Újabb politikai vitát váltott ki Németországban, hogy Alsó-Szászországban több, az Alternatíva Németországnak (AfD) párt színeiben induló jelöltet is kizártak a helyi választásokból.

A döntések hátterében a tartományi belügyminisztérium és az Alkotmányvédelmi Hivatal jelentései állnak, ugyanakkor több jogász szerint önmagában a párttagság nem lehet elegendő indok egy jelölt kizárására.

Több jelöltet is eltiltottak

Az elmúlt napokban Wilhelmshavenben Thorsten Morisse, Herzberg am Harzban Justin Vogel, míg Nörten-Hardenbergben Reinhild Goes jelöltsége került veszélybe vagy utasították el.

A választási bizottságok azzal indokolták döntéseiket, hogy a rendelkezésükre álló információk alapján nem látható teljes bizonyossággal, hogy az érintettek minden körülmények között a szabad demokratikus alkotmányos rend mellett állnak ki.

A kifogások között szerepeltek korábbi pártfunkciók, ifjúsági szervezetekben betöltött tisztségek, valamint olyan politikai rendezvényeken való részvétel is, amelyeket a hatóságok kockázatosnak ítéltek.

Szigorodott az ellenőrzés

Alsó-Szászországban idén tavasszal módosították az önkormányzati választási szabályokat. Az új rendelkezések lehetővé teszik, hogy a választási szervek a jelöltek alkotmányos alkalmasságát szélesebb körben vizsgálják, és szükség esetén figyelembe vegyék a belföldi hírszerzés megállapításait is.

A tartomány vezetése ezt a demokrácia önvédelmének fontos eszközeként indokolja.

Jogászok szerint vitatható a gyakorlat

Az ügy azonban komoly szakmai vitát is kiváltott. Volker Boehme-Neßler alkotmányjogász szerint egy választási indulás megtiltásához konkrét, bizonyítható alkotmányellenes cselekményekre vagy kijelentésekre lenne szükség.

Álláspontja szerint egy olyan politikai párt tagsága, amelyet a német jog nem tiltott be, önmagában nem elegendő egy jelölt kizárásához.

A politikai vita tovább folytatódik

Nem ez az első eset, hogy AfD-s politikusokat választási eljárás során kizárnak. Korábban Martin Sichert parlamenti képviselő indulását is megakadályozták egy helyi választáson.

Az eset ismét ráirányította a figyelmet arra a kérdésre, hogy hol húzódik a határ a demokratikus önvédelem és a politikai verseny korlátozása között.