Januártól csaknem tízszeresére emelkedik a lakossági villamosenergia-elosztás alapdíja, a Tisza-kormány azonban a felháborodást követően bejelentette, hogy a többletköltséget átvállalja. Hortay Olivér országgyűlési képviselő szerint az intézkedés egyik legnagyobb nyertese a német E.ON lehet, amely évente mintegy 40 milliárd forintos többletbevételhez juthat. A lakosság tehát a kormány ígérete szerint nem fizet többet a villanyszámlán, a megemelt díjakat viszont valakinek így is finanszíroznia kell.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal november 16-án közzétett határozata szerint 2027. január 1-jétől a legtöbb háztartást érintő kategóriákban az éves nettó elosztói alapdíj 1446 forintról 14 376 forintra emelkedik. Ez csaknem tízszeres növekedés, miközben egyes fogyasztásarányos díjelemek csökkennek. A változás bejelentése után napokig bizonytalan volt, hogy a lakosságnak ténylegesen mennyivel kell majd többet fizetnie.
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter csütörtökön közölte, hogy a családok villanyszámlája nem emelkedik, a kormány ugyanis kompenzálja az alapdíj növekedését. A minisztérium pénteken megerősítette, hogy az állam átvállalja a többletet, a jóváírás pedig megjelenik a számlákon. A megoldás azonban újabb kérdést vetett fel: ha a fogyasztók helyett az állam fizet, honnan kerül elő a pénz?
Hortay Olivér szerint a válasz egyszerű. A költségvetésből, vagyis végső soron az adófizetőktől.
Hortay Olivér: az E.ON évi 40 milliárd forinthoz juthat
A fideszes országgyűlési képviselő Facebook-videójában arra hívta fel a figyelmet, hogy a kompenzáció nem szünteti meg a megemelt alapdíjakból származó bevételt. A szolgáltatói oldalon a magasabb díj továbbra is megjelenik, csupán a lakosság helyett az állam vállalja annak finanszírozását.
Hortay számításai szerint a német E.ON-hoz évente mintegy 40 milliárd forint többletbevétel kerülhet. Ez egyelőre a képviselő becslése, amelynek pontos alátámasztásához az érintett fogyasztási helyek számát és a díjrendszer egyéb változásainak hatását is vizsgálni kell. Az alapdíj-emelés ténye ugyanakkor a hivatalos határozatból is egyértelműen megállapítható.
A képviselő szerint a konstrukció végén az energiacég megkapja a magasabb díjat, csak éppen közvetlenül a háztartások helyett közvetetten az adófizetők finanszírozzák azt.
A kompenzáció árát is meg kell fizetni
A kormány álláspontja szerint a lakosság védelme biztosított, hiszen a villamos energia egységára változatlan marad, és az alapdíjemelés többletét is jóváírják. Kapitány István emellett a vállalkozások rendszerhasználati díjainak átlagosan 55 százalékos csökkentését jelentette be. A díjrendszer átalakításának tehát vannak olyan elemei is, amelyek mérséklik a gazdasági szereplők terheit.
A lakossági kompenzáció finanszírozásának kérdése ettől még megkerülhetetlen. Ha az állam a megemelt alapdíjak különbözetét közpénzből téríti meg, annak költségvetési fedezetét is biztosítani kell. Azt pedig egyelőre nem részletezték, hogy ez pontosan milyen forrásból történik, és mennyibe kerül majd éves szinten.
A Hortay által említett 40 milliárd forint nagyságrendű összeg különösen indokolttá teszi az elszámolás nyilvánosságát. A díjváltozásokból származó bevétel ráadásul nem azonos automatikusan a szolgáltató nyereségével, hiszen a hálózatüzemeltetés költségeit és a többi díjelem változását is figyelembe kell venni.
A kormány most azt ígéri, hogy a családok nem érzik meg az alapdíj tízszeresére emelését. A költségvetés azonban nem feneketlen kassza, a kompenzációra fordított pénznek pedig más felhasználási lehetősége is lenne. Éppen ezért a megemelt díjak tényleges kedvezményezettjeit és az állami átvállalás teljes költségét is érdemes lenne tételesen bemutatni. Mert attól, hogy egy összeget nem a villanyszámlán fizetnek meg a magyarok, még nem válik ingyenessé.


