Újabb súlyos állítás látott napvilágot a Budapesti Dr. Manninger Jenő Baleseti Központból távozó 13 szakápoló ügyében. Az egészségügyi dolgozókat tömörítő, mintegy 19 ezer tagú Facebook-közösségben megjelent bejegyzés szerint egyes fővárosi intenzív osztályokon megtilthatták a felmondott szakemberek alkalmazását. A közösség Hegedűs Zsolt egészségügyi minisztertől vár magyarázatot az állítólagos tiltólistákra, valamint arra, hogy kórházi vezetők valóban figyelik-e a munkakörülmények miatt panaszkodó dolgozók közösségi médiás tevékenységét.
Az 1001 nővér – Felmondjuk a csendet Facebook-csoportban közzétett beszámoló szerint a baleseti központból távozó szakápolók más fővárosi egészségügyi intézményekben is akadályokba ütközhetnek. A bejegyzés szerzője úgy értesült, hogy egyes klinikai intenzív osztályokon kifejezetten megtiltották a 13 érintett dolgozó felvételét. Az állítás független megerősítése egyelőre nem ismert.
A szakápolók felmondásának hátterében jelentős bérkülönbségek és egy elmaradt béremelés áll. A dolgozók korábbi beszámolói szerint az egyes munkavállalók keresete között havi bruttó 180–260 ezer forintos eltérések is előfordulnak, miközben a november 1-jére ígért húszszázalékos béremelést állításuk szerint nem kapták meg.
A 13 szakápoló felmondását az intézmény vezetése korábban megerősítette, és elismerte a bérrendezés szükségességét. Egyeztetést is kezdeményeztek az érintettekkel, a történtek azonban újabb kérdéseket vetnek fel az egészségügyi dolgozók helyzetéről és munkavállalási lehetőségeiről.
Hegedűs Zsolttól várnak magyarázatot az állítólagos tiltásra
A Facebook-bejegyzés szerzője közvetlenül Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszterhez fordult, felidézve a tárcavezető regionális együttműködésről és az egészségügyi intézmények közötti koordinációról szóló korábbi nyilatkozatait.
A szerző szerint nehezen egyeztethető össze az együttműködés gondolatával, ha az egyik intézményből távozó, megfelelő szakképzettséggel rendelkező dolgozókat más kórházak nem alkalmazhatják. Különösen akkor, amikor az intenzív osztályokon tapasztalható szakemberhiány már a betegellátás működését is veszélyeztetheti.
A bejegyzés ironikusan fogalmazta meg a helyzet ellentmondását:
"Nehogy már felvedd a másikat, inkább hagyjuk üresen az intenzív ágyat, csak nehogy kiderüljön, hogy máshol többet ér egy szakápoló munkája!"
Amennyiben valóban született ilyen utasítás, tisztázni kellene, ki rendelte el, milyen jogalapon, és pontosan mely intézményekre vonatkozik. A feltételezett tiltás létezését ugyanakkor eddig nem támasztották alá nyilvánosságra hozott hivatalos dokumentummal.
A közösségi médiában is figyelhetik a panaszkodó dolgozókat
A bejegyzés egy másik állítása szerint egyes fővárosi orvosigazgatók figyelemmel kísérik az egészségügyi dolgozók Facebook-csoportját, és megpróbálják azonosítani azokat, akik nyilvánosan beszámolnak munkahelyük problémáiról.
A szerző úgy fogalmazott, hogy miközben a dolgozóknak ígért béremelés rendezése várat magára, a vezetőknek állítólag arra is jut idejük, hogy figyeljék a szakápolók közösségi médiás hozzászólásait és reakcióit.
A csoportban megjelent beszámoló szerint sok munkavállaló már nem meri nyilvánosan megfogalmazni a kifogásait, ezért inkább privát üzenetekben osztja meg tapasztalatait. Az állítólagos megfigyelésről és annak esetleges következményeiről azonban szintén nem áll rendelkezésre függetlenül ellenőrzött bizonyíték.
Egyre nagyobb a feszültség az egészségügyben
A 13 szakápoló felmondása különösen érzékenyen érintheti a baleseti központ intenzív betegellátását. Az ilyen osztályokon dolgozó szakemberek speciális képzettséggel és tapasztalattal rendelkeznek, pótlásuk pedig komoly nehézséget jelenthet.
Az 1001 nővér – Felmondjuk a csendet közösség kiállt az érintettek mellett, és arra figyelmeztetett, hogy a dolgozók megfélemlítése vagy munkavállalási lehetőségeik korlátozása nem jelenthet megoldást az egészségügy problémáira.
A bejegyzés szerzője szerint az intenzív osztályok működését végső soron a betegágyak mellett dolgozó szakemberek biztosítják, ezért az ő elégedetlenségüket nem lehet pusztán vezetői utasításokkal kezelni.
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszternek most arra kellene egyértelmű választ adnia, hogy valóban született-e bármilyen utasítás a felmondott szakápolók alkalmazásának megakadályozására. Ha az állítás igaznak bizonyul, az a munkaerőhiánnyal küzdő egészségügyben különösen súlyos következményekkel járhat.



