„Meg kell fizetni a béke árát” – Brüsszel tömeggyártásra állítaná át az európai hadiipart

Az Európai Uniónak sürgősen fel kell gyorsítania a fegyvergyártást, és a drága, csúcstechnológiás rendszerek mellett az olcsóbban, nagy mennyiségben előállítható haditechnikai eszközökre kell összpontosítania. Erről beszélt Andrius Kubilius, az Európai Bizottság védelemért felelős tagja a november 18-i brüsszeli Európai Üzleti Csúcstalálkozón. A biztos szerint Oroszország hadiipari kapacitásai folyamatosan bővülnek, miközben Európa jelenlegi gyártási üteme nem elegendő a hatékony elrettentéshez. Az uniós vezetés ezért a hadiipari termelés jelentős növelését, az ukrán fegyvergyártás szorosabb integrációját és a védelmi kiadások emelését sürgeti.

Andrius Kubilius felszólalásában arra figyelmeztetett, hogy Európa védelmi felkészültsége nagymértékben függ az ipari termelési kapacitásoktól. A kontinens vállalatai ugyan kiváló, technológiailag fejlett fegyverrendszereket képesek előállítani, ezek azonban gyakran rendkívül drágák, és gyártásuk hosszú időt vesz igénybe. Az ukrajnai háború tapasztalatai alapján viszont a gyorsan előállítható, olcsóbb eszközök tömeges alkalmazása egyre meghatározóbb szerepet kap.

A biztos a dróngyártással érzékeltette az európai lemaradást. Közlése szerint Oroszország és Ukrajna jelenleg egyaránt évente mintegy tízmillió drónt állít elő, jövőre pedig akár húszmillió darabos kapacitásra is felkészülhetnek. Ezzel szemben az Európai Unió éves dróngyártása mindössze másfél millió darab körül alakul.

Kubilius hangsúlyozta, hogy Európának békeidőben nincs szüksége az orosz vagy ukrán termelési mennyiségek elérésére, de képesnek kell lennie arra, hogy szükség esetén rövid idő alatt jelentősen növelje a gyártást. Ehhez folyamatosan fenntartható gyártósorokra, megfelelő beszállítói háttérre és kiszámítható finanszírozásra lenne szükség.

Oroszország 180 milliárd eurót költhet haderejére 2027-ben

Az uniós biztos szerint Moszkva jövőre 33 százalékkal növelheti katonai költségvetését, amely így elérheti a 180 milliárd eurót. Kubilius számításai alapján ez vásárlóerő-paritáson már megközelítheti, sőt kissé meg is haladhatja az uniós tagállamok együttes, 500–550 milliárd eurós védelmi kiadásainak értékét.

A biztos arra figyelmeztetett, hogy az orosz hadigazdaság továbbra is képes növelni termelését és fejleszteni technológiáit. Eközben az európai gyártóknál jelentős szállítási késedelmek mutatkoznak: egyes légvédelmi rendszereket csak 2028-ban vagy 2029-ben tudnának leszállítani, miközben Ukrajnának már 2027-ben szüksége lenne ezekre.

"Meg kell fizetnünk a béke árát, hogy elkerüljük a háború költségeit" - fogalmazott Kubilius, aki szerint Európának többet kell költenie védelemre, és nagyobb hadiipari termelési kapacitást kell kialakítania Oroszországnál.

Öt területen sürget változtatásokat Brüsszel

Kubilius öt meghatározó akadályt nevezett meg, amelyeket az európai hadiipar fejlesztése érdekében le kell bontani. Elsőként a drága és lassan előállítható fegyverrendszerek helyett a nagy sorozatban gyártható eszközök fejlesztését emelte ki. Ehhez szorosan kapcsolódik az ukrán hadiiparral való együttműködés, amelynek tapasztalatait az Európai Bizottság a közös védelmi projektekben is hasznosítaná.

Második feladatként a termelés gyors felfuttatásának képességét jelölte meg. A biztos szerint a gyártókapacitásokat akkor is fenn kell tartani, amikor nincs szükség maximális termelésre, hogy egy esetleges katonai válság esetén azonnal növelni lehessen a kibocsátást.

Harmadik problémaként a Kínától való technológiai és nyersanyagfüggőséget említette. Az európai hadiipar többek között a robbanóanyagokhoz szükséges nitrocellulóz, a ritkaföldfém-mágnesek és a 3D-nyomtatók területén is jelentős kínai beszállításokra támaszkodik. Brüsszel ezért európai alternatívák fejlesztését és a beszállítói láncok átalakítását támogatná.

A negyedik akadály az európai védelmi piac széttagoltsága. Kubilius szerint a különböző tagállami beszerzési, tanúsítási és engedélyezési szabályok különösen a kisebb vállalkozások számára jelentenek problémát. Az Európai Bizottság ezért egységesebb védelmi piaci szabályozást és a beszerzési rendszer átalakítását tervezi.

Az ötödik terület a finanszírozás. A Bizottság a következő többéves uniós költségvetésben ötszörösére emelné a védelemre és űriparra fordítható uniós forrásokat. Kubilius szerint a védelmi kiadások csökkentése Európa biztonsági felkészültségét is gyengítené.

Ukrajna támogatása is jelentős hadiipari fejlesztésekkel járna

A biztos az Ukrajnának nyújtott katonai támogatások növelését is sürgette. Az uniós támogatási hitelprogramból összesen 60 milliárd eurót különítettek el védelmi célokra, amelyből 28,3 milliárd eurót 2026-ban, a fennmaradó összeget pedig 2027-ben folyósítanák. A forrásokat többek között drónokra, légvédelmi eszközökre, lőszerekre és elektronikai hadviselési rendszerekre fordítanák.

Kubilius emellett beszélt az Európai Bizottság újabb finanszírozási kezdeményezéséről is, amely Ukrajna 2027-es forráshiányából 45 milliárd eurót fedezne. Ebből a tervek szerint 25 milliárd euró jutna védelmi célokra. A közös gyártás és beszerzés ösztönzésére az EU–Ukrajna Védelmi Ipari Paktum keretében további együttműködési lehetőségeket is kialakítanának.

Az Európai Bizottság tehát a következő években jelentősen növelné a hadiipari termelést és az arra fordított uniós forrásokat. Kubilius ezt az elrettentés és a béke megőrzésének feltételeként értékelte, miközben a tervezett fejlesztések Európa gazdasági és költségvetési prioritásait is hosszú távon befolyásolhatják.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük