Alaposan átalakítaná az alkalmazásos személyszállítás szabályait Zimbabwe kormánya. Az új rendelettervezet szerint a sofőröknek naponta arcfelismeréssel kellene igazolniuk személyazonosságukat, a tíz évnél idősebb autókat kizárnák a szolgáltatásból, a fuvarszervező platformok jutalékát pedig 18 százalékban maximálnák. A tervezett változtatások a Bolt, az inDrive és más alkalmazásos szolgáltatók működését is érinthetik, miközben a sofőrök egy része máris aggódik a várható következmények miatt.
Zimbabwe közlekedési hatóságai új szabályozási keretet dolgoztak ki az alkalmazásalapú személyszállítás számára. A november 11-én ismertetett tervezet célja, hogy egységes követelményeket állítson fel a digitális fuvarrendelő vállalatokkal és a velük dolgozó sofőrökkel szemben. Az intézkedések a közlekedésbiztonságot, az utasok védelmét és a piaci működés átláthatóságát hivatottak javítani.
Az afrikai ország nagyvárosaiban az elmúlt években egyre népszerűbbé váltak a mobiltelefonos alkalmazásokon keresztül rendelhető személyszállítási szolgáltatások. A hagyományos taxik mellett működő platformok sok sofőr számára biztosítanak munkalehetőséget, miközben az utasok számára egyszerűbbé teszik a fuvarrendelést. A gyors terjeszkedéssel azonban a szabályozási és ellenőrzési kérdések is előtérbe kerültek.
A kormány most olyan rendszert vezetne be, amelyben a járművek műszaki állapotára, a sofőrök azonosítására és a platformok által felszámított díjakra is részletes előírások vonatkoznának. A tervezet egyes elemei a személyszállítók érdekeit szolgálhatják, más rendelkezések viszont jelentős többletköltséget okozhatnak a vállalkozóknak. A javaslatok egyelőre nem léptek hatályba, így a végleges szabályok még változhatnak.
Naponta arcfelismeréssel kellene azonosítaniuk magukat a sofőröknek
Az egyik legszokatlanabb előírás a kötelező biometrikus azonosítás lenne. A tervezet szerint az alkalmazásos személyszállítóknak minden munkanap elején arcfelismeréssel kellene igazolniuk, hogy valóban az a személy ül a volán mögött, akinek a nevére a szolgáltatói fiókot regisztrálták.
A hatóságok ezzel a jogosulatlan fiókhasználatot és a sofőrprofilok átadását szeretnék visszaszorítani. Az utasok biztonsága szempontjából ugyanis fontos, hogy a megrendelt járművet valóban az alkalmazásban feltüntetett személy vezesse. A napi ellenőrzés azonban technikai feltételeket is támaszt, hiszen a sofőröknek megfelelő okostelefonra és működő internetkapcsolatra lenne szükségük.
A biometrikus adatok kezelése további kérdéseket vet fel. A rendszer működtetése során biztosítani kellene, hogy az érzékeny személyes információkat megfelelően védjék, az azonosítás esetleges hibái pedig ne akadályozzák indokolatlanul a munkavégzést.

Tíz évnél idősebb autók nem dolgozhatnának
A járművekre vonatkozó követelmények szintén jelentősen szigorodnának. A tervezet alapján a tíz évnél idősebb gépkocsik nem vehetnének részt az alkalmazásos személyszállításban. A kormány ezzel a járműpark műszaki állapotának javítását és a közlekedésbiztonsági kockázatok csökkentését célozza.
A korhatár ugyanakkor komoly nehézséget okozhat azoknak a sofőröknek, akik idősebb, de megfelelően karbantartott autóval dolgoznak. Egy újabb jármű beszerzése jelentős anyagi terhet jelenthet, különösen egy olyan piacon, ahol sokan saját gépkocsijukkal, önálló vállalkozóként végzik a személyszállítást.
A szabályozás ezért a szolgáltatók számát is befolyásolhatja. Azok a sofőrök, akik nem tudják teljesíteni a járműkorhatárra vonatkozó követelményt, kiszorulhatnak az alkalmazásos piacról. A tervezetből egyelőre nem világos, hogy az érintettek kapnának-e átmeneti időszakot vagy más könnyítést.
Legfeljebb 18 százalékos jutalékot szedhetnének a platformok
A sofőrök számára kedvezőbbnek tűnő intézkedés a fuvarszervező vállalatok jutalékának korlátozása. A tervezet szerint a platformok legfeljebb a viteldíj 18 százalékát tarthatnák meg szolgáltatási díjként. Ez kiszámíthatóbb feltételeket teremthetne a velük szerződő személyszállítók számára.
Az alkalmazásos fuvarrendelés egyik legvitatottabb kérdése világszerte az, hogy a közvetítő vállalatok mekkora részesedést vonnak le az egyes fuvarok árából. A jutalék közvetlenül befolyásolja a sofőrök bevételét, akiknek a fennmaradó összegből kell fedezniük az üzemanyagot, a karbantartást, a biztosítást és a jármű fenntartásának egyéb költségeit.
A zimbabwei javaslat ugyanakkor minden fuvar után külön úthasználati díjat is előírna. Ez részben ellensúlyozhatná a jutalékplafonból származó előnyöket, attól függően, hogy a díjat végül kinek kell megfizetnie, és mekkora összegről lesz szó. A sofőrök tényleges jövedelmére gyakorolt hatást ezért a végleges szabályok ismeretében lehet majd megítélni.
A szigorítás a kisebb vállalkozókat sújthatja leginkább
A tervezet körül máris vita alakult ki, mivel a közlekedésbiztonsági célok mellett a személyszállítók megélhetési szempontjait is mérlegelni kell. A napi biometrikus azonosítás és a járműkorhatár bevezetése elsősorban azoknak okozhat nehézséget, akik korlátozott anyagi lehetőségekkel rendelkeznek, és jelenleg is saját autójuk fenntartásából próbálnak megélni.
A jutalékplafon ugyanakkor fontos változást jelenthet a digitális platformok és a sofőrök kapcsolatában. Ha a szabályozás hatályba lép, a vállalatoknak alkalmazkodniuk kell az államilag meghatározott felső határhoz, ami befolyásolhatja üzleti modelljüket és díjszabásukat is.
Zimbabwe példája jól mutatja, hogy az alkalmazásos személyszállítás szabályozása egyre összetettebb feladattá válik. A hatóságok egyszerre szeretnék növelni az utasbiztonságot, ellenőrizhetőbbé tenni a szolgáltatásokat és korlátozni a közvetítő platformok piaci mozgásterét. A végleges rendelet elfogadásáig azonban nyitott kérdés marad, hogy a tervezett szigorítások közül melyek és milyen feltételekkel valósulnak meg.





