Újabb európai országban erősödhet meg a jobboldal kormányzati szerepe. Lettországban megállapodás született Andris Kulbergs miniszterelnök jobbközép Egyesült Lista pártja és a nemzeti konzervatív Nemzeti Szövetség között. A két politikai erő 51 képviselővel szűk többséget alkothat a százfős rigai parlamentben, így a liberálisabb pártok kimaradhatnak az új kormányból. A kabinet hivatalba lépéséhez még szükség van a parlament bizalmi szavazására.
A november 16-án bejelentett koalíciós megállapodás az októberi parlamenti választások után született meg. Kulbergs Egyesült Lista nevű pártja a szavazatok 35,3 százalékát szerezte meg, ami Lettország 1991-es függetlenné válása óta kiemelkedő választási eredménynek számít. A győzelem azonban önmagában nem biztosított parlamenti többséget, ezért a miniszterelnök koalíciós tárgyalásokba kezdett.
A 47 éves Kulbergs végül a Nemzeti Szövetséggel kötött megállapodást, amely a lett nemzeti identitás, a hagyományos értékek és az ország kulturális örökségének védelmét helyezi politikája középpontjába. A miniszterelnök szerint a két párt régóta együttműködik, és számos kérdésben hasonló álláspontot képvisel.
Az új kabinetben a Nemzeti Szövetség három fontos tárcát irányíthat: a belügyi, a jóléti és a kulturális minisztériumot. A koalícióból kimaradna a korábbi kormányzati együttműködésben részt vevő Új Egység és a Progresszívek pártja.

Szűk többséggel kormányozhat a jobboldal
A tervezett koalíció mindössze egyfős többséggel rendelkezne a lett parlamentben, ami komoly kihívást jelenthet a kormány számára. Kulbergs ezért az ellenzékkel való rendszeres egyeztetést is fontosnak nevezte. A miniszterelnök elsősorban a közigazgatás hatékonyabb működését, a bürokrácia csökkentését és az állami kiadások visszafogását ígéri.
Lettország külpolitikai irányvonalában ugyanakkor nem várható jelentős változás. Kulbergs határozottan támogatja Ukrajnát, és az ország biztonságának megerősítését kiemelt feladatának tekinti. Ebben a kérdésben a Nemzeti Szövetséggel is egyetértés mutatkozik.
Az új kormány összetétele az európai politikai erőviszonyok szempontjából is figyelemre méltó. A nemzeti konzervatívok kormányzati szerepének erősödése újabb példája annak, hogy a jobboldali pártok több európai országban is meghatározó politikai pozíciókat szereznek. A lett kabinet végleges megalakulásáról a parlament bizalmi szavazása dönt.



