Árad az önkény? Házszabály-módosítással korlátozná a fideszes képviselők felszólalásait a Tisza

Alig fél évvel az új Országgyűlés megalakulása után máris átírná a parlamenti játékszabályokat a Tisza Párt. A kormánypárti frakció olyan módosításokat nyújtott be, amelyek jelentősen lerövidítenék a felszólalási időket, és akár egy teljes hónapra megvonhatnák a személyes érintettség miatti felszólalás lehetőségét egy egész képviselőcsoporttól. A tervezet különösen a Fidesz–KDNP képviselőit érintheti érzékenyen, akik rendszeresen ezzel az eszközzel reagálnak Magyar Péter személyeskedő parlamenti támadásaira. A kormányoldal mindezt a demokratikusabb és hatékonyabb parlamenti működés megteremtésével indokolja.

Hantosi István, Bujdosó Andrea Anna, Melléthei-Barna Márton és Rák Richárd november 17-én, kedden este 23 óra 10 perckor nyújtotta be az Országgyűlésről szóló törvény és a Házszabály módosítását célzó javaslatokat. A kezdeményezés alig néhány perccel követte a kormány által beterjesztett 21 törvénycsomagot, így az új parlament működésének átalakítása egy jelentős jogalkotási hullám részeként került napirendre.

A Tisza-frakció szerdai közleményében a parlamenti munka átláthatóbbá és demokratikusabbá tételével indokolta a változtatásokat. A kormánypárti képviselők szerint az elmúlt 16 évben túlzó és önkényes fegyelmi bírságokat alkalmaztak, ezért most arányosabb és következetesebb szabályokra van szükség. A beterjesztett javaslatok ugyanakkor éppen a képviselői felszólalások korlátozását és újabb fegyelmi szankciók bevezetését tartalmazzák.

A parlamenti viták időkereteit is jelentősen lerövidítenék. Az előterjesztők nyitóbeszéde a jelenlegi 30 helyett legfeljebb 20 percig tarthatna, a zárszó időtartama pedig 30-ról 15 percre csökkenne. A Tisza szerint az éjszakába nyúló viták önmagukban nem eredményeznek jobb törvényeket, a rövidebb felszólalások viszont felkészültebb és lényegre törőbb munkára ösztönözhetik a képviselőket.

Egyetlen percre csökkentenék a személyes érintettség miatti felszólalásokat

A politikailag legérzékenyebb változtatás a személyes érintettség szabályainak szigorítása lenne. A parlament májusi megalakulása óta a Fidesz és a KDNP képviselői rendszeresen kértek szót ezen a címen, amikor Magyar Péter a felszólalásaiban név szerint támadta vagy személyes ügyekkel hozta összefüggésbe őket. A kormányoldal szerint azonban az ellenzék gyakran visszaél ezzel a lehetőséggel, és a parlamenti munka akadályozására használja.

A tervezet alapján a személyes érintettség miatti felszólalások időtartama a jelenlegi két percről egyetlen percre csökkenne. Ráadásul ha az ilyen felszólalások jelentősen akadályozzák az Országgyűlés munkáját, az ülést vezető elnök az adott ülésnap hátralévő részére megtilthatná az újabb szóbeli reagálásokat. A képviselők ebben az esetben már csak írásban tehetnék meg észrevételeiket.

A módosítás részletesen meghatározná, milyen esetekben hivatkozhat egy politikus személyes érintettségre. Ilyen lehet, ha név szerint megszólítják, valótlan kijelentést vagy magatartást tulajdonítanak neki, elferdítik korábbi álláspontját, illetve a magánéletére vagy hozzátartozóira vonatkozó, becsületét közvetlenül érintő állítás hangzik el. A képviselő nevének egyszerű említése vagy politikai véleményének bírálata viszont már nem lenne elegendő indok.

Az érintettség megítéléséről az ülést vezető elnök döntene, mérlegelve a teljes felszólalás szövegkörnyezetét és körülményeit. Ez jelentős mozgásteret biztosítana a levezető elnöknek annak eldöntésében, hogy egy képviselő megkapja-e a szót saját személyének védelmében.

Akár egy teljes frakciót is eltilthatnának a felszólalástól

A javaslat egyik legkeményebb rendelkezése már nemcsak az egyes képviselőket, hanem teljes parlamenti frakciókat érinthet. A személyes érintettségre hivatkozó politikusnak felszólalása elején legfeljebb két mondatban kellene megindokolnia, miért kíván reagálni. Ha ezt elmulasztja, az ülést vezető elnök megvonhatja tőle a szót.

Amennyiben a képviselő ennek ellenére tovább beszél, egy hónapra eltilthatják a személyes érintettség miatti felszólalásoktól. Ha ugyanabban az ülésszakban ismét megszegi a szabályt, a tiltás két hónapra emelkedhet. A szankció tehát nem pusztán az adott felszólalást érintené, hanem hosszabb időre korlátozná a képviselő későbbi reagálási lehetőségeit is.

A legsúlyosabb következmény akkor léphetne életbe, ha ugyanazon az ülésen egy frakció három képviselője is megsérti az előírásokat. Ebben az esetben az ülést vezető elnök az egész képviselőcsoportot egy hónapra eltilthatná a személyes érintettség miatti felszólalástól. Vagyis három képviselő magatartása miatt akár valamennyi frakciótársuk elveszíthetné ezt a parlamenti jogosultságát.

A beterjesztők szerint a rendelkezés célja annak megakadályozása, hogy a képviselőcsoportok összehangoltan, a parlament munkájának akadályozására használják a személyes érintettség intézményét. A szabály azonban azt is lehetővé tenné, hogy a szankció olyan politikusokat sújtson, akik személyesen semmilyen szabályszegést nem követtek el.

Demokratikusabb parlamentet ígérnek, miközben szűkítenék a felszólalási jogokat

A Tisza indoklása szerint a módosítások rendezettebb parlamenti működést teremtenének, és visszaszorítanák a politikai viták elhúzását célzó felszólalásokat. A tervezet más rendelkezései a mentelmi bizottság összetételét, a vizsgálóbizottságok adatbeszerzését és az országgyűlési munka egyes technikai szabályait is érintenék.

A személyes érintettség korlátozása ugyanakkor különösen érzékeny kérdés egy olyan parlamentben, ahol a miniszterelnök és az ellenzéki képviselők között rendszeresek a személyeskedő összecsapások. Az új szabályozás alapján a levezető elnök szélesebb jogkört kapna a felszólalások megakadályozására, a fegyelmi következmények pedig akár egy egész képviselőcsoportot is érinthetnének.

A politikai ellentmondás szembetűnő: a Tisza az előző kormányt hosszú éveken át a parlamenti ellenzék jogainak korlátozásával vádolta, most viszont kormányon maga kezdeményezné a felszólalási lehetőségek szűkítését. A javaslat elfogadásáról az Országgyűlésnek kell döntenie, de a tervezett szabályok már most megmutatják, milyen eszközökkel kívánja a kormányoldal kézben tartani a parlamenti vitákat.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük