Komoly minisztériumi működési problémákról, kommunikációs hibákról és a Tisza-frakción belüli vitákról beszélt Hallerné Dr. Nagy Anikó, az Országgyűlés alelnöke a Klubrádió november 17-i műsorában. A politikus elismerte, hogy a kormányzati munka korántsem problémamentes, és a kapkodás gyakran a döntések megfelelő előkészítésének rovására megy. Magyar Péter indulatos parlamenti stílusát ugyanakkor továbbra is követendő példának tartja.
A Klubrádió Kemény Dió című műsorában Hallerné a Tisza országgyűlési képviselőcsoportjának működéséről is beszélt. Elismerte, hogy a frakcióban kisebb csoportosulások alakultak ki, és több fontos személyi döntést komoly belső viták előztek meg. Különösen a köztársasági elnök, a legfőbb ügyész és más vezető tisztségviselők kiválasztása okozott nézetkülönbségeket.
Hasonlóan nyilatkozott néhány nappal korábban Czakó Czirbus Pál tiszás országgyűlési képviselő is, aki szerint a kívülről egységesnek látszó frakción belül jelentős érdekérvényesítési küzdelmek zajlanak. Mint fogalmazott:
"Lehet, hogy ez kívülről úgy látszik, hogy ez egy kólásdoboz társaság, de bent a frakcióban, amiről mi tudunk, ott nagyon komoly érdekérvényesítés és viták zajlanak bizonyos témákkal kapcsolatban."
A Magyar Nemzet korábban arról számolt be, hogy a Tiszán belül több politikai erőközpont is körvonalazódhatott. A lap értesülései szerint Magyar Péter és Radnai Márk köre mellett Ruff Bálint szövetségesei, valamint a multinacionális vállalatoktól érkezett vezetők is meghatározó befolyásra törekedhetnek. A beszámolók a Szathmáry Zoltán legfőbbügyész-jelölése körüli vitákat is ezekkel az érdekellentétekkel hozták összefüggésbe, bár az egyes csoportok szerepére vonatkozó értesülések nem tekinthetők bizonyított tényeknek.
"Óriási problémáink voltak, vannak, talán most már kevesebb"
Hallerné a Tisza-kormány eddigi működéséről sem festett különösebben kedvező képet. A minisztériumok teljesítményét eltérőnek nevezte, és elismerte, hogy több tárcánál jelentős nehézségek merültek fel az új kormányzati struktúra kialakítása, illetve a korábbi rendszer átvétele során.
"Óriási problémáink voltak, vannak, talán most már kevesebb" - fogalmazott az Országgyűlés alelnöke.
A politikus a problémák egyik okaként a rendkívül gyors munkatempót jelölte meg, amely szerinte sok esetben nem hagy elegendő időt a döntések átgondolására és megfelelő kommunikálására. Hallerné azt is elismerte, hogy a kormány olykor a szakmailag helyesnek tartott intézkedéseit sem tudta megfelelően bemutatni a nyilvánosságnak.
"Hiába van nagyon jó döntésünk, ha nem jól mondjuk el, az is hiba" - jelentette ki. Arra azonban már nem kívánt egyértelmű választ adni, hogy a rossz kommunikáció mennyire általános jelenség a Tisza-kormány működésében. Elismerte, hogy előfordultak ilyen esetek, de hangsúlyozta, hogy nem állította ezek rendszerességét.
Ruff Bálint köre is szerepet játszhatott a személyi vitákban
Korábban mi is írtunk arról, hogy a Tisza belső konfliktusai a legfőbb ügyész személyének kiválasztásakor különösen élesen jelentkezhettek. A lap Tisza-képviselőkkel folytatott beszélgetések alapján azt írta, hogy a Ruff Bálinthoz köthető politikai kör is részt vehetett Szathmáry Zoltán jelölésének elutasításában.
Bujdosó Andrea frakcióvezető is saját politikai mozgásteret alakíthatott ki a képviselőcsoporton belül. Hallerné és Czakó Czirbus Pál megszólalásai azt megerősítik, hogy a Tisza-frakcióban valóban léteznek belső viták, az egyes politikai szereplőkhöz kapcsolt hatalmi csoportok pontos működéséről azonban egyikük sem közölt részleteket.
Magyar Péter stílusát szeretnék meghonosítani
Az interjúban Magyar Péter parlamenti viselkedése is szóba került. Hallerné szerint különbséget kell tenni az indulatos, dinamikus politizálás és az érdemi tartalom nélküli provokáció között. A miniszterelnök hangos felszólalásait alapvetően megvédte, arra hivatkozva, hogy azok mögött fontos politikai mondanivaló áll.
A műsorvezető arra is rákérdezett, hogy Magyar Péter kommunikációja megfelel-e a Tisza által ígért új politikai kultúrának. Hallerné válasza egyértelmű volt:
"Az a politikai kultúra, amit ő képvisel, azt szeretnénk meghonosítani."
Az Országgyűlés alelnöke ugyan elismerte, hogy időnként szerencsétlen vagy durva kifejezések is elhangzanak, amelyekkel ő maga sem ért egyet, a miniszterelnök fellépését összességében mégis követendőnek nevezte. A parlamenti viták hangosságát a demokratikus működés természetes részének tartja.
A Tisza-kormány működési problémáinak elismerése és Magyar Péter parlamenti stílusának egyidejű méltatása sajátos képet ad a kormánypárti vezetés önértékeléséről. Hallerné a minisztériumok munkájában és a döntések kommunikációjában komoly hiányosságokat lát, a miniszterelnök politikai fellépésében azonban továbbra is azt a mintát, amelyet a Tisza a magyar közéletben meghonosítana.


