Belső vizsgálat indul az aranykonvoj ügyében: az új legfőbb ügyész szerint hibáztak, de rendszerszintű problémáról nincs szó

Szoros határidővel belső vizsgálatot rendelt el az aranykonvoj ügyében Fejes Péter, Magyarország új legfőbb ügyésze. A november elején hivatalba lépett vezető elismerte, hogy az ügyészség működésében hibák történtek, ugyanakkor határozottan visszautasította, hogy az ügy az egész szervezetet érintő problémára utalna. A péntek reggeli Kossuth rádiós interjúban átfogó szervezeti változtatásokat, létszámbővítést és a korábban elhúzódó eljárások felülvizsgálatát is bejelentette. Az ügyészségnek közben a korábbi kormányzati tevékenységgel kapcsolatban érkező feljelentések növekvő számával is meg kell birkóznia.

Fejes Péter november 13-án a Kossuth Rádió Felkelő című műsorában beszélt az ügyészség előtt álló feladatokról. Elmondta, hogy az úgynevezett aranykonvojügyben már elrendelte a belső vizsgálatot, kijelölte annak felelősét, és szoros határidőt szabott az ellenőrzés lefolytatására. Álláspontja szerint az esetben hibák történtek, amelyeket fel kell tárni, és amelyekből a szervezetnek tanulnia kell.

Az ügy a márciusban feltartóztatott ukrán pénz- és értékszállítmányhoz kapcsolódik, amelynek körülményei komoly politikai és jogi vitát váltottak ki. A történtek miatt már külön nyomozás is folyik, amely az intézkedés elrendelésének és végrehajtásának körülményeire, valamint az ügyet érintő későbbi jogszabályi változtatásokra is kiterjed. Fejes most az ügyészség saját eljárásának és esetleges hibáinak vizsgálatát is megindította.

Az új legfőbb ügyész ugyanakkor nem fogadja el azt az értelmezést, hogy az aranykonvojügy az ügyészség egészének működését minősítené. Szerinte egyedi hibákkal kell szembenézni, és nem lehet általánosságban kijelenteni, hogy a szervezet az elmúlt években politikai befolyás alatt állt volna. Hangsúlyozta, hogy a mindenkori legfőbb ügyész feladata ellenállni a külső nyomásgyakorlásnak.

Öt osztály megszűnik, húsz új álláshelyet nyitnak

Fejes Péter a hivatalba lépését követő napokban már hozzálátott az ügyészség átszervezéséhez. Beszámolója szerint öt osztály megszüntetéséről döntött, és további szervezeti változtatásokat is előkészítenek. A cél a működés hatékonyabbá tétele, a szakmai felelősség erősítése és az eljárások felgyorsítása.

A legfőbb ügyész csütörtökön húsz új fogalmazói álláshely megnyitását is elrendelte a nyomozóügyészség számára. Emellett gazdasági jogászokat is szeretnének bevonni a munkába, mivel a bonyolult pénzügyi és gazdasági ügyek feldolgozásához megfelelő szakemberekre van szükség. A létszámbővítés azonban komoly akadályokba ütközik.

Az ügyészség jelenlegi finanszírozása ugyanis korlátozott, a kezdő fizetések pedig nem elég versenyképesek ahhoz, hogy könnyen pótolni lehessen a távozó szakembereket. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozása szintén elszívó hatást gyakorolt az ügyészi állományra. Fejes szerint a helyzet rendezéséhez költségvetési többletforrásokra és egyes jogszabályok módosítására is szükség lehet.

A korábbi kormányzati ügyek miatt is nő a terhelés

Az új vezető egyik legsürgetőbb problémának az ügyészségre nehezedő munkaterhelést nevezte. Az előző kormányzat tevékenységével kapcsolatban nagy mennyiségű feljelentés érkezett, amelyek feldolgozására a szervezet jelenlegi létszáma és infrastruktúrája nincs megfelelően felkészülve. A Fővárosi Főügyészségre például 148 ilyen beadvány futott be.

Fejes Péter szerint a régebbi, nagy érdeklődést kiváltó ügyeket is át kell tekinteni, különös figyelemmel arra, hogy miért húzódtak el egyes eljárások. Az ellenőrzés a szakmai döntésekre is kiterjedhet, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az ügyészségnek nincs minden eljárási szakaszra közvetlen ráhatása. Több ügy már a nyomozó hatóságoknál vagy a bíróságokon tart, így az időigényes folyamatokért nem kizárólag az ügyészi szervezet felel.

Az új legfőbb ügyész a korábbi eljárások szakmai értékelését a büntetőjogi legfőbbügyész-helyettes feladatává kívánja tenni. Ezzel párhuzamosan azt is szeretné elérni, hogy a szervezet minden ügyben azonos mércét alkalmazzon, függetlenül attól, hogy a vizsgálat korábbi vagy jelenlegi politikai vezetőket érint.

Fellépnének az ügyészségi információk kiszivárogtatása ellen

A rádióinterjúban az ügyészségi információk nyilvánosságra kerülése is szóba került. Fejes Péter elismerte, hogy a kiszivárogtatások teljes megszüntetése aligha lehetséges, de a szervezet rendelkezik olyan eszközökkel, amelyekkel felléphet az ilyen gyakorlat ellen. Különösen problémásnak tartja, amikor folyamatban lévő büntetőeljárások részletei egyoldalú információk alapján kerülnek a nyilvánosság elé.

A legfőbb ügyész hangsúlyozta, hogy a megalapozott gyanút az érintett személlyel kell közölni, és ez az alapelv politikai pozíciótól függetlenül mindenkire vonatkozik. Az igazságszolgáltatás működését szerinte nem segíti, ha egyes ügyekkel párhuzamosan a sajtóban is külön eljárás zajlik, sokszor hiányos vagy ellenőrizetlen értesülések alapján.

A politikamentes működést a szervezet megújulásának egyik legfontosabb feltételeként nevezte meg. A feladat azonban különösen érzékeny időszakban vár az ügyészségre, amikor számos nagy visszhangot kiváltó ügyben kell döntéseket hozni, és a politikai szereplők részéről is jelentős figyelem irányul a hatósági eljárásokra.

A társadalmi bizalom visszaszerzése a cél

Fejes Péter szerint az ügyészség működésének megítélése az elmúlt időszakban jelentősen romlott, ezért a szakmai munka mellett a társadalmi bizalom helyreállítására is szükség van. Megválasztása után az intézmény nevében már bocsánatot kért azokért a korábbi döntésekért, amelyek sérthették az állampolgárok igazságérzetét. Most azt szeretné bizonyítani, hogy a szervezet képes a hibák feltárására és a változtatások végrehajtására.

Az új legfőbb ügyész a rendet, a fegyelmet, a következetességet, a szakmaiságot, az időszerűséget és a politikamentességet nevezte meg vezetői alapelveiként. A következő időszakban az aranykonvojügy vizsgálatának eredménye, az átszervezések hatása és a korábban elhúzódó ügyek kezelése mutathatja meg, milyen változást hoz az új vezetés.

Az aranykonvoj ügyében most már a belső ellenőrzésnek kell feltárnia, milyen szakmai hibák történtek, kik hozták a kifogásolt döntéseket, és milyen következményekkel járhatnak a megállapítások. Fejes Péter egyelőre egyedi problémáról beszél, miközben az ügy körülményeinek vizsgálata még folyamatban van. A most elrendelt ellenőrzés eredménye ezért az ügyészség új vezetésének első komoly próbája lehet.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük