Hiába kapott engedélyt a NATO-tól egy svéd Gripen vadászgép pilótája a lengyel légteret megsértő orosz robotrepülőgép megsemmisítésére, végül nem nyitott tüzet. A lengyel katonai vezetés szerint a rendkívül kedvezőtlen időjárási körülmények miatt nem sikerült egyértelműen azonosítani a célpontot. Eközben Donald Tusk lengyel miniszterelnök szándékos orosz provokációról beszél, miután péntek hajnalban két rakéta és egy drón zuhant le Lengyelország délkeleti részén.
A november 20-i légtérsértések az Ukrajna ellen végrehajtott nagyszabású orosz légitámadással egy időben történtek. A lengyel hatóságok három helyszínen, Nowy Lipowiec, Rudnik nad Sanem és Mołodycz térségében kezdtek vizsgálatot, miután a beérkezett jelentések szerint két rakéta és egy sugárhajtású drón csapódott be az ország területén. A lengyel védelmi minisztérium az egyik eszközt orosz H–101-es manőverező robotrepülőgépként azonosította, a többi objektum pontos besorolásának tisztázása pedig a vizsgálatok részét képezi.
A lengyel légvédelem az incidensek idején fokozott készültségben működött. Lengyel F–16-osok és svéd Gripenek emelkedtek a levegőbe, a műveletet pedig a NATO németországi, uedemi légi műveleti központjából felügyelték. Ireneusz Nowak tábornok, a lengyel fegyveres erők műveleti parancsnoka szerint az egyik svéd vadászgép megpróbálta elfogni a H–101-es rakétát, és a pilóta engedélyt is kapott a fegyverhasználatra. A célpontot azonban a rendkívül nehéz időjárási viszonyok között sem vizuálisan, sem a rendelkezésére álló rendszerekkel nem sikerült kellő bizonyossággal azonosítania, ezért nem indította el a rakétáját.
A lengyel katonai vezetés magyarázata szerint a fegyverhasználat feltételei végül nem teljesültek. A Gripen pilótája tehát a kapott felhatalmazás ellenére sem hajthatta végre biztonsággal az elfogást. A történtek ugyanakkor komoly kérdéseket vetnek fel a lengyel légvédelem hatékonyságával kapcsolatban, különösen annak fényében, hogy a légtérbe berepülő objektumok végül az ország területén csapódtak be.
Donald Tusk szerint szándékos orosz provokáció történhetett
Donald Tusk lengyel miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy a lengyel hatóságok és külföldi partnereik egyaránt orosz eredetűnek tartják a lezuhant légi eszközöket. A kormányfő szerint az incidensek időzítése és helyszíne arra utalhat, hogy Moszkva tudatos provokációt hajtott végre.
A három becsapódási helyszín ugyanis egy olyan térség közelében található, ahol az Ukrajnát támogató országok részvételével nemzetközi hadgyakorlat zajlik. A KOALICJA 26.2 elnevezésű gyakorlaton az európai szövetségesek egy esetleges ukrajnai békemisszióhoz kapcsolódó feladatokra készülnek. A lengyel vezetés szerint ezért különösen figyelemre méltó, hogy a légtérsértések éppen ebben az időszakban történtek.
A szándékosság ugyanakkor egyelőre a lengyel kormány értékelése, nem lezárt vizsgálati megállapítás. A hatóságok a becsapódási helyszíneken folytatják a roncsok vizsgálatát, amelynek eredményei segíthetnek tisztázni az eszközök pontos eredetét és repülési útvonalát.
Tusk az eseményeket követően egyeztetett Mark Rutte NATO-főtitkárral és több európai vezetővel is. A NATO támogatásáról biztosította Lengyelországot, a katonai készültséget pedig a légtérsértések után is fenntartották.
Riadót rendeltek el, de a hadgyakorlatot nem állították le
A péntek hajnali események miatt a lengyel Kormányzati Biztonsági Központ a veszélyeztetett délkeleti térségekben lakossági riasztást adott ki, és arra kérte az embereket, hogy szükség esetén keressenek menedéket. A figyelmeztetést néhány órával később visszavonták, miután a közvetlen fenyegetés megszűnt.
Władysław Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter közölte, hogy a történtek ellenére folytatják a nemzetközi hadgyakorlatot. A lengyel vezetés egyúttal a NATO keleti szárnyának légvédelmi megerősítését is szorgalmazza, mivel az ukrajnai háború közelsége egyre nagyobb biztonsági kihívást jelent.
A pénteki incidens legkellemetlenebb részlete kétségtelenül az, hogy a NATO rendelkezésére állt egy fegyverhasználatra felhatalmazott vadászgép, az orosz robotrepülőgépet mégsem sikerült megsemmisíteni. A lengyel katonai vezetés szerint ennek oka az időjárás és a célazonosításhoz szükséges feltételek hiánya volt. Miközben Varsó szándékos provokációt emleget, a történtek arra is figyelmeztetnek, hogy a szövetséges légvédelemnek a legnehezebb körülmények között is képesnek kell lennie a veszélyes légi célpontok kezelésére.


