Sorsdöntő béketárgyalások: Trump, Putyin és Hszi Kínában, Zelenszkij és az európai vezetők Berlinben egyeztetnek

November 19-én, csütörtökön két különböző helyszínen folytatódnak az orosz–ukrán háború lezárását célzó diplomáciai erőfeszítések. A kínai Sencsenben Donald Trump amerikai, Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök ül tárgyalóasztalhoz, miközben Berlinben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az európai vezetőkkel és Washington különmegbízottaival egyeztet. A két találkozó eltérő napirenddel zajlik, de mindkettő jelentős hatással lehet a háború lezárását célzó folyamatra és Európa jövőbeli biztonsági helyzetére.

Friedrich Merz német kancellár meghívására Berlinben gyűlnek össze a „Tettre készek koalíciójának” vezetői, köztük Emmanuel Macron francia elnök és Andy Burnham brit miniszterelnök. A találkozón Volodimir Zelenszkij mellett az Európai Unió és a NATO képviselői is részt vesznek. Az Axios értesülései szerint Donald Trump két bizalmasa, Steve Witkoff és Jared Kushner szintén csatlakozik az egyeztetéshez, amelynek középpontjában Ukrajna háború utáni biztonsági garanciái és újjáépítésének finanszírozása áll.

Ugyanezen a napon Kínában történelmi jelentőségű háromoldalú csúcstalálkozót tartanak. Trump, Putyin és Hszi az ázsiai és csendes-óceáni gazdasági együttműködés sencseni rendezvényének keretében találkozik, Peking hivatalos megfogalmazása szerint a világbéke előmozdítása érdekében. A kínai egyeztetés napirendjén elsősorban a globális biztonsági kérdések, a nukleáris fegyverzet és a nagyhatalmi kapcsolatok szerepelnek.

Washington korábban jelezte, hogy Ukrajna ügye hivatalosan nem tartozik a kínai csúcstalálkozó fő témái közé. Trump ugyanakkor már közölte, hogy a háborút is szóba kívánja hozni Putyinnal és Hszivel. A két helyszínen zajló tárgyalások így egymással párhuzamosan alakíthatják a békefolyamat következő szakaszát.

Két kontinensen zajlik a békediplomácia

A csütörtöki találkozók egy intenzív diplomáciai hét eseményeire épülnek. Az előző héten Abu-Dzabiban kilenc hónap után ismét közvetlenül egyeztettek az orosz, az ukrán és az amerikai küldöttek. A tárgyalások eredményeként jelentős fogolycseréről született megállapodás, a fegyvernyugvás kérdésében azonban nem sikerült áttörést elérni.

November 12-én Witkoff és Kushner Moszkvában Vlagyimir Putyinnal folytatott megbeszélést. Az amerikai tárgyalók azt kérték az orosz vezetéstől, hogy dolgozzon ki javaslatot a háború utáni európai biztonsági rendszerre. Washington ezzel párhuzamosan az ukrán és európai partnerekkel is egyeztet, hogy közelebb hozza egymáshoz a szemben álló álláspontokat.

Az európai vezetők attól tartanak, hogy az Egyesült Államok és Oroszország nélkülük állapodhat meg az Európa biztonságát alapvetően meghatározó kérdésekben. Ezért a múlt heti dublini egyeztetésen közös tárgyalódelegációt alakítottak, amelyben Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság, Olaszország és Lengyelország mellett az uniós intézmények és a NATO is képviselteti magát. A hétfői előkészítő tárgyalás után Zelenszkij elismerte, hogy nehéz egyeztetésen vannak túl, Berlinben azonban már konkrét közös lépések kidolgozását várják.

Moszkva NATO-visszavonulást, Kijev biztonsági garanciákat akar

A béketárgyalások egyik legnagyobb akadályát továbbra is az orosz és az ukrán követelések közötti különbség jelenti. A The New York Times értesülései szerint Moszkva ismét elővette korábbi követelését, amely alapján a NATO-nak vissza kellene vonnia katonai jelenlétét az 1997-es állapotnak megfelelő határok mögé. Ez alapvetően érintené a közép- és kelet-európai tagállamok, köztük Magyarország biztonsági helyzetét is.

Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi főképviselője élesen elutasította az orosz követeléseket. Álláspontja szerint Moszkva az agresszor szerepéből próbálja saját biztonsági igényeit érvényesíteni, miközben a háború lezárásához Ukrajna biztonságát kellene garantálni.

Zelenszkij eközben arról beszélt, hogy az amerikai fél már hivatalosan is felvetette a Donbasz még ukrán ellenőrzés alatt álló területeiről való lemondás lehetőségét, NATO-tagságért cserébe. Az ukrán elnök szerint ilyen súlyú döntésről csak akkor lehetne társadalmi vitát kezdeni, ha a nyugati szövetségesek jogilag kötelező, hosszú távú biztonsági garanciákat vállalnának Ukrajna védelmére.

A berlini találkozó egyik legfontosabb feladata éppen ezeknek a garanciáknak, valamint Ukrajna háború utáni újjáépítési tervének kidolgozása lesz. Eközben Sencsenben a világ három meghatározó nagyhatalmának vezetője tárgyalhat a nemzetközi biztonsági rendszer jövőjéről. A csütörtöki diplomáciai egyeztetések jelentős előrelépést hozhatnak, de az egymástól továbbra is távol álló követelések miatt a gyors békemegállapodás egyáltalán nem tekinthető biztosnak.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük