abu-dzabi találkozó előkészítése az ukrajnai háború ötödik évében történik, amikor a harcok továbbra is súlyos emberi és gazdasági veszteségeket okoznak. A szemben álló felek álláspontja több alapvető kérdésben jelentősen eltér, különösen az elfoglalt területek jövője, Ukrajna katonai szövetségi kapcsolatai és a háború utáni biztonsági garanciák tekintetében. Moszkva tartós biztonsági rendezést követel, Kijev pedig azt szeretné elérni, hogy egy esetleges tűzszünet ne teremtsen lehetőséget újabb orosz támadásra.

Az Egyesült Államok ismét központi szerepet vállal a közvetítésben, miközben Európa helye a tárgyalóasztalnál továbbra is egyeztetés tárgya. A novemberi találkozó eredményessége nemcsak az orosz és ukrán álláspont közeledésétől függ, hanem attól is, hogy Washington képes lesz-e olyan rendezési javaslatot kialakítani, amelyet mindkét fél elfogadhatónak tart.

A november első felére tervezett abu-dzabi tárgyalás így az elmúlt hónapok egyik legfontosabb diplomáciai eseménye lehet. Egyelőre Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok készül közös tárgyalóasztalhoz, miközben Brüsszel saját részvételét szorgalmazza. A legnagyobb kérdés azonban továbbra is az, hogy a diplomáciai egyeztetésekből sikerül-e olyan konkrét megállapodásokat kialakítani, amelyek valóban közelebb hozzák az ukrajnai háború lezárását.